Az orvosok 10 százaléka felmondaná ügyeleti szerződését, tiltakozásképpen mert a délutáni-éjszakai túlórákért a rendes órabérük mindössze 40-50 százalékát kapják. A Maszol által megszólaltatott egészségpolitikus és kórházigazgató is úgy véli, alakítani kellene az ügyeleti bérezésen, bár ennek lehetséges módozatait különbözőképpen látják.

Az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség kezdeményezte az orvosok körében a tiltakozási formát, jelezzék, hogy felmondják az ügyeleti szerződésüket. A szakszervezet közleményében arról tájékoztat, hogy az orvosok mintegy 10 százaléka csatlakozott eddig a figyelmeztető akcióhoz, melynek célja, hogy a kormány vegye komolyan a követeléseiket.

Ebben a szakaszban az orvos egy erre a célra létrehozott platformon írhatja alá, hogy felbontaná az ügyeleti szerződését. Erről a szakszervezet tájékoztatja az orvost foglalkoztató egészségügyi intézményt, az egészségügyi, munkaügyi minisztériumokat és a kormányt, ezzel is nyomatékosítva követeléseiket. Az orvosok szerint miközben a munkaidejükben átlag 100 lejes az órabérük, az ügyeletek óráját 40 lejjel fizetik. Az egészségügyi érdekvédelmi szervezetek tiltakozási naptára szerint június 27-én tartanak egy újabb figyelmeztető sztrájkot, majd ha azután sem teljesítik követeléseiket, július 1-től általános sztrájkot hirdetnek.

Magánpraxisban rövid idő alatt megkeresi az orvos az ügyelet díját

Alapvetően gondot jelent az ügyeleti bérezés, hiszen egy orvos délután magánpraxisban az ügyeletért kapott összeget rövidebb idő alatt, könnyebben megkeresheti, mondta el megkeresésünkre András-Nagy Róbert. A sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház igazgatója kifejtette, nincs az rendben, hogy miközben ugyanazt a szakmaiságot, hozzáállást várják el az orvostól a délutáni és éjszakai ügyeletben is, mint a munkaidejében, mégis csak az órabére 40 százalékát kapja. Ez nem méltányos az orvos szempontjából, de a kórházakat is nehéz helyzetbe sodorja, mert egyre nehezebben tudják biztosítani az ügyeleti vonalakat.

Az igazgató rámutatott, a kórházakat az elvégzett szolgáltatások alapján fizeti az egészségbiztosító pénztár, ám az ügyeleti vonalakat akkor is fenn kell tartsák, a különböző osztályokon akkor is rendelkezésre kell álljon orvos, ha kevés beteg. Ebből a megközelítésből András-Nagy Róbert úgy véli, az egészségügyi minisztérium kellene biztosítson egy meghatározott összeget, amiből fedezni lehet az alapszolgáltatásokat, hiszen például a sürgősség akkor is kell működjön, ha egyetlen beteg sem veszi igénybe.

Fizesse a minisztérium!

Az egészségügyi minisztérium jelezte, hogy idén átvállalja a kórházaktól az alkalmazottak vakációs jegyeinek finanszírozását, ám sokkal fontosabb lenne, hogy az ügyeleti struktúra biztosítását fedezze, annál is inkább, mert a szaktárca kötelezi a kórházakat, hogy kategóriánként bizonyos számú ügyeleti vonalat biztosítsanak, mondta az igazgató.

Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy a kórház tudja-e kötelezni az orvost ügyeletre, az igazgató kifejtette, ez értelmezés kérdése. Nincs ugyan ez leszabályozva, ám ha a kórház kötelezően kell biztosítsa az ügyeletvonalat, akkor az alkalmazásban álló orvosokat kötelezheti, hogy ebben részt vállaljanak. Persze könnyítene a helyzeten, ha ez a kötelezettség megjelenne a munkaszerződésben vagy az orvosok státusát szabályozó törvényben. András-Nagy Róbert rámutatott, kihívást jelent úgy megszervezni az ügyeletet, hogy a rendes ellátás ne csorbuljon. Rásózhatnak az orvos egy csomó túlórát, egy hónapig talán összeszorított foggal elvégzi, de ha kifárad, a következő hónapban lehet már nem látja el rendesen a mindennapi munkáját, hívta fel a figyelmet a kórházigazgató.

Munka alapján differenciáltan fizesse a kórház!

Az ügyeleti szerződés felbontása értelmezhetetlen, hiszen ha egy kórházban nincs sebészeti, belgyógyászati, gyerekgyógyászati, nőgyógyászati, és az ezeket kiszolgáló paraklinikai ügyelet- röntgen és laboratórium-, az már nem is nevezhető kórháznak, szögezte le Vass Levente. Az RMDSZ éppen leköszönő egészségügyi államtitkára kifejtette, egy kórházban nemcsak azért kell lennie ügyeleti vonalnak, mert bármikor érkezhetnek sürgős ellátásra szoruló betegek, hanem azért is, mert a bennfekvők is folyamatos orvosi felügyeletet igényelnek.

Az orvosok felváltva, egymás munkáját támogatva látják el ezt a feladatot. Vass Levente szerint differenciáltan kellene megállapítani az ügyeleti juttatást, hiszen nem mindegy, hogy egy kórházban csak néhány beteget kell ellátni, és a sürgősségen is kevesen vannak, vagy délután és éjszaka is folyamatos a pörgés. Azt is figyelembe kellene venni, ha az ügyeletben a rezidens orvosok is részt vállalnak. A munka függvényében lehet jogos a kérés, hogy a kórházak költségvetéséből nagyobb órabért szánjanak az ügyeletes orvosoknak, mondta Vass Levente, aki különben a szakszervezet követelésében nem talál kivetnivalót, hiszen amint mondta: az a feladata, hogy képviselje a tagság érdekeit. Viszont arra is kitért, hogy egy családorvosi rendelő átlagban napi 200 lejt kap az egészségbiztosító pénztártól, ebből kell kigazdálkodni a működését, az orvos és az asszisztens fizetését.