Több mint kétezerrel csökken a kórházi ágyak száma, amelyekre az egészségbiztosító pénztárak orvosi szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződéseket köthetnek az állami kórházakkal, magánkórházakkal, szanatóriumokkal. A Maszolnak nyilatkozó kórházigazgató szerint, a döntésnek megvan a létjogosultsága, ám csak akkor, ha mellérendelik, megerősítik a többi szolgáltatást. A kórházak abban bíznak, hogy ez nem jelenti egyúttel a költségvetésük csökkentését. 

A kormány legutóbbi ülésén határozatban jóváhagyta a kórházi ágyak számára vonatkozó, 2023-2025-ös országos tervet. A kormány közleménye szerint a belföldi és nemzetközi járványhelyzetet, illetve a költségcsökkentő erőfeszítéseket figyelembe véve, a jelenlegi 119.579-ről 117.284-re csökkentik a kórházi ágyak számát. A közlemény arra is rámutat, hogy a kórházi ágyak száma országos szinten a 2010-es 136.341-ről 119.579-re csökkent a 2017-2022 közötti időszakban, hogy az európai átlaghoz igazodjon. A tervben jóváhagyott ágyszám nem tartalmazza a börtönkórházak ágyait, illetve a palliatív ellátásra szolgáló ágyakat.

Több kivizsgálás kellene a poliklinikákon

Bízom benne, hogy a kórházi ágyszám csökkentés nem azt jelenti, hogy bármelyik kórház kisebb költségvetéssel kell dolgozzon, fejtette ki megkeresésünkre András-Nagy Róbert a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház igazgatója. Kifejtette, az ágyak számának csökkentése nem azt jelenti, hogy országos szinten a kórházakban fizikailag kétezer ággyal kevesebb lesz, hanem hogy ennyivel kevesebb ágyra köt szerződést az egészségbiztosító pénztár. Ennek a döntésnek a logikus következménye az kellene legyen, hogy plusz költségvetést biztosítanak a járóbeteg-ellátásra, az egynapos kórházi beutalásokra, mutatott rá az igazgató. Meglátása szerint, növelni kellene a járóbeteg-rendelőkben a kivizsgálások finanszírozását, hogy a jelenlegi várólisták csökkenjenek, a beteg záros határidőn belül jusson hozzá a szolgáltatásokhoz, annál is inkább, ha a kórházakban kevesebb kellene legyen a beutalt páciens.

Az egynapos kórházi ellátásért is többet kellene fizetni a jelenleginél, hiszen ez nagyobb megterhelést jelent a kórházaknak: egy nap alatt kell a beteget kivizsgálni, kezelni, megírni a zárójelentést és hazaengedni. Magyarországon ezt már rég belátták, ott már évekkel ezelőtt 10 százalékkal nagyobb az egynapos beutalások tarifája, mint a rendes bennfekvések esetén egy napra elszámolt összeg, így ösztönzik a kórházakat, hogy amit lehet egy nap alatt oldjanak meg, vont párhuzamot András-Nagy Róbert.

Növekvő kiadások mellett, nem működhetnek  kisebb költségvetéssel a kórházak

A júniusban esedékes új szerződés megkötésekor derül ki, hogy milyen költségvetési tételeket szánnak a különböző szintű egészségügyi ellátásokra, András-Nagy Róbert abban bízik, racionálisan, méltányosan dönt a minisztérium, az egészségbiztosító pénztár. Az ellátásban a kórház kell legyen az utolsó láncszem, miután a családorvosnál, a járóbeteg-rendelőkben, vagy az egynapos beutalással sem lehetett megoldani a beteg problémáját. Továbbmenve, a kórházi kezelés után is szavatolni kellene a rehabilitációt, a beteg otthoni gondozását, ami jelenleg Romániában gyerekcipőben jár, a civil szervezetek, az önkormányzatok látják el a szükséglet egy kis hányadát, részletezte az igazgató. Mindebből kiindulva a kórházi ágyszám csökkentésnek megvan a létjogosultsága, ám csak akkor, ha mellérendelik, megerősítik a többi szolgáltatást, a fogaskerekek olajazottan kell működjenek, hogy a rendszer megfelelően el tudja látni a feladatait, szögezte le a kórházigazgató.

