A Covid-igazolvány bevezetéséről kérdeztük László Attilát, az RMDSZ szenátorát a csütörtök esti Maszol #Fórum élő adásában. Megválaszolta a nézők kérdéseit, de olyan témaköröket is érintett, mint a gyorsított eljárással engedélyezett oltás, a vakcináért vállalt felelősség, vagy a kötelező oltások mellékhatásai.

László Attila elmagyarázta, hogy Romániában tudományos adatok szerint a lakosság 64–65 százaléka átesett a betegségen. „Mégis, mindössze 1,8 millió emberről tudunk, aki már megfertőződött koronavírussal. Akikről nincs tudomásunk, valószínűleg minimális tünetekkel átvészelték a betegséget. Ezzel szemben a lakosság mindössze 35–40 százaléka vette fel az oltást, közülük pedig sokan még nem estek át a betegségen. Ez a két kategória azonban inkább fedi, de nem egészíti ki egymást, így van a lakosságnak egy jelentős rétege, amelyik nem védett” – fogalmazott a szenátor.

Arra a kérdésre, hogy miért nem veszik figyelembe a meglévő antitesteket a betegségen átesett személyek esetében, a szenátor azt válaszolta: standardizálni kell az antitestek meglétének meghatározását, hiszen jelenleg különböző labortechnikákat alkalmaznak. „Nem titok, hogy megpróbálnak meghatározni egy olyan standard szintet, ami figyelembe vehető annak érdekében, hogy valaki ideiglenes bizonyítvány birtokába jusson” – hangsúlyozta.

László Attila elmondta, egy oltóanyag bevizsgálása általában hosszas folyamat. Ilyenkor korcsoportonként és betegségtípusonként is ellenőrzik a hatóanyagot. A bevizsgálás négy lépésben történik, a gyorsított folyamat esetében előbb ideiglenes forgalmazási engedélyt kap a gyártó. Világjárványkor a negyedik szakasz tulajdonképpen az oltáskampány első szakaszának tekinthető. „Ez az a pillanat volt, amikor elsőként az egészségügyi személyzetet oltották be” – mondta a szenátor. Szerinte fontos, hogy kezdetben olyanok kapják meg a hatóanyagot, akik egészségügyi ismeretekkel rendelkeznek, hiszen ők könnyebben monitorizálják magukat. A koronavírus-járvány miatt sok ország úgy döntött, hogy mentesíti a gyártókat a felelősségvállalás alól a gyorsított eljárás miatt. Az mRNS típusú oltásokat már 11 éve használják az onkológia területén, annak érdekében, hogy a rákos sejteket megölje, viszont eddig nem vetették be fertőző betegségek ellen.

A szenátor az oltások mellékhatásáról úgy nyilatkozott, „minden kötelező vakcina esetében több a mellékhatás, körülbelül 10 százalékban jelentkeznek”. Ez lehet akár karfájdalom, hőemelkedés vagy a nyirokcsomók megnövekedése. „A koronavírus elleni oltások esetében ez a szám tizede az eddig használt vakcinákhoz képest” – magyarázta.

„Az oltási kedv akkor növekedett meg, amikor tragédiák történtek körülöttünk” – fogalmazott László Attila. Hozzátette, októberben 43 ezren haltak meg Romániában, ahol átlagosan 18–20 ezer elhalálozását jegyeztek egy hónapban. Elsősorban a koronavírus-fertőzés miatt, kórházban haltak meg a legtöbben.