Csoma Botond: elképzelhető, hogy hosszú életű lesz Florin Cîţu ügyvivő kormánya
Jelölheti-e újra az államfő a megbuktatott Florin Cîţut miniszterelnöknek? Ha nem sikerül teljes jogkörű kormányt alakítani, meddig tarthat a jelenlegi ügyvivő kormány mandátuma? Csoma Botond jogász-képviselőt, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjét kérdeztük.
Az államfő szerdán az alkotmányra hivatkozva arról beszélt, hogy bárkit megbízhat kormányalakítással, akit parlamenti többség támogat. Köztudott, hogy a PNL és maga Klaus Iohannis is mellszélességgel kiállt Florin Cîţu mellett, aki mögött azonban nem áll parlamenti többség. Ilyen alapon mi az esélye annak, hogy az államfő ismét Cîţut jelölje miniszterelnöknek?
Szerintem az államfő nem jelölheti ismét Florin Cîţut kormányfőnek, éppen amiatt, mert nincs mögötte parlamenti többség. Kijelentésemet az alkotmánybíróság tavaly februári határozatára alapozom. Ebben a taláros testület alkotmányellenesnek nyilvánította Klaus Iohannisnak azt az akkori döntését, hogy a frissen megbukott Ludovic Orbant bízta meg újra kormányalakítással.
Az alkotmánybíróság indoklása az volt, hogy az államfő csak olyan személyt jelölhet miniszterelnöknek, akiről meg van győződve, hogy képes egy parlamenti többséget maga mögé felsorakoztatni, és ezt a meggyőződését objektív elemekre kell alapoznia. Ez az alkotmánybírósági döntés szerintem általános érvényű. Tehát a frissen megbukott, a mögötte álló parlamenti többséget elveszítő Florin Cîţut csak akkor bízhatja meg újra kormányalakítással akár első, akár második körben az államfő, ha módosulnak a parlamenti erőviszonyok.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) például kinyilatkoztatja: meggondolta magát, mégis elfogadja Florin Cîţut miniszterelnöknek, és készen áll visszatérni a koalícióba. Ez lehet egy olyan „objektív elem”, amire utalt indoklásában az alkotmánybíróság. Ha tehát nem változnak a parlamenti erőviszonyok, és ennek ellenére a bukott miniszterelnököt bízza meg kormányalakítással az államfő, akkor szerintem a jelölése újra alkotmánybíróságra kerülhet.
Van-e egyáltalán jelenleg olyan politikus, aki parlamenti többséget tudna maga mögé állítani, eleget téve az alkotmánybírósági követelményeknek?
Ha van is ilyen személy, az szerintem csak egy olyan politikus lehet a Nemzeti Liberális Párt (PNL) soraiból, aki újra tárgyalóasztalhoz tudja ültetni az USR-t, tekintettel arra, hogy a kormányt megbuktató másik két párt nem koalícióképes, nincs és nem is lesz kormányfőjelöltjük, legalábbis az eddigi nyilatkozataik szerint.
Felröppent néhány név a sajtóban, például Lucian Bode belügyminiszteré. De éppen Bode volt az, aki kedd este, a kormány bukása után néhány órával közölte: a PNL egyik vezető testülete már eldöntötte, hogy a liberálisok újra Florin Cîţut javasolják miniszterelnöknek.
Ezek szerint a PNL úgy véli, hogy a tavalyi alkotmánybírósági döntés nem akadálya Florin Cîţu újabb kormányalakítási megbízatásának?
Amikor Lucian Bodét a tavalyi alkotmánybírósági határozattal szembesítették az újságírók, a belügyminiszter csak annyit mondott: ő csak a pártja döntését ismertette, nem kívánja az alkotmánybíróság álláspontját kommentálni. Így nagyon valószínű, hogy Florin Cîţut fogják újra miniszterelnöknek javasolni jövő héten, az elnöki hivatalban tartandó egyeztetések első fordulójában.
Azt maga az államfő is megelőlegezte, hogy a jövő heti egyeztetések első fordulója sikertelen lesz. Klaus Iohannis arra figyelmeztette az a pártokat szerdán, hogy sokáig ügyvivő kormánya lesz az országnak, ha nem sikerül megegyezniük egymással egy teljes jogkörű kormány beiktatásáról. Meddig tarthat az ügyvivő kormány mandátuma?
Olvastam olyan értelmezéseket, hogy a jelenlegi ügyvivő kormány mandátuma 45 napra korlátozódik, tehát a 45 napon belül kormányzóképes miniszterelnököt kell jelölnie az államfőnek. Ezek az értelmezések szerintem tévesek.