András-Nagy Róbert emlékeztetett, hogy 2015-től ez év január 1-ig nem változott a kórházaknak elszámolt összeg egységértéke, miközben folyamatosan emelkedtek az energia-, a gyógyszer-, és a fogyóanyag árak. Ezután derül majd ki, hogy a sürgősségi, akut kórházakat milyen mértékben érinti az ágyszámcsökkentés, hiszen azokban beteglétszámtól függetlenül folyamatosan készenlétben kell álljanak az orvosok.

Mint mondta, a döntés nemcsak arról szól, hogy mennyi ágyat finanszíroznak, hanem azt is meg kell vizsgálni, egy kórház működése mögött milyen tevékenységi, minőségi mutatók állnak.„Remélem, ezek a korrekciók az új szerződésben visszaköszönnek, mert csak így lehet hatékony betegellátást biztosítani” – mondta a kórházigazgató.

Romlik a kórházba kerülő betegek állapota

Egy ideje már csak azok a betegek kerülnek be a kórházba, akiknek tényleg kórházi ellátásra van szükségük, mondta András-Nagy Róbert. Az igazgató attól tart, hogy következik egy hullám, amikor egyre súlyosabb eseteket kell megoldjanak. A pandémia után már megtapasztalták, hogy nagyon sok súlyos, elhanyagolt eset került be a kórházba. Ez a hullám gyengült ugyan, de még nem csengett le. Jelenleg újra válságos időszak van, amikor az emberek többségét a megélhetés foglalkoztatja leginkább, és kevésbé törődnek az egészségükkel. Ez utólag visszaüt, és egyre súlyosabb állapotban kerülnek be a kórházba. Ezzel is számolni kell, amikor a kórházak költségvetését tervezzük, hívta fel a figyelmet az igazgató.

Vass Levente: Nagyobb csökkenés is indokolt lett volna

Ennél nagyobb mértékű kórházi ágyszám csökkentés is indokolt lett volna, véli Vass Levente. Az egészségügyi minisztérium államtitkára a Maszolnak kifejtette, a pandémia után 15 százalékkal csökkent a kórházak igénybevétele, ugyanakkor arra is fel kell készülni, hogy 2024- 2030-ra új kórházak épülnek.

Évente akár kétezerrel lehetett volna csökkenteni az ágyszámot, hogy amikor a új kórházak megnyitják a kapuikat, a rendszer legyen erre felkészülve, akár arra is, hogy visszatornázzák az ágyak számát. Amikor megnyílnak az új kórházak lesz egy átmeneti időszak, ameddig beáll az egyensúly az intézmények kihasználtságában, hiszen az új épület nem jelent automatikusan finanszírozott ágyszám növekedést, érvel az államtitkár.

Fejlődhet a palliatív ellátás

A 2023-2025-ös terv nem tartalmazza a palliatív ellátásra szolgáló ágyakat, ez lehetőséget teremt arra, hogy ez utóbbiak számát növeljék, mutatott rá Vass Levente.

A palliatív gondozás a súlyos, életveszélyes betegségben szenvedőknek nyújt ellátást, nemcsak az egészségügyi, hanem a szociális, lelki igényeikre is figyelve. A megváltozott struktúra lehetőséget teremt arra, hogy a palliatív ellátás mértékét növeljék, azzal, hogy tulajdonképpen nem korlátozza ezek számát, részletezte a szakpolitikus. Hozzátette, ebben a szakterületben egyharmad a finanszírozás mértéke, de az akut és krónikus betegek ellátására szánt ágyak számának csökkentése arra ösztönözheti a kórházakat, hogy palliatív ellátást is biztosítsanak, például az onkológiai vagy idős betegeknek, hiszen ezen a téren nagy az elmaradás az országban.