Az egészségügy rendszer átszervezése időszerű és elkerülhetetlen, ám pontos ütemterv és mutatók nélkül, egyelőre csak politikai nyilatkozatként lehet kezelni a kormány bejelentéseit, hangsúlyozták a Maszol által megszólaltatott szakértők. Vass Levente, az RMDSZ egészségügyi szakpolitikusa és András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója is úgy véli, a javasolt reformcsomagban felsejlik a jobbító szándék.

Egyelőre nincs tiszta kép arról, mi az amit az egészségügyi minisztérium prioritásként vezetne be az elkövetkező fél-, egy év során, mutatott rá Vass Levente. Hozzátette, pontos ütemterv és mutatók nélkül, egyelőre csak politikai nyilatkozat hangzott el, amit szkeptikusan kell kell kezelni.

Az RMDSZ konstruktívan elmondta a véleményét arról, hogy az egészségügyben megfelelő szakértelemmel hogyan kellene átalakítani a rendszert, hogy az betegbiztonságosabb, fenntarthatóbb, és hozzáférhetőbb legyen. Az egyik legfontosabb szempont, hogy a páciensek „kezét meg kell fogni”, legyen időpontja a következő konzultációkra, a családorvos, vagy más szakorvos kövese a gyógyulás folyamatában, részletezte az RMDSZ szakpolitikus. 

Meggyőződése, hogy Ilie Bolojan kormányfő és Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter tényleg javítani akarják a rendszert, a javasolt csomagban felsejlik a lényegi módosító, javító szándék, ám egyelőre még nem egyértelmű, mindez miként valósul meg, mutatott rá Vass Levente.

Pozitívumok és kockázatok

Előrelépés, hogy hozzávetőleg 20 százalékkal nő a járóbeteg-rendelőkben a konzultációkért kifizetett összeg, ezzel több orvos állhat majd a betegek rendelkezésére, és kevesebb pénzt kell a pácienseknek kifizetniük, mondta Vass Levente. Hozzátette, az viszont aggályos, hogy elvennék az év végén visszaosztható finanszírozást, mert az az elmúlt években serkentőleg hatott.

Kapcsolódó

Átfogó egészségügyi reformmal orvosolnák a problémák gyökerét

Átfogó reformmal készül a kormány az egészségügy problémáinak orvoslására.

egészségügy egészségügyi reform reform kormány

Szintén pozitívum, hogy a kórházak esetében a béreket beépítik az egészségbiztosító pénztár által fizetendő eset-elszámolásba, mert így akik dolgoznak, nagyobb összeget kaphatnak. Az intézményvezető eldöntheti, hány orvossal kell dolgozzon, hogy az optimális betegellátást tudja megvalósítani. Viszont kockázatos lehet olyan kis kórházaknál – akár magyar lakta vidékeken, – ahol több orvost foglalkoztnak, hogy minden szakterületet lefedjenek, ám esetelszámolásból nem tudják majd fedezni a fizetéseket.

Ezeket a helyzeteket, nemcsak egészségügyi szakpolitikusként, hanem kisebbségi politikusként is mérlegelni kell, szögezte le Vass Levente. Ebből kiindulva, szükség lesz a reformcsomagban olyan elemekre, melyek a tarifák kiegyenlítését célozzák.

A rezidensképzést egyszerűsítik, könnyítik a fiatalok belépését a rendszerbe, ezt az RMDSZ már rég szorgalmazza. A gyógyszerpiacon való előrelépés elmozdulás a normalitás felé, az előrejelzett beavatkozások hatékonyak lehetnek, javítani fogják az elmúlt három évben akadozó ellátást, sorolta a pozitívumokat a szakpolitikus.

„Összességében véve, nincs gond a törvénycsomaggal, valójában nem elvon pénzt az egészségügytől, hanem ellenkezőleg több pénzt kap az ágazat. Szükség van a minőségi mutatókra, melyek javulásra »kötelezik« a rendszert, és melyek kiegészíthetőek kontrollelemekkel, melyek szavatolják a betarthatóságot, és a betegbiztonságot” – összegzett Vass Levente.

