A költségvetés hatékonyabb felhasználása, a teljesítmény ösztönzése, szigorúbb ellenőrzések és szankciók, újraértékelt kórházak és szorosabb együttműködés a magánszférával – átfogó reformmal készül a kormány az egészségügy problémáinak orvoslására.

Fenntarthatatlanná váltak az Országos Egészségügyi Pénztár (CNAS) egyre növekvő kiadásai, ráadásul a drágulás nem mutatkozik meg a szolgáltatások minőségében ezért elkerülhetetlen az egyészségügyi reform – magyarázta hétfő délután Ilie Bolojan, amikor az egészségügyi miniszter Alexandru Rogobete és a CNAS-elnök Horațiu-Remus Moldovan társaságában ismertették a kormány által tervezet intézkedéseket.

A miniszterelnök szerint 11 százalékról 16 százalékra nőtt az állami költségvetésből a CNAS-ra költött pénz, hasonlóra csak a koronavírus-járvány idején volt példa. Idén 77 milliárd lej költségvetést különítettek el, de még szükség lesz egy legalább 10 milliárdos kiegészítésre, hogy az adósságokat és a további kiadásokat fedezni tudják. Ez a költségvetés viszont mégsem mutatkozik meg a szolgáltatások minőségén, sem pedig a betegek elégedettségén – mutatott rá Bolojan, aki szerint a kilátásba helyezett intézkedésekkel a probléma okaira keresnek megoldást.

Ezek között említette többek között az aránytalan fizetéseket – vagy hogy egyes kórház költségvetésének 80 százaléka a bérekre megy el –, a mesterségesen felfújt kiadásokat, a digitalizálás késését vagy a gyenge betegségmegelőzést. Teljesítményalapú bérezést terveznek, ugyanakkor az indokolatlan kórházi kezelés helyett a járóbeteg-rendelők és a napi beutalók hatékonyabb kihasználását szorgalmazzák.   

Rogobete: adja át a helyét másnak az a kórházmenedzser, aki azt mondja, nem lehet

Nem csökkentik a betegekre szánt pénzt, nem hagyják az orvosokat eszközök nélkül, nem csökkennek a fizetések és nem nő a költségvetés, csak átszervezik azokat a dolgokat, amelyek nem működnek az egészségügyben. A valós reform feltétlenük szükséges – vélekedett Rogobete, amikor részletesebben is ismertette azt a 30 intézkedést, amit elmondása szerint az elkövetkező napokban megvitatnak a szakszervezetekkel, a betegek érdekképviseleteivel, minden érintettel, hogy egy részüket már augusztustól életbe léptessék, a többit pedig szakaszonként az év végéig ültessék gyakorlatba.

Az egészségügyi miniszter szerint kórházmenedzsernek lenni nem kiváltág. Sok kórházban látta azt, hogy lehet megfelelően irányítani egy intézetet, ezért szerinte azok a menedzserek, akik azt mondják, hogy nem lehet, inkább adják át a helyüknek azoknak, akik tudják hogyan kell. „Szégyellem magam azok előtt a betegek előtt, akiket egyes kórházakban, a 77 milliárd lejes CNAS-költségvetés ellen még mindig elküldenek Algocalmint, Paracetamolt venni” – mondta, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy vannak kivételes emberek az egészségügyben, akik mindent megtesznek a betegekért. Ez a reform nem róluk szól, de vannak, akik délben elmennek az állami kórházból, hogy magánrendelőjükben fogadják a betegeket, vagy szabadságot vesznek ki, hogy magánklinikán végezzék el a műtétet. Ennek orvoslására gondolták ki a teljesítmény szerinti bérezést, amellyel ösztönöznék úgy a menedzsereket, mint az orvosokat. Ugyanígy bevezetik az osztályvezetők kiértékelését, továbbá felmérik a kórházak helyzetét és besorolását – amire több mint húsz éve nem volt példa – hogy a valós szükségletek szerint szervezzék át. Bevezetnek egy új kategóriát is, az úgynevezett stratégiai kórházakat, amelyek kiválósági központot is működtethetnek. Szerinte nem kell minden kórház, minden típusú orvosi ellátást kínáljon, mert az csak a pénzek pazarlásához vezet, miközben elégedetlenséget szül úgy az orvosok, mint a betegek részéről.

A tervezett intézkedések sorában szorgalmazni szeretnék, hogy sima vizsgálatok esetén a 2-3 napos kórházi beutalók helyett inkább a járóbeteg-rendelést vagy a napi beutalókat részesítsék előnyben, mert szerinte sokkal több mindent meg lehetne oldani még mielőtt kórházba küldenék a betegeket. Ennek érdekében növelik az évek óta változatlan összeget, amit a járóbeteg-rendelésre költenek és szeretné, ha a klinikák legalább 20 óráig nyitva tartanának, hogy elérhetővé váljon a nappal dolgozó emberek számára a szolgáltatás. Ezzel párhuzamosan a kórházakban dolgozó orvosok számára is rugalmasabbá tennék a járóbeteg-rendelést, azzal a megkötéssel, hogy egy bizonyos óraszámot arra is kell fordítaniuk.

Rogobete aláhúzta: nem zárnak be semmilyen kórházat, nem is bocsátanak át senkit, de véget kell annak érnie, hogy indokolatlanul utalják be a betegeket a megyei kórházakba.

Beszélt arról is, hogy szorosabbra fűznék az együttműködést a magánszektorral, azt tervezik, hogy a biztosítással rendelkező betegeknek ne kelljen hozzájárulniuk a kezelési költségekhez, ha magánkórházba mennek. Viszont fontosnak tartaná, hogy bevonják a magánbiztosítókat is rendszerbe, mert semmilyen rendszer nem lehet hatékony monopolhelyzetben.

Költséghatékonyság és ellenőrzés céljával szankciókat is kilátásba helyeztek arra az esetre, ha valamely kórház fiktív szolgáltatásokat vagy felfújt számlákat számoltatna el a CNAS-val.  

Online platform a betegekért

A CNAS-elnöke bejelentette, hogy az egészségügyi minisztériummal közösen egy online platformon dolgoznak, hogy elősegítsék a betegek orvosi előjegyzéseit, ugyanakkor az egészségügyi kártya érvényességét 10 évre hosszabbítanák, amikor azt kiváltja az új személyi igazolvány.

Horațiu Moldovan beszélt arról is, hogy háromról kettőre csökkentik a jelenleg alkalmazott szerveződéstípusok számát és egységesítik a nappali kórházi ellátásban alkalmazott eljárásokat, viszont a közegészségügyi rendszer fenntarthatósága érdekében korlátozniuk kell bizonyos kórházi szerződéseket.