Az eddigi politikusi nyilatkozatok alapján biztosnak tűnik, hogy megszavazza kedden a parlament Szociáldemokrata Párt (PSD) bizalmatlansági indítványát, így Florin Cîțu kormánya megbukik. Az azonban még nagyon homályos, hogy mi következik utána. Felvázoljuk a lehetséges forgatókönyveket.

A politikai elemzők egybehangzó véleménye szerint meg vannak számlálva Florin Cîțu miniszterelnök napjai a Victoria-palotában, mert kormánya nem fogja túlélni a bizalmatlansági indítványt. Az USR PLUS távozásával a választások után megalakult koalíció felbomlott, így hivatalosan a Cîțu-kabinetet már csak a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ, illetve a nemzeti kisebbségek képviselőinek frakciója támogatja.

A parlament kedden szavaz a Szociáldemokrata Párt (PSD) bizalmatlansági indítványáról, a kormány megbuktatásához pedig 234 szavazatra van szükség. Az USR PLUS és a Románok Egyesülésért Szövetség (AUR) politikusai többször is megerősítették, hogy támogatni fogják az indítványt, a szociáldemokraták pedig a jelek szerint valóban eltökéltek abban, hogy távozásra kényszerítsék a miniszterelnököt; a legfrissebb hírek szerint képviselőik, szenátoraik a szavazataikat is felmutatják az urnás szavazáson, mert még az árnyékát is el akarják terelni annak a gyanúnak, hogy érdekeltek Florin Cîțu talpon maradásában.

A PSD-nek 157, az AUR-nak 43, az USR PLUS-nak 80 képviselője és szenátora van, ez összesen 280 szavazatot jelent. A kormánybuktatók tábora akár gyarapodhat is a bizalmatlansági indítvány vitájakor a PNL-nek azzal a mintegy 30 törvényhozójával, akik Ludovic Orban mögé sorakoztak fel a liberálisok tisztújító kongresszusán. Így nem az a kérdés, hogy a parlament megszavazza-e kedden a PSD bizalmatlansági indítványát, inkább az, hogy utána mi várható.

Klaus Iohannis indította el a lavinát

A román sajtó által felvázolt forgatókönyvek szinte mindegyike abból indul ki, hogy Florin Cîțu kezdettől fogva az államfő biztatására és az ő támogatásával vette át a hatalmat a PNL-ben. Klaus Iohannis szándéka az volt, hogy az azóta elhíresült kijelentésének mintájára ne csak „saját kormánya”, hanem saját pártja is legyen. Ugyanakkor az államfő csak akkor tekintheti a kormányt igazán sajátjának – a szája íze szerintinek –, ha megszabadul a liberálisok számára is egyre kényelmetlenebbé váló USR PLUS-tól. Ezért a terve az volt, hogy a pártelnök-miniszterelnök Florin Cîțu egy kisebbségi, PNL-RMDSZ-kormányt irányítson, a PSD parlamenti támogatásával.

A HotNews úgy tudja, hogy egyezség is született erről Klaus Iohannis és Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártelnök között. Az alku lényege állítólag az volt, hogy a PSD segíti Florin Cîțut elnyerni a PNL elnöki tisztségét, és hajlandó is a parlamentből támogatni egy kisebbségi Cîțu-kormányt, cserében pedig osztozhat a liberálisokkal a kormányzati erőforrásokon egy olyan időszakban, amikor az országos helyreállítási terv révén harminc milliárd euró áramlik az országba, és beindul a tízmilliárd eurós keretösszegű Angel Saligny településfejlesztési program. Emellett természetesen sarokba is szoríthatja a kormányt, amikor csak akarja, és arra játszik, hogy a hálás ellenzéki szerepben tovább nő a választói támogatottsága, miközben a kormányzó PNL-nek a tél beálltával nem befagy, hanem tovább olvad a népszerűsége a pandémia miatti korlátozások és az energiaárak növekedése miatt.

