Az egészségügyi minisztérium két éve szőnyeg alá söpri a felmerülő és megoldandó problémákat, veszélybe kerül az ingyenes járóbeteg- és családorvosi ellátás. Félő, hogy a rendszerben dolgozó szakemberek – orvosok, asszisztensek – elvándorolnak, a magánszférát választják, ahol még szerződés sincs az Országos Egészségbiztosító Pénztárral, így végső soron a betegek látják ennek a kárát, mert szűkül az ingyenes ellátás, hívta fel a figyelmet Vass Levente.

Az RMDSZ egészségügyi szakpolitikusa, korábbi államtitkár a Maszolnak elmondta, a kockázatokat a szövetség politikusai több ízben is jelezték. Már az idei költségvetési tárgyalások során felhívták a figyelmet, hogy az egészségügyi minisztérium büdzséjének 40 százalékos növekedése mögött valójában az áll, hogy a reál egészségügyi szolgáltatásokra, a betegekre fordítandó összegek 26 százalékkal csökkentek.

Mindez olyan körülmények között történik, hogy világosan látszott, a 2023-as költségvetés sem volt elég az ellátórendszer fenntartására. További kockázatokat teremt, hogy a kórházi rendszerben nem történt semmilyen „csinosítás”, a járóbeteg-, és családorvosi rendelők fejlesztése pedig sem az egészségügyi minisztériumban, sem az Országos Egészségbiztosító Pénztárnál nem került napirendre.

A zárolt állások felszabadítása jó hír, de annak is megvan az árnyoldala

Az egyetlen jó hír, hogy közel nyolcezer állást szabadít fel a kormány az egészségügyben és a szociális ellátásban, hiszen az állások zárolása elsősorban a közepes méretű kórházakban nehezítette meg a működő osztályok fenntartását. Ha egy kisebb méretű kórházi osztályon kiesik egy orvos, vagy egy asszisztens – nyugdíjba megy, vagy kilép a rendszerből – a maradó két-három szakemberrel nehéz behelyettesíteni, biztosítani a zavartalan ellátást, az ügyeleteket, részletezte a szakpolitikus.

A minisztérium szándéka az volt, hogy a kórházak szervezzék át azokat az osztályaikat, ahol kevesebb a beteg, mint amennyi 2019 előtt volt, de ezt is meghiúsította, hogy az állások zárolva voltak. Az állások feloldásáról szóló döntés árnyoldala ugyanakkor az, hogy a minisztériumi döntés értelmében elsősorban nem az önkormányzati fenntartásban működő, kisebb vidéki kórházakban, hanem az egyetemi központokban hirdetnek meg több állást, hívta fel a figyelmet Vass Levente. Ez teljes mértékben szembemegy azzal az RMDSZ által szorgalmazott iránnyal, hogy a járóbeteg-, családorvosi rendelőket kell támogatni, a szülőföldjükre visszacsábítani a fiatal szakorvosokat, ezzel javítva az egészségügyi ellátást. Az egyetemi kórházakban amúgy jelenleg is sokkal nagyobb arányban van orvos, mint a kisebb, városi kórházakban.

„Értelmezhetetlen, szakmaiatlan” döntés, hogy csökkentik a konzultációkra kifizetett összegeket

A helyzetet tetézi az „értelmezhetetlen, tehetetlenséget sugalló, szakmaiatlan” egészségpolitikai döntés a minisztérium és az Országos Egészségbiztosító Pénztár részéről, hogy azoknak az orvosoknak és rendelőknek, amelyek szerződésben állnak a biztosítóval, a 2023-as évhez képest 26 és 40 százalék közötti arányban csökkenti az egy konzultációra kifizethető összeget. Például egy nefrológus orvosnak egy konzultációt az eddigi 45 lej helyett 35 lejt fizet a biztosító.

Közben az idén január 1-től 1 százalékról 3 százalékra növelték, vagyis megháromszorozták a rendelők adóját, a tavalyi inflációt pedig teljesen figyelmen kívül hagyták.

Egy rendelőben az orvos mellett asszisztensek is dolgoznak, fennáll a veszélye, hogy nemcsak az orvosoknak megy el kedvük, hogy az egészségbiztosító pénztárral megkötött szerződés alapján, a beteg anyagi hozzájárulása nélkül nyújtsanak szolgáltatást, hanem az asszisztensek is az inflációhoz igazított, motiváló béremelés hiányában otthagyják a rendszert, elmennek a kórházakba, taglalta Vass Levente.

Ha a magánrendelők nem kötnek szerződést az egészségbiztosítóval, mindenért a beteg fizet

Emlékeztetett, hogy 2019-ben elfogadták ugyan az általa beterjesztett jogszabályt, hogy az orvos a magánrendelőben is kiállíthasson ingyenes vizsgálatra szóló küldőpapírt, ártámogatott vagy ingyenes receptet, mert ez a biztosított joga, függetlenül attól, hogy állami vagy magán rendszerben vizsgálják meg, illetve kezelik. Azonban ennek a törvénynek a hatályba lépését folyamatosan halogatják. Tetézi ezt, hogy a finanszírozás csökkenése miatt az orvosok egy része úgy dönt, külföldre vándorol, vagy akár hitelből is, de magánrendelőt nyit, amely nem köt szerződést az egészségbiztosító pénztárral. Mindezt összegezve a végső áldozat a beteg, aki ki kell fizesse a konzultáció díját, és még küldőpapírt, ingyenes, vagy támogatott receptet sem kap.

Vass Levente szerint a kórházak járóbeteg-rendelőinek a finanszírozását is meg kellene növelni, az lenne az elvárás, hogy egyre több járóbeteg-rendelést tudjanak biztosítani, erre fektessenek nagyobb hangsúlyt, ezzel kompenzálva a bennfekvő betegek számának csökkenését. Ezzel párhuzamosan nem csökkenteni, hanem automatikusan növelni kellene a magánrendelőben dolgozó, de az egészségbiztosító pénztárral szerződésben álló orvosok finanszírozását, mert ez a beteg érdeke, szögezte le Vass Levente.

Hangsúlyozta, a felelősséget nem lehet átruházni teljes mértékben az Országos Egészségbiztosító Pénztárra, hiszen az egészségpolitikát, a stratégiákat a minisztérium, a kormány határozza meg. Ezen a szinten már nem lehetne totojázni, megengedhetetlen, hogy visszatérjünk a finanszírozás terén a 2018-as állapotokhoz, összegezte a szakpolitikus.