A reform halaszthatatlan – a jelenlegi struktúrákat a hetvenes-nyolcvanas években alakították ki

A kórházi struktúra átalakítása időszerű, hiszen a hetvenes-nyolcvanas években kialakított szerkezeteket kell a jelenlegi szükségletekhez, tendenciákhoz igazítani, mutatott rá András-Nagy Róbert.

A sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója kifejtette, az elmúlt tíz-tizenöt évben egyre inkább kiütközött, hogy a rendszer nem a valós állapotoknak felel meg, hiszen időközben hatalmas demográfiai változások történtek, rengeteg technológiai és gyógyszerészeti fejlődés is átalakította az orvoslást, a betegellátást.

A kórházigazgató példaként említette, hogy ma már sokkal kevesebb szülés van, mint tíz évvel ezelőtt, így a szülészetek kihasználtsága csökken. Hasonlóképpen a hetvenes években több tucat ággyal kialakított gyerekgyógyászatok is túlméretezettek a jelenlegi igényekhez képest. Másik példa a sebészet, ahol a minimális invazív – laparoszkópos – beavatkozások nyomán már sokkal gyorsabb a gyógyulás, kevesebb ideig kell kórházban utókezelni a beteget. A gyógyszerek szintén fejlődtek, lehetővé teszik a gyorsabb gyógyulást.

A bőrgyógyászati kórképek nagy része a járóbeteg-rendelőkben, vagy egynapos beutalással megoldható, így nem indokolt egy ötvenágyas osztály fenntartása, hiszen ilyen esetben 15-20 százalékos lenne az ágykihasználtság. Sepsiszentgyörgyön ezt megoldották, a kevés ággyal működő osztály kihasználtsága 80 sszázalékos.

„Sok szak esetében inkább a járóbeteg ellátásra, vagy az egynapos beutalásra tolódik a hangsúly, mintsem a fekvőbeteg ellátásra” – összegzett András-Nagy Róbert.

Az átalakítás rendkívül összetett

Az átalakítást ugyanakkor nem lehet csak egy mutató, az ágykihasználás szempontjából elemezni – hívta fel a figyelmet a kórházigazgató. Magyarországi példával illusztrálta meglátását, ahol sok esetben modulárisan szervezik a kórházi osztályokat, a belgyógyászaton belül működik a kardiológia, a gasztroenterológia, a diabetológia, és az endokrinológia, így optimalizálni tudják az ágykihasználást.

Másrészt azt is figyelembe kell venni, mennyi idő alatt jut el egy beteg a legközelebbi kórházba, például a Kovászna megyei Bodzaforduló kórházába a szomszédos Buzău megye közeli településéről is bejárnak a páciensek.

Továbbá arra is gondolni kell, amikor csökkentik a kórházi ágyak számát – mi történik azokkal a betegekkel, akik a kórházi bennfekvés után is ellátásra szorulnak: rehabilitációra, krónikus kórházi gondozásra, az otthongondozásra van szükségük. A sepsiszentgyörgyi kórház struktúráját próbálják mindezt figyelembe véve átalakítani.

Az örvendetes, hogy két lépcsőben megemelik a járóbeteg-rendelés finanszírozását, ám további korrekciókra van szükség, hiszen nincs az rendben, hogy a csúcsminőségi technológiás szolgáltatásokat az egészségbiztosító pénztár harmadannyi áron számolja el a közkórházaknak, mint amennyit a magánklinikák ugyanazért elkérnek, közben a befektetés ugyanannyiba kerül, részletezte András-Nagy Róbert.

Arra is megoldást kell találni, milyen orvosokkal működtetik a hosszabbított programú járóbeteg-rendelést, hiszen jelenleg például egy sebész a hétórás munkaidejében helyt kell álljon a műtőben, az osztályon, a konzultációkon, az intenzív terápián és a poliklinikán is. Mindezt optimálisan kell összefésülni, Sepsiszentgyörgyön arra törekedtek, hogy kialakítsák az egyensúlyt a kórházi osztályok és a járóbeteg-rendelés között, egyértelmű, hogy ha növelni akarják a rendelési időt, újabb orvosokra lesz szükség.