Az alkotmány mindössze azt rögzíti, hogy a különböző okokból tisztségüket elveszítő miniszterek helyére kinevezett ügyvivő tárcavezetők mandátuma 45 napra korlátozódik. Ez érvényes a kormányfőre is, akinek a helyére azonban csak akkor nevezhet ki az államfő ügyvivő miniszterelnököt, ha lemondott, vagy valamilyen okok -- például betegség – akadályozzák a mandátuma gyakorlásában. De a 45 napos határidő nem vonatkozik arra a miniszterelnökre, akitől a parlament megvonta a bizalmat. Az alkotmány nem pontosítja, hogy meddig tarthat ebben az esetben az ügyvivő kormány mandátuma. Mindössze annyit rögzít, hogy ha a parlament megvonja a bizalmat a miniszterelnöktől, akkor beindul az új kormány megalakításának procedúrája: az államfő konzultálásra hívja a pártokat, és új miniszterelnököt jelöl stb.
Ez bizony az egyik hiányossága a román alkotmánynak. Voltaképp semmilyen határidőt nem szab meg az államfőnek a miniszterelnök kijelölésére, így szerintem Klaus Iohannis nem ment szembe az alkotmánnyal, amikor azt nyilatkozta: elképzelhető, hogy hosszú élete lesz a jelenlegi ügyvivő kormánynak. Nyilván nem természetes, és az országnak sem jó, ha elhúzódik egy ilyen kormány mandátuma, de az alkotmány szerintem ezt nem tiltja.
Ezek szerint, ha megmerevednek a parlamenti viszonyok, a patthelyzetet csak előre hozott választások kiírásával lehet feloldani. Az alkotmány azonban az államfőre bízza a döntést, nem kötelezi ilyen esetben sem az előre hozott választások kiírására. Mekkora az esélye annak, hogy néhány hónapon belül ismét urnákhoz hívják a választókat?
A patthelyzet valóban elhúzódhat. A PNL és az USR az utóbbi pártnak a koalícióból történő kilépése után olyan sebeket ejtettek egymáson, amiket mindkét félnek nagyon nehéz lesz elfeledni.
Ha az államfő nem őt bízza meg kormányalakítással, attól még Florin Cîţu a PNL elnöke marad. Ez azt jelenti, hogy az USR-nek Florin Cîţuval kell majd az esetleges koalíciós tárgyalásokat lefolytatnia. Azzal a Cîţuval, akit sárba tiport az USR, és azzal a Cîţuval, aki sárba tiporta az USR-t. Ez nagyon nehezen fog menni. Így alternatívaként szerintem egy olyan kisebbségi, PNL-RMDSZ-kormány jöhet szóba, amelyet a Szociáldemokrata Párt (PSD) a parlamentből támogat. A PSD egyelőre hallani sem akar erről, és nehéz most megjósolni, hogy meggondolják-e magukat.
Elképzelhető, hogy a nagyon súlyos járványhelyzetre hivatkozva mégis támogatni fognak egy kisebbségi kormányt, de csak korlátozott ideig. Így nem lehet kizárni azt, hogy ha nem is a következő hónapokban, de mondjuk 2022 végén az államfő kiírja az előre hozott választásokat.
Mindenesetre minden jel arra mutat, hogy kisebbségi kormány körvonalazódik. Klaus Iohannis a kormány bukása utáni mindkét sajtónyilatkozatában támadta az USR-t. Elemzők ezt azzal magyarázzák, hogy az államfő nem kívánja a koalíció helyreállítását, és arra számít, hogy Florin Cîţu a PSD parlamenti támogatásával tovább kormányozhat. Mennyire lehet működőképes egy kisebbségi kormány?
Nagyon sok kompromisszumot kell majd kötni szerintem a PSD-vel a parlamenti támogatásukért cserében. A szociáldemokraták már egy szakértői kormány támogatását is több feltételhez kötötték. Így tehát sem a választások után megalakult koalíció helyreállítása, sem a kisebbségi kormány megalakítása nem fog a közeljövőben megtörténni. Ezért elképzelhetőnek tartom, hogy hosszú életű lesz az ügyvivő kormány.
Az RMDSZ-nek melyik forgatókönyv lenne a legmegfelelőbb?
Mi azt mondjuk már egy jó ideje: a korábbi viták ellenére helyre kellene állítani a választások után megalakult koalíciót. Az RMDSZ az USR kilépése előtti, utolsó koalíciós ülésen is közvetíteni próbált a két román párt között. A békéltetési kísérletünk nem sikerült. S mint már említettem, most már nagyon nehéz lesz újra tárgyalóasztalhoz ültetni őket.
Kapcsolódó
Nagy felelőtlenség volt szerintem az USR részéről összeállni az AUR-ral, és újabban most már a PSD-vel is. Ez az összefogás konjunkturális volt, és csak a kormány megbuktatását célozta. Nem kínált alternatívát a kormányzásra, kizárólag politikai érdekeket szolgált. Kötve hiszem, hogy a Florin Cîţut megbuktató három pártnak szándékában állna együtt kormányozni.
.jpg)
.jpg)
