Hiába reménykedtek az érintettek, hogy mégiscsak javul a helyzet, idén katasztrofális szintre süllyedt az egészségügyi Egységes Integrált Információs Rendszer (SIUI) működése. Miközben Romániában egyre több szó esik az állam digitalizálásáról az egészségügyi szolgáltatók – családorvosi- vagy járóbeteg-rendelők, kórházak, gyógyszertárak, laboratóriumok – munkatársai azzal szembesülnek, hogy az informatikai rendszer már csak naponta néhány percig érhető el.

Vass Levente, az RMDSZ egészségügyi szakpolitikusa a Maszol megkeresésére leszögezte, nem lát esélyt arra, hogy ez a probléma a közeljövőben megoldódik, hiszen a jelenlegi egészségügyi miniszter nem valószínű, hogy gyökeres változásokat kezdeményez a parlamenti választásokig, tehát további hat hónapig csak „csűrés-csavarásra” számíthatunk. Az új kormány megalakulása után is várni kell majd egy ideig, amíg ez a kérdés napirendre kerül, és valós megoldást keresnek, vázolta a szakpolitikus.Közben Bogdan Ivan, digitalizációs miniszter a Digi24 műsorában a napokban megígérte, az alapjaitól tervezik újra az egészségügyi kártyák rendszerét. Amint arról beszámoltunk, a tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a rendszer egy idejétmúlt, tizenhat éves technológiára épült, amelyet ezen esztendők alatt nem is frissítettek. Kiemelte, megmentettek 100 millió lejt az Országos Helyreállítási Alapból (PNRR), az Országos Egészségügyi Pénztár és a minisztérium illetékesei közösen megoldást találtak arra, hogy a projektet megmentsék és a korszerűtlen rendszert felújítsák.

Korábban is akadozott a rendszer, de jelenleg szinte elérhetetlen

Korábban is sok panasz volt arra, hogy akadozik a rendszer, de az üzemzavarok akkor egy ideig tartottak, majd következett néhány nap „fellélegzés”, idén azonban folytonosak a leállások. Közben az Országos Egészségbiztosító Pénztár csak idén több mint 12,5 milliárd lejes alapot kezel, ám az évek során nem talált megoldást a minden érintett életét megkeserítő rendszer fennakadás nélküli működtetésére. Mindez végül a betegeken csattan, hiszen az orvosok a konzultációs idő nagy részét kénytelenek arra fordítani, hogy megbirkózzanak az informatikai rendszerrel, ahelyett hogy alaposan kivizsgálják őket, meghallgassák a panaszaikat, felállítsák a diagnózist, és a kezelést.A helyzet idén annyira súlyossá vált, hogy egyes szakértőkben már az is felmerült, jobb lenne lemondani a digitalizáció egyes elemeiről, melyek inkább akadályozzák, mintsem segítenék az orvoslást, és visszatérni az offline állapotra. Majd amikor lecserélik a jelenlegi infrastruktúrát, beüzemelnek egy valóban működő informatikai rendszert, amely mindenki javát szolgálja, visszatérni a digitális jelentésekre, írja a Panorama tényfeltáró cikkében.

A 15 perc konzultációs időből egy marad a betegre

Az ígéretek nem vigasztalják az orvosokat, azt állítják, hogy már nem tudják megfelelően gyakorolni a szakmájukat. A rendszerrel annak beindítása óta voltak problémák, de ezek csak időszakosan jelentkeztek, idézte fel Gindrovel Dumitra családorvos, a Családorvosok Országos Társaságának (SNMF) főtitkára.
„Két éve azonban szinte csak leállások vannak. Különösen a hónap eleji jelentéskészítések idején. Visszatértünk a kőkorszakba, de sajnos nincs alternatívánk" – tette hozzá a családorvos. Ez év januárjától a rendszer már csak napi néhány percig elérhető, amint próbálják bevezetni a szolgáltatásokat, leáll.
„A betegre szánt 15 percből 14 perc jut a számítógépes rendszerre és egy perc a konzultációra. Mi nem informatikai, hanem egészségügyi szolgáltatók vagyunk. Mindez oda vezet, hogy romlik az orvosi ellátás minősége" – panaszkodott az orvos. A betegek szintén elégedetlenek, hiszen azt látják, az orvos nem velük foglalkozik, hanem folyton a számítógépen matat. Nem marad idő, hogy kommunikáljanak a beteggel, előfordul, hogy hazaküldik, új időpontot kap, mutatott rá Radu Gănescu

