Versenytárgyalást írt ki az országos digitalizálási hatóság az egységes digitális portál létrehozására. Az ajánlatokat augusztus 21-én nyitják meg. Azt ígérik, ezáltal 2030-ra minden állampolgár hozzáférhet elektronikus egészségügyi nyilvántartásához. Addig azonban nincs könnyű dolga annak, aki össze akarja gyűjteni az egészségügyi dokumentumait, az adatokat a korábbi betegségeiről, leleteiről, kezeléseiről.

Ma, amikor telefonról foglaljuk a repülőjegyet, fizetjük a számlákat, ha az egészségügyi dokumentumainkat akarjuk összegyűjteni, bizony legtöbb esetben kénytelenek leszünk felkeresni a kezelőorvosainkat, a különböző egészségügyi intézményeket, és összeszedegetni a paksamétát, derül ki a Maszol által megszólaltatott egészségügyi szakemberek összegzéséből.

Az elektronikus kórlap hasznos lenne, de hiányos

Az Országos Egészségbiztosító Pénztár ugyan már 2016-ban létrehozta az elektronikus kórlap rendszerét, amely elvileg összefogja mindazt, ami egy biztosítottal történik az egészségügy ellátórendszerben, kezdve a születésétől.

A rendszer, mint ahogy az Romániában lenni szokott, évekre leállt, aztán újraindították, de most sem működik zökkenőmentesen az adatfeltöltés, a lekérés pedig még annyira sem. Egy tavalyi összesítés szerint, 16 millió elektronikus kórlapot létrehoztak ugyan, melyekbe 200 millió konzultációt, beutalást, kórházi kórlapot, és más egészségügy dokumentumot töltöttek fel. Az adatok többsége a családorvosoktól származik, a kórházak töredéke használja a rendszert. A gond az, hogy az egészségügyi intézmények informatikai hálózata nincs kapcsolatban a biztosító pénztár rendszerével. Elviekben a páciensek a családorvostól kaphatnak az egészségügyi kártyájuk felmutatása után egy kódot, amivel hozzáférhetnek a saját adataikhoz, de ritkák az ilyen igénylések, hiszen a feltöltött információk hiányosak, nem segítik a tisztánlátást.

Egyenként kell összeszedegetni az egészségügyi papírokat

A jelenlegi törvények értelmében az adatok egy részéhez, és meghatározott feltételek mellett van joga a betegnek, mondta el a Maszol érdeklődésére András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója. Példaként említette, hogy a kórházban kezelt beteg kötelezően meg kell kapja a zárójelentést, de teljes kórlapmásolathoz már nincs joga. A járóbeteg-rendelőintézetekben ugyanakkor kötelezően kézbe kell adják a páciensnek az orvosi leleteket, a szakvéleményeket.

Mindenki kikérheti a kórházaktól, az egészségügyi intézményektől, a szakrendelőktől, a laboratóriumoktól a saját egészségügyi adatbázisát, de egyenként kell összeszedegesse. Az elektronikus kórlap kellene mindezt egy helyen összesítse, de még a szolgáltatók sem férnek hozzá, hogy feltöltsék az adatokat, mutatott rá az igazgató. Hangsúlyozta, mindenki elégedett lenne, ha ez 2030-ig megoldódna.

Kovászna megyében nem várnak az országos rendszerre, Kovászna Megye Tanácsa helyreállítási terv (PNRR) keretén belül pályáz, hogy legalább megyei egészségügyi intézményeket összefogják. Már 2012-ben volt egy próbálkozásuk, de akkor nem nyert a pályázatuk. Az elképzelés szerint a következő egy-két évben megoldják, hogy egy integrált egészségügyi adatbázisban összekapcsolják a kórházakat, a családorvosi rendelőket, laboratóriumokat. Innen a betegek is tudnak majd információkat letölteni. „Ha valakinek Bukarestbe kell mennie szívsebészeti beavatkozásra, viheti magával a teljes kórtörténetét” – szemléltette András-Nagy Róbert. Addig csak az a megoldás marad, hogy a beteg személyesen kikéri a papírjait.

Egyszer a meglevő informatikai rendszert kellene pontra tenni

Első lépésben arra kellene törekedni, hogy a jelenlegi informatikai rendszerét tegye működőképessé az Országos Egészségbiztosító Pénztár, szögezte le a Maszol megkeresésére Soós-Szabó Klára. A Hargita megyei családorvosok egyesületének elnöke, hangsúlyozta, ezt a rendszert kellene sürgősen pontra tenni, mert jelenleg a gyakori leállások akadályozzák az orvosok munkáját, másfelől a biztosítottaknak a szolgáltatáshoz való hozzáférést.

