A következő tíz évben feltétlenül csökkenteni kell a kórházi kapacitást, a finanszírozás, valamint az orvosállomány jelentős részét át kell irányítani a járóbeteg-, családorvosi ellátás, sürgősségi és diagnosztikai eljárások irányába, fogalmazta meg dr. Vass Levente közegészségügyi és egészségügyi menedzsment szakorvos. Az egészségügyi minisztérium államtitkára a Maszolnak kifejtette, Romániában a teljes egészségügyi költségvetés 46 százalékát fordítják a kórházi betegágyak finanszírozására, ennek lefaragásával inkább az alap- és járóbetegellátást, a sürgősséget kell erősíteni, több pénzt fordítani diagnosztikai eljárásokra, megelőzésre.

Ezzel párhuzamosan a fogorvosi ellátásba vissza kellene vezetni az állami gondoskodást is, ami megszűnt, amikor a kilencvenes években ezt az ágazatot szinte teljesen magánosították. Ennek a következménye, hogy a hazai átlag fogorvosi konzultációk száma háromszor kisebb az uniós átlagnál.

Rosszul állunk az egészségügyi ellátás terén, de a helyzet lassan javul

Románia egy főre számolva évente 713 eurót fordít egészségügyi ellátásra a 2021-es adatok alapján. Közben a nyugat-európai országokban – Németországban, Franciaországban, Norvégiában, Dániában – hatezer és nyolcezer euró között van ez az összeg. Ez a különbség nagymértékben megszabja, hogy mennyire tudja kielégíteni a hazai egészségügyi rendszer a lakosság igényeit és szükségleteit, taglalta a szakpolitikus.

Előremutató ugyanakkor, hogy az elmúlt 12 évben évente átlagosan 9,5 százalékos költségvetés-ráfordítás növekedés volt tapasztalható a közszférában, a magán egészségügyi rendszer pedig évi 6,3 százalékos növekedést ért el. A lakosság saját zsebből átlagosan havi 12 eurót költ el a magánszolgáltatóknál, ezzel Közép-Kelet Európában a középmezőnyben helyezkedünk el, ami a magán- és a közszféra közötti igénybevétel közepes kiegyensúlyozottságot jelzi.

Megdöbbentő adat Romániában, hogy lakosság 39 százaléka jár valamilyen rendszerességgel szűrővizsgálatokra, különböző orvosi konzultációkra, ellenőrzésekre, ha nincsenek zavaró tünetei. A 61 százalék csak akkor fordul orvoshoz, amikor már súlyos a betegsége. Romániában évente ezer lakosra számítva mindössze 51 komputertomográf, mágneses-rezonancia, a daganatos áttétek kimutatására alkalmas PET-CT vizsgálatot végeznek, míg az uniós átlag 200 vizsgálat, Franciaországban pedig 350-et is eléri ez a szám ezer emberre számolva. Elgondolkodtató az is, hogy Romániában a rendszer alacsony finanszírozása mellett, az ellátás nem megfelelő hatásossága miatt a 2012-ben 100 000 lakosra számított 255 elkerülhető haláleset 2019-ben 208-ra csökkent. A prevenció hiánya miatt ugyanannyi lakosra számítva, 2012-ben elveszített 332 élet 2019-re mindössze 296-ra zsugorodott.

Óriási aránytalanságok vannak az orvoslétszámban is a régiók között, valamint a falvak és nagyvárosok között, mondta Vass Levente. Bukarestben és a Bánságban több mint 3 orvos jut ezer lakosra, Erdélyben, a Partiumban, Olténiában 2,7–3, a többi régióban pedig 2,7-nél kevesebb az átlag. Azokban a térségekben, ahol e téren jól állnak, égetőbb a rendszer átalakítása, a kórházi kapacitás csökkentése, az erőforrások átcsoportosítása.

A rendszer próbál felzárkózni

Az alacsony finanszírozási szint ellenére Románia nem maradt el az egészségben az eltöltött évek számának növekedési ütemében az uniós átlagtól. Tíz évvel ezelőtt az Európai Unióban átlag 62 év volt az életkörülményekre kiható betegségek nélkül eltöltött életévek száma, míg Romániában 58 év. Ez mostanra uniós szinten 64 évre, Romániában 60 évre növekedett, tehát azonos mértékű volt a javulás, ami azt jelzi, hogy a hazai ellátórendszer próbál felzárkózni.