Elveszi az orvosok kedvét, hogy szerződést kössenek a biztosítóval

Egyértelmű, hogy az egészségügyi minisztérium két és fél év alatt semmit nem tudott felmutatni a digitalizáció terén, holott a helyreállítási alapban van pénz erre a célra, mutatott rá megkeresésünkre Vass Levente. Kifejtette, a sok hiányosság mellett ez azt eredményezi, hogy a családorvosok, az egészségbiztosító pénztárral szerződésben álló, járóbeteg-rendelőkben dolgozó szakemberek „emberfeletti” munkát kell végezzenek, hogy a beteg konzultációja után a jelentéseket feltöltsék a rendszerbe. Még ennél is súlyosabb következmény, hogy mindez elveszi a fiatal orvosok kedvét attól, hogy szerződést kössenek az egészségbiztosító pénztárral, és a betegeknek ingyenes szolgáltatást nyújtva nyissák meg a rendelőiket, vázolta a meglátása szerint „kiábrándító” állapotokat a korábbi egészségügyi államtitkár.Hozzátette, az informatikai rendszer lassúságát, akadozását még az is tetézi, hogy az országos egészségbiztosító pénztár nem szolgáltat naprakész információkat a változásokról a szoft-készítő cégeknek, így azok késnek a programok fejlesztésével.

Gordiuszi vágással kellene megoldani

„A jelenlegi egészségügyi törvényt annyiszor módosították, hogy könnyebb lett volna egy újat írni, így van ez az egészségügyi informatikai rendszerrel is. Le kellene cserélni, és egy teljesen új programmal felvértezni az egészségbiztosító pénztárat és a szolgáltatókat” – szögezte le Vass Levente. Hozzátette, folyamatosan egy rossz vázat próbálnak javítgatni, toldozni-foltozni, de sikertelenül, közben a helyreállítási alapból digitalizációra és a program fenntartására is van elég pénz. Felidézte, a pandémia idején az oltások nyilvántartására kidolgozott romániai informatikai rendszer az egyik legkorszerűbb volt az Európai Unióban, ami azt bizonyítja, képesek lennénk rá, van tudás, hogy egy programot, – a betegek, az adatok biztonságát szem előtt tartva, sok más érzékeny kérdést figyelembe véve – megírjanak.

„Neki kellene állni, és ezt a kérdést végigvinni, egy féléves kemény munkával, megfelelő finanszírozás mellett megvalósítható lenne” – szögezte le a szakpolitikus. Ugyanakkor emlékeztetett, hogy a jelenlegi programot készítő cég tulajdonosa már évekkel ezelőtt a különböző korrupcióellenes hatóságok látószögébe került, azóta a rendszernek mondhatni nincs gazdája.

Vass Levente nem tartja azt sem elvetendő megoldásnak, hogy gordiuszi vágással orvosolják a helyzetet, visszavezessék az offline állapotot, bevállalható lenne a kiesés, ha az lenne az eredménye, hogy három-hat hónap után egy új, működő rendszert lehetne beüzemelni.

Viszont erre világos határidőket kell szabni, pontosan meghatározni, miként történik a rendszer, az orvosok finanszírozása, mert csak így lehet fenntartható offline-ban is. Az Országos Egészségbiztosító Pénztárnak semmiképp nem válna a kárára, hiszen elenyésző mértékben növelték az elmúlt években az orvosok javadalmazását, így ha a leállás alatt még veszítene is, az is megérné, ha végül sikerül egy olyan rendszert kidolgozni, és életbe léptetni, mellyel mindenki nyer.