Az állítólagos közös terv része volt az is, hogy a PSD első lépésként megbuktatja a kormányt, mert ezt várják el tőle a választói is. Klaus Iohannis ekkor óvakodott volna újra miniszterelnöknek jelölni Florin Cîțut, mert egy tavalyi alkotmánybírósági határozat egyes értelmezései szerint egy frissen megbukott kormányfőt nem bízhat meg kormányalakítással, így egy másik, súlytalanabb politikust jelöl. Az új miniszterelnök-jelöltnek nem szavazott volna bizalmat a parlament, így a következő körben az államfő ismét Florin Cîțut bízza meg kormányalakítással, akit ezúttal a PSD hajlandó támogatni. Klaus Iohannis állítólag úgy számolt: a parlament már csak azért is bizalmat szavaz az új Cîțu-kabinetnek, mert sem a szociáldemokraták, sem az USR PLUS nem akar előre hozott választásokat.

Bekeményített a Szociáldemokrata Párt

Marcel Ciolacu és Klaus Iohannis alkujának volt az eredménye vagy sem, de az államfő tervének első része bevált: Florin Cîțu a PSD hathatós támogatásával pártelnök lett. Ismert, hogy a szociáldemokraták a parlament együttes házbizottságában a PNL-vel vállvetve szavazva akadályozták meg az USR PLUS és az AUR bizalmatlansági indítványának napirendre tűzését, így szavatolva, hogy Cîțu a PNL kongresszusán kormányfői pozícióból kérje a küldöttek támogatását. Már csak azért is megtették ezt, mert a legnagyobb frakcióval rendelkező PSD számára presztízskérdés volt, hogy ne legyen másodhegedűs a kormánybuktatásban. Az elmúlt napokban a házbizottságban is sikerült elérniük, hogy ne a két kisebb párt kezdeményezését, hanem az általuk benyújtott bizalmatlansági indítványt tűzzék hamarabb napirendre a parlamentben.

Klaus Iohannis tervének második része azonban szertefoszlani látszik. Ha volt is alkujuk az államfővel, a PSD meggondolta magát: a miniszterelnök személyétől függetlenül semmilyen körülmények között nem támogatnának egy kisebbségi PNL-RMDSZ-kormányt, sőt csütörtökön már az előrehozott választásokat nevezte pártja fő céljának Marcel Ciolacu. Sajtóértesülések szerint a PSD több tekintélyes politikusa, köztük Paul Stănescu és Gabriela Firea nyomására döntött úgy, hogy karolja fel ezt a forgatókönyvet, mert a szociáldemokraták nagy fölénnyel nyernek, ha tavasszal újra urnákhoz hívják az állampolgárokat.  Az előre hozott választásokkal egyetért az AUR is, ha a többi parlamenti párt nem támogatja a szakértői kormány felállítására vonatkozó javaslatát.

Arra hivatkozva, hogy nem akarja elárulni a stratégiáját, Florin Cîțu mindeddig nem adott konkrét választ arra a kérdésére, hogy miként fogja túlélni a bizalmatlansági indítványt. A miniszterelnök szerdán inkább elmenekült a faggatózó újságírók elől, csütörtökön pedig csak annyit mondott: pártjának tárgyalódelegációi dolgoznak azon, hogy megteremtsék a kormány talpon maradásához szükséges parlamenti többséget. Mindehhez a liberálisok első alelnöke, Bogdan Rareş annyi tett hozzá csütörtök esti nyilatkozatában, hogy a PNL kormányon fog maradni, mert „Klaus Iohannis hamarosan színre lép”, értésre adva, hogy az államfőnél van a megoldás kulcsa. Az mindenesetre tény, hogy az alkotmányos jogköréből adódóan Klaus Iohannis megkerülhetetlen lesz a Florin Cîțu bukása utáni forgatókönyvek alakulásában.

1. forgatókönyv: helyreáll a koalíció, első változat

A nem föltétlen valószínűségi sorrendben első forgatókönyv a választások után megalakult koalíció helyreállítása. Az USR PLUS végig azt hangoztatta, hogy vissza akar térni a kormányba, és ennek az a fő feltétele, hogy ne Florin Cîțu legyen a miniszterelnök. A feltételük pedig voltaképp félig teljesül, ha sikeres lesz a bizalmatlansági indítvány, mert megnyitja a lehetőséget a kormányfő lecserélésére. De félig teljesül akkor is, ha netán a miniszterelnök még a bizalmatlansági indítvány vitája előtt lemond, mint ahogy felröppent a napokban a sajtóban.

