A Covid-igazolványként is emlegetett dokumentum várható bevezetése megosztja a közvéleményt. A témáról a Maszol #Fórum december 16-ai, csütörtöki élő adásában László Attilát, az RMDSZ szenátorát kérdeztük.

A kormány hónapok óta halogatja a kötelező zöldigazolvány bevezetéséről szóló törvény beterjesztését a parlamentnek, folyton változtatnak rajta, módosítják a feltételrendszert, továbbá vannak, akik teljesen másképp képzelik el a járványkezelés ezen formáját. Elkészült azonban egy tervezet, amelyről a Maszolon már írtunk korábban, és belátható időn belülre került ennek a parlamenti elfogadása. Az RMDSZ szenátora, a Szenátus egészségügyi bizottságának elnöke, László Attila maga is tagja volt a tervezetet előkészítő bizottságnak. Alább a beszélgetés során elhangzott legfontosabb kérdéseket és válaszokat foglaltuk össze. A beszélgetést Varga–Mihály Márton moderálta.

Miért szükséges a zöldigazolvány kötelezővé tétele?

• Hogy biztonságos körülményeket teremtsenek, csökkentsék a mobilitást a járvány megelőzésének céljából, a beoltottak és negatív teszttel rendelkezők mozgásterének minél kisebb csökkentésével.
• A kötelező zöldigazolvány bevezetését fertőzési rátához kötnék, minden szerdán döntenének arról, hogy a következő héten kell-e használni az igazolványt vagy sem.
• Vita van arról, hogy az országos vagy a regionális fertőzési rátát vegyék-e figyelembe. Az egészségügyi miniszter az 1 ezrelékes országos fertőzési rátát venné referenciának, mert a kisebb régiók nehezebben érik el ezt a rátát, a mobilitás miatt viszont ezek a területek is veszélyeztetettek. 
• A törvénytervezetet a szociáldemokraták is támogatják, még azt kell tisztázni, hogy az állam hány teszt elvégzését állja azok esetében, akik nincsenek beoltva.
• Jövő héten dönthet a parlament a kötelező zöldigazolvány bevezetéséről, elképzelhető, hogy január első napjaiban már használjuk.

Hogy lehet majd beutazni az országba?

• Bevezetnek egy dokumentumot, amit az országba való beutazás előtt 24 órával ki kell tölteni, elektronikusan.

Ha bevezetik a kötelező zöldigazolványt, akkor bizonyos cégek, gyárak bezárhatnak?

• Az alkalmazottak várhatóan be fogják oltatni magukat, bár bizonyos forgalomcsökkentés várható.

Mi a helyzet azzal a véleménnyel, hogy járvány alatt nem javasolt oltakozni?

• A járvány alatti oltakozás valóban hordozza azt a veszélyt, hogy kialakul egy olyan variáns, ami könnyebben kikerüli az oltások által kiváltott immunválaszt, de fontos volt a járvány közeledő hullámának mérséklése is. Bizonyos külföldi országokban a járványhullámok teljében inkább a veszélyeztetett korosztályt oltották, a többiek immunizálását elhalasztották, és az oltási kampányt a két hullám közötti szünetben pörgették fel.

Miért nem veszik figyelembe a meglévő antitesteket a betegségen átesett személyek esetében?

• A tudományos adatok szerint Románia lakosságának 64 százaléka átesett a betegségen. 35-40 százalék van beoltva. Ez a két kategória azonban inkább fedi egymást, és nem kiegészíti egymást, így van egy jelentős réteg, amelyik nem védett.
• Labortechnológiától is függ az antitestek meglétének meghatározása, ezt valahogy standardizálni kell.

Van-e olyan vakcina a világon, amely esetében a gyártó felelősséget vállal a mellékhatásokért?

• Van, azok képeznek kivételt, amelyek gyorsított eljárással kerültek bevezetésre. Egy oltóanyag bevizsgálása nagyon hosszas, négy lépésben történik, mindenféle betegcsoportra leellenőrzik. A gyorsított eljárás alatt - például járvány esetén - az emberanyag kiválasztása véletlenszerűen történik korcsoportonként, ekkor a negyedik szakasz egybeesik az oltási kampány első szakaszával. Ilyenkor egészségügyi ismeretekkel rendelkező személyeket oltanak be először, akik könnyebben tudják monitorizálni magukat. A koronavírus-járvány esetén sok ország úgy döntött, hogy mentesíti a gyártókat a felelősségvállalás alól, a gyorsított eljárás miatt. Az mRNS vakcinákat már 11 éve használják az onkológia területén, az újdonság most az volt, hogy fertőző betegségnél vetették be.
• Az általános, kötelező oltások esetében 5-10 százalékban jelentkeznek mellékhatások. A Covid-19 ellen használt oltások esetében ennek mindössze egytizedét teszik ki az észlelt mellékhatások. Amikor jelentkezett valami, azt azonnal kivizsgálták, vagy bizonyos korcsoportoknak nem ajánlották.
• A nyájimmunitás elérésének szintje vírusvariánsokként változik. Eredetileg 70 százalékot számoltak, a deltánál már 80-at, az omikronnál még magasabbat. Várhatóan szezonális, évről évre változó oltóanyagok kerülnek majd piacra, mint az influenza esetében.

Miért kell kötelezővé tenni a zöldigazolványt, ha az oltottak is hordozhatják a betegséget?

• Jelen pillanatban nem körvonalazódik más megoldás arra, hogy javítsanak a helyzeten, tehermentesítsék az egészségügyi rendszert.
• A friss romániai egészségügyi barométer kimutatta, hogy a lakosság többsége sohasem oltatná be magát egy fakultatív vakcinával. A megszorításoknál semmi sem pörgeti fel jobban az oltakozási kedvet.
• Jelentősen megnőtt Romániában az elhalálozások száma, a koronavírus-járvány közvetlen vagy közvetett hatása miatt.

Európa jelenleg piros, Románia zöld. Miért nincsenek újabb hullámok Kínában? Miért vannak ilyen „fáziskésések” a járvány-hullámokban?

• A mi társadalmunk nincs felkészülve azokra a módszerekre, amiket Kínában alkalmaztak, ott emiatt hatásosabb a járvány elleni küzdelem.
• Románia nem épp olyan zöld, mint amilyennek a térkép mutatja. A szeptember 8-i „felderítési ráta” pl. 9 százalékos volt, most 11 százalék körüli. Azaz a hivatalos esetszámoknál jóval magasabb a valós fertőzöttek száma.
• A fertőzöttek tünetmentes kontaktjait továbbra sem tesztelik, ezért még mindig vitatható a romániai járványkezelés hatékonysága. 
• Európa sereghajtói vagyunk az átoltottság tekintetében. A negyedik hullám idején napi 500 koronavírus-fertőzött halt meg a romániai kórházakban, míg például Németországban, ahol sokkal többen élnek, sosem érte el a százat a napi elhalálozások száma. 
• Az ünnepek után Romániában is várható az esetszámok növekedése.

Miért terjedhetnek ilyen könnyen az oltásokkal kapcsolatos álhírek?

• A társadalom nem fektet elég hangsúlyt az oltások népszerűsítésére általában, és felnőtt egy olyan generáció, amely már nem találkozott közvetlenül az elérhető vakcináknak köszönhetően visszaszorult betegségek, például a gyermekbénulás szövődményeiben szenvedőkkel. 
• A politikusok között is vannak olyan „politikai állatok”, akik a népszerűség és a figyelem érdekében bármit megtennének.
• Megrendült a bizalom az orvostársadalomban.