A következő lépésben arra lenne szükség, hogy minden egészségügyi szolgáltató tudja feltölteni egy egységes rendszerbe az adatokat, a látleleteket, a diagnózist, de még a gyógyszertárak is, hogy milyen orvosságot adtak ki, hogy mindez egy helyen hozzáférhető legyen a szolgáltatók és a betegek számára is, tette hozzá. Az orvosnő ugyanakkor fontosnak tartja az óvintézkedéseket is, hogy az adatokhoz csak az egészségügyi szolgáltató jusson hozzá, akiben a beteg megbízik, és akinek a szolgáltatásait igénybe akarja venni.

A családorvosok rendelő-szoftvert használnak

A családorvoslás szépsége és sajátossága, hogy a beteggel egészében foglalkozik, a legtöbb esetben még a páciens genetikai örökségére is van rálátásuk, hiszen ismerik a szüleit, ezért hasznos lenne számukra az egységes adatbázis, de így is elboldogulnak, mondta Soós-Szabó Klára. Általában a pácienseik visszaviszik a többi szakorvos által kiállított dokumentumokat, az orvosi válaszleveleket, ezek segítenek, hogy összerakják a teljes képet. „a legnagyobb gond, hogy bizonyos szolgáltatásokhoz, analízisekhez, kezelésekhez későn jutnak hozzá a betegek.

„Amikor a jelenlegi informatikai rendszert létesítették, akkor kellett volna egy becsületes változattal előrukkolni, nem olyannal, ami mindenki életét megkeseríti” – mondta az orvos.

Arra is kitért, sok orvos használ magáncég által kifejlesztett és bérbe adott rendelő-szoftvert, akik ezt használják, látják egymás adatait. „Ha az én páciensem elmegy a diabetológus szakrendelőben, és ott ezt a programot használják, látom, mit diagnosztizált, mit javasolt, mivel kezeli. Egy magáncég meg tudta csinálni, több ezer orvos használja a programot, amiért havonta egy kisebb összeget fizetünk, és óriási segítségünkre van, fel tudtunk számolni minden papír alapú regisztert. Közben az állam százmilliókból nem képes egy működő rendszert összerakni” – foglalta össze soós-Szabó Klára.

Vannak megyék, ahol megoldották az egészségügyi adatbázist és a hozzáférést

Vannak megyék, például Szeben, ahol már most össze vannak kötve a kórházak, a laboratóriumok, a családorvosok, a páciensek egy regisztrációval hozzáférhetnek a saját adataikhoz, de ha elmennek más megyébe, és ott kezelik őket, ez a rendszer már nem működik, mondta el Lorenzovici László, egészségügy elemző. Rámutatott, a román állam is kifejlesztette ugyan az elektronikus kórlapot, de a feltöltése nem történik meg rendszeresen, nincs minden szolgáltató rácsatlakozva. Félő, ha mindenki használná, az is csak úgy működne, mint az egészségügyi kártyák informatikai rendszere, vagyis akadozva, mutatott rá az egyetemi oktató.

Lorenzovici László ugyanakkor visszafogottan bizakodó, szerinte e téren van ugyan elmozdulás, jövőkép, de a központi kezdeményezések eddig felemás módon sikerültek. Hiába van pénz, informatikus, ha nincs koncepció. Ezen bukott el az egészéó0ésgügyi kártyák informatikai rendszere is. Ha pontosan megmondod mit akarsz, az informatikus megtalálja a megoldást, szögezte le.

Európai egészségügyi adattér körvonalazódik

Ami mégis optimizmusra ad okot, hogy az Európai Unió regionális parlamentje kezdeményezte és jóvá is hagyta az európai egészségügyi adattér létrehozását.

Ennek három nagy pillére lesz. Az egyik, hogy minden páciens hozzáférjen a saját egészségügyi adataihoz, attól függetlenül melyik tagországba ment orvoshoz. „Elmegy sízni valaki Ausztriába, ott kitöri a bokáját, amikor hazajön, az ortopéd látja, mi történt vele, mivel kezelték. Hasonlóképpen, ha a nyaralás során megharapta egy cápa” – példázódott a szakértő. A másik pillér, hogy a kezelőorvos is lássa az adatokat, a harmadik, hogy az egészségügyi kutatók is hozzáférjenek az adatokhoz, anélkül hogy látnák a páciens nevét. Ezt még az Európai Parlament jóvá kell hagyja, majd minden tagország kinevez egy implementációs hatóságot, majd minden helyi kezdeményezést becsatornáznak az európai adattérbe, standard kommunikációs mezőket, protokollokat, és rendszereket alakítanak ki. Szükség lesz adatharmonizációra, közös nevezőre kell hozni a technikai és tartalmi részt is.

Ez egy öt-tíz éves, többlépcsős folyamat lesz, de meg kell történnie, hiszen jelenleg az Európai unióban az emberek, az áru, a szolgáltatások közlekednek, de az adatok áramlása nem történik meg, az egészségügy dokumentumokat is kell vigyük a farzsebünkbe, összegezte Lorenzovici László.