A nyugdíjkorhatár 65 évre emelését is tartalmazza a különleges nyugdíjak reformja, amelyet egy alkotmánybírósági döntés miatt újra kell indítanunk – jelentette ki csütörtökön Petre-Florin Manole munkaügyi miniszter, írja az Agerpres. A tárcavezető szerint a változások a bírákat is érinthetik, akik – ha a tervezet változatlan marad – előrehozott nyugdíjba is vonulhatnak, csökkentett járandóság mellett. A miniszter szerint a reform nemcsak kiadáscsökkentést céloz, hanem a rendszer hosszú távú fenntarthatóságát is. A törvénytervezet véglegesítése heteken belül megtörténhet.

„A különleges nyugdíjak reformja, amelyet az alkotmánybíróság szerencsétlen döntése miatt újra kell kezdenünk, több dolgot fog tartalmazni. Néhányat közülük ismertethetek, mert már tisztázottak. A többit egy munkacsoport fogja pontosítani a munkaügyi minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium részvételével. Ennek a csoportnak a munkája nem fog hetekig húzódni. Itt például biztosan szó lesz a nyugdíjkorhatár emeléséről. Ez már biztos. (...) Egy törvénytervezetet fogunk készíteni, amely a parlament elé kerül. A célunk, hogy a nyugdíjkorhatárt 65 évre emeljük. Ez egyrészt egyenlőséget teremt, másrészt fokozatos átállást jelent – a nyugdíjkorhatár eddig is lépcsőzetesen emelkedett. A bírák nagyon jól tudják, mire gondolok, hiszen sajnos megtámadták ezt a törvényjavaslatot, és úgy vélem, ez hibás döntés volt” – mondta a miniszter az Antena 3-nak.

A miniszter kiemelte, hogy a bírák a jelenlegi tervezet szerint a korhatár előtt is nyugdíjba mehetnek, ha csökkentett összegű nyugdíjat vállalnak.

„Ha ez a tervezet végleges formában is megmarad, akkor – ahogy más nyugdíjak esetében is – lehetőség lesz előrehozott nyugdíjazásra, büntetéssel. Ez azt jelenti, hogy kisebb összegű nyugdíjat kapnak, amely egy korrekciós index alapján csökken, ez pedig minden évben mérséklődik, ahogy közelednek a törvény által meghatározott korhatárhoz” – magyarázta Manole. A miniszter hozzátette: a bírák nyugdíjkorhatárával kapcsolatban még nem született végleges döntés.

A különleges nyugdíjak csökkentéséről szólva Manole elmondta, hogy a tervezet egy úgynevezett „helyettesítési indexet” tartalmaz.

„Van egy helyettesítési index, amely azt mutatja meg, hogy a nyugdíj milyen mértékben váltja fel a korábbi munkabért. Ezt most óvatosan mondom, mert még nem született végleges döntés, de a javaslat szerint az indexet 80%-ról 65%-ra csökkentenénk. Még egyszer hangsúlyozom: ezek az adatok egy be nem fejezett törvénytervezet részei. Ezek a százalékok azt jelölik, hogy a korábbi jövedelemhez képest mekkora a nyugdíj mértéke. Ez túl érzékeny téma, és a politikai osztály eddig már annyiszor kudarcot vallott ennek a problémának a megoldásában, hogy csak óvatosan beszélek egy még el nem fogadott projektről. A munka azonban néhány hétnél nem fog tovább tartani” – mondta a munkaügyi miniszter.

Amikor megkérdezték, hogy a nyugdíjkorhatár 65 évre emelése, illetve a nyugdíjak kiszámítási módjának módosítása elvándorláshoz vezethet-e az igazságszolgáltatásból, Manole így válaszolt:

„Lehet, hogy inkább több új belépőre lesz szükségünk a rendszerbe. Az igazságügyi rendszer méretét nemcsak a kilépők száma határozza meg, hanem az új belépőké is. Úgy gondolom, a bírói pálya ma is vonzó karrier. (...) Lehet, hogy lesznek, akik el akarják hagyni a rendszert. (...) Látják, vannak tanárok, akik 65 év felett is szeretnének tanítani, mert folytatni akarják a hivatásukat. Úgy gondolom, hogy a bírák között is vannak ilyenek – akik szeretik a munkájukat, és nem akarnak nyugdíjba menni, hanem továbbra is dolgoznának az igazságszolgáltatásban” – tette hozzá a miniszter.