„Nekünk az a feladatunk, hogy a megelőzés, családorvosi rendelőkben, a járóbeteg intézetekben az orvos–beteg-találkozások számának a növekedésével, diagnosztikai eljárások – CT, mágneses rezonancia, a daganatos áttétek kimutatására szolgáló PET-CT vizsgálatok –  számának növelésével érjünk el további egészségben eltöltött életév-nyereségeket” – szögezte le Vass Levente. Ennek egyik eszköze, ha a Egészségbiztosítási Pénztár emeli a nem kórházi kötelékben működő járóbeteg-rendelők orvosainak és a családorvosoknak a juttatásait, motiválva őket több beteg ellátására, ez pedig csak úgy lehetséges, ha a kórházi kapacitást csökkentve a finanszírozást átcsoportosítják.

Csökkenő kórházi ágyak, csökkenő igény

A rendszer évek óta nem alkalmazkodott rugalmasan a megváltozott helyzethez, továbbra is olyan felesleges kapacitásfenntartásra megy el a pénz, melyekre már nincs igény, fogalmazta meg Vass Levente. Romániában 2011-ben 136 ezer kórházi ágy volt, ezt sikerült akkor az RMDSZ „bátor lépésével” 123 ezerre csökkenteni, a mostani stratégia még mindig 119 ezernél is több kórházi ágy fenntartását finanszírozza. A pandémia következményeként konszolidálódni látszik egy 15 százalékos igénybevétel-csökkenés, ennek előtte 2012-től 2019-ig 9 százalékkal esett vissza a kórházi beutalások száma: 4,5 millióról 4,1 millióra, az átlag kórházi bennfekvési napok pedig ebben az időszakban 6,4 napról 5,7 napra korlátozódtak, ami további 10 százalékos kihasználtság-csökkenést eredményezett. Ez a szám tavaly tovább zsugorodott, októberben átlag 5,5 napra, ami újabb 4 százalékos csökkenést eredményezve, bőven 100 000 ágy alá szorítja a szükséges és elégséges finanszírozható ágyszámot.

A kapacitás csökkentése mellett a kórházi ellátás minőségét kell javítani, így szükség van a már elévült kórházak folyamatos felújítására, újak építésére, hiszen a technológiai fejlődés miatt egy kórházépület kétszer olyan gyorsan amortizálódik, mint más ingatlan. A hetvenes években épült kórházak teljes felújításra szorulnak. Az új kórházak építése szintén indokolt, az államtitkár példaként említette, hogy Marosvásárhelyen új, égett betegeket ellátó kórház, szív- és érrendszeri betegeket ellátó központ épül, Sepsiszentgyörgyön tüdőbetegeket ellátó kórház, valamint az agyi történéseket diagnosztizáló, ellátó központra is igény lenne. A helyreállítási alapból (PNRR) és más forrásokból is van lehetőség a fejlesztésekre, beruházásokra ezen a téren.

Növelik az egynapos bennfekvések számát

Tavaly az egészségügyi minisztériumban azt a döntést hoztuk, hogy ettől az évtől az egynapos kórházi bennfekvéseket korlátozás nélkül finanszírozza az egészségbiztosító pénztár, növeltük a pontszámok ellenértékeit, ezzel segítve a kórházakat, hogy minél több diagnosztikai, kezelési szolgáltatást nyújthassanak a betegeknek. Azzal, hogy a kórházi szolgáltatások egynapos bennfekvések felé történő átcsoportosítására adnak pénzt, a kórházak egyelőre az ágyszám kapacitás-csökkentése nélkül változtathatják meg a saját ellátási rendszerüket, növelve az ilyen módon ellátott betegek számát, ráhangolódva az igényekre, növelve bevételeiket és fenntarthatóságukat, fejtette ki Vass Levente.

Intézményi és rendszerszintű ágyszámkapacitás-csökkentés nélkül idén bajba kerülhetnek a kórházak, mert megvan a személyzetük, de a csökkenő kereslet, így a csökkenő beutalások miatt visszaesik a finanszírozás, miközben a bevételük 85 százaléka – személyzeti költség révén – nem megtakarítható. Nincs más megoldás, az intézményvezetők folyamatosan át kellene szervezzék az ellátási sémákat, alkalmazkodva az igényekhez, több járóbeteg-rendelést, egynapos ellátást kezdeményezve.

Ez több munka, nagyobb felelősség, és most megtehetik, hiszen ágyszámkorlát nélkül úgymond történelmi alapon szerződhetnek 2023-ban a 2019-es költségvetési évük mutatói alapján. „Szakpolitikai figyelemmel várjuk a tanácsadók és kórházigazgatók kapacitáscsökkentő, előremutató módosításait, melyek eredményeképpen kórházaink az ágyszámuk és személyzetük csökkentésének megkezdésével illeszkednek a 10 éve tartó csökkenő kereslethez. Nem kell egyelőre gyökeresen módosítani a struktúrát, nem előre rohanva, hanem okosan csökkentve feszegessék a költségvetési határokat”, összegezte a szakpolitikus.