Ha a személyzeti költségeket, a béralapot beépítik az esetelszámolásba, szintén meg kell hozni azokat a korrekciókat, melyek a beteg szempontjából is a legelőnyösebb eljárást tartják szem előtt. „Nincs az rendben, hogy ma egy klasszikus sérvműtétért többet fizet az egészségbiztosító pénztár, mint azért amit laparoszkóppal végeznek el, közben ez utóbbi esetben a kórházi bennfekvés sokkal rövidebb, a felépülés gyorsabb” – mutatott rá a kórházigazgató.

Kapcsolódó

Bolojan: Egészségügyi reform nélkül jövőre nem lesz pénz kórházakra, gyógyszerekre

Ha a kormány nem fogadja el az egészségügyi rendszert érintő intézkedéscsomagot, jövőre abba a helyzetbe kerülhet az ország, hogy nem lesz pénze az egészségügyi kiadásokra – nyilatkozta hétfő este Ilie Bolojan.

kormány egészségügy egészségügyi reform reform

Másrészt az is fontos szempont, hogy egy alapszolgáltatást minden kórház fenn kell tartson, függetlenül az ellátott esetszámtól: a sürgősséget, az ügyeleti rendszert működtetni kell.

András-Nagy Róbert egyetért azzal, hogy a munka mennyisége és minősége alapján állapítsák meg a bérezést, az alapfizetés felett. Viszont a mutatók meghatározása során a minőségre nagy hangsúlyt kell fektetni, hiszen nem mindegy hogy ha elvégeznek tíz műtétet, abból hány esetben van szükség további korrekciós beavatkozásra.

A szájsebészet például csapatmunka – fülorrgégésszel, érsebésszel, ortopéd orvossal dolgozik együtt a szakember – lehetőséget kell biztosítani a rendkívüli megvalósítások kiemelésére, jutalmazására. „Az mindenképpen anomália jelenleg, hogy ugyanannyit keres az az orvos, aki sokat dolgozik, mint az, aki kevesebbet” – szögezte le e menedzser.

A kórházak a rendszer közepén állnak – a teljes ellátást optimalizálni kell

Romániában évente van négymillió fekvőbeteg ellátás a kórházakban, ha ezt egymillióval lecsökkentik, a kieső betegeknek meg kell találni a helyet a rendszerben: a járóbeteg-rendelőkben, a családorvosi ellátásban, az egynapos beutalásokban, hogy végül ne a sürgősségen kössenek ki.

„Ha átalakítják a kórházi ellátást, az egész rendszer úgy kell működjön mint a svájci óra. A különböző struktúrák kapcsolódnak egymáshoz, ha nincs rehabilitációs központ, otthongondozás, a pácienst nem tehetik ki a kórházból az utcára” – fogalmazta meg András-Nagy Róbert.

Kifejtette, a kórházak a rendszer közepén állnak, valóban az egyik legnagyobb költségszegmenst jelentik, de nem lehet csak azokat átszervezni, az egész ellátást optimizálni kell, a családorvosok is több feladatot kell ellássanak, de az utógondozást is biztosítani kell, hogy jó irányba mozduljon el a betegellátás.

A kivitelezésen sok múlik, ha az nem elég körültekintő, lakat kerülhet a kórházak egy részére, figyelmeztet az igazgató.  Még mindig léteznek kórházak, ahol a beteg kell megvásárolja a gyógyszert, a kötszert, ez is jelzi, hogy a finanszírozás nem követi a drágulásokat, a gyógyszer-, az energiaár emelkedéseket, amelyek közvetett módon folyamatosan visszaköszönnek a kiadásokban.

„Itt az átszervezés ideje, ezt valójában évek óta várjuk. A konkrét kivitelezéshez rengeteg miniszteri rendeletre, kormányhatározatra lesz szükség. Viszont biztató, hogy a kormány felvállalja a reformot, a döntések helyességét az idő igazolja majd vissza” – szögezte le András-Nagy Róbert. Meglátása szerint biztató, hogy legalább az irányt felvázolták, így tudják, mire kell felkészülni.