A forgatókönyv megvalósulása azon múlik, hogy Klaus Iohannis hajlandó-e egy másik miniszterelnököt javasolni Florin Cîțu helyett. Mivel az alkotmány szerint a jelölés joga az államfőt illeti meg, csak rajta múlik, hogy olyan személyt bízzon meg kormányalakítással, aki visszahívja a koalícióba az USR PLUS-t. Ha Klaus Iohannis így dönt, akkor egy viszonylag kényelmes parlamenti többséggel rendelkező kabinet kormányozhatna, és véget érne a válság. A bukaresti politikában bennfentesnek számító RMDSZ-es döntéshozók egyike a Maszolnak korábban azt nyilatkozta: szerinte az államfő terve az első perctől az volt, hogy a pártelnökké választása után félreállítja Florin Cîțut a kormány éléről, mert egy stabil jobboldali koalíciós többség segítsége nélkül semmit sem tudna felmutatni 2024-ben, a második mandátuma végén.

A forgatókönyvnek több gyenge pontja van. Egyfelől Klaus Iohannisnak meg kell győznie a PNL nagyobbik részét is arról, hogy ne Florin Cîțu legyen a miniszterelnök. Azt a részét, amelyik a jelenlegi kormányfőt pártelnökké választotta. Az államfőnek azonban továbbra is nagy tekintélye van PNL-ben, ennek legfőbb bizonyítéka a liberálisok tisztújító kongresszusának végeredménye. A forgatókönyv másik gyenge pontja az, hogy feszültségeket szülhet, ha a vezető kormánypárt elnöke és a miniszterelnök nem ugyanaz a politikus. Ez világosan látszott Ludovic Orban pártelnöki mandátumának utolsó hónapjaiban, Liviu Dragnea pártelnöki mandátuma idején pedig két szociáldemokrata kormány bukásához vezetett. Így Klaus Iohannisnak nagyon körültekintően kell majd kiválasztania a miniszterelnök-jelöltjét.

2. forgatókönyv: helyreáll a koalíció, második változat

A második forgatókönyv szerint a hétvégi elnökválasztó kongresszusa után módosul az USR PLUS álláspontja, és kedden mégsem szavazzák meg a PSD bizalmatlansági indítványát, hanem visszatérnek Cîțu-kormányba. Ez a forgatókönyv érvényesülhet akkor is, ha kedden megbukik a miniszterelnök, és elkezdődnek a kormányalakítási tárgyalások. Lényege, hogy az USR PLUS mégsem kíván ellenzékben maradni, inkább elfogadja kormányfőnek Florin Cîțut. Egyes sajtóértesülések szerint a kompromisszumokra hajlamosabb Dacian Cioloş elnökké választásával erre lenne némi esély, mindenesetre ennek a forgatókönyvnek körülbelül akkora a valószínűsége, mint annak, hogy Florin Cîțu az USR PLUS kedvéért önként félreálljon.

3. forgatókönyv: Florin Cîțu „csipegetve” szerez támogatókat

A harmadik forgatókönyv szerint Florin Cîțu az USR PLUS kormányra lépése nélkül szerez parlamenti többséget. Ehhez a PNL tárgyalódelegációi elkezdik egyenként meggyőzni a jelenlegi ellenzéki pártok képviselőit és szenátorait, hogy álljanak a miniszterelnök oldalára, lépjenek ki alakulatukból, és alakítsanak akár külön parlamenti frakciót. A nem túl sok sikerrel kecsegtető próbálkozás időigényes is, ezért Florin Cîțu keddi bukása után az államfő egy súlytalan, és szintén bukásra ítélt politikust bíz meg kormányalakítással. Eközben telnek a hetek, és a PNL tárgyalódelegációi folytatják meggyőzési akciójukat abban a reményben, hogy összegyűjtik a második Cîțu-kormány beiktatásához szükséges számú szavazatot.

4. forgatókönyv: a „végtelenített” Cîțu-kormány

A negyedik forgatókönyv kulcsa az, hogy egy bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott kormányfő gyakorlatilag korlátlan ideig egy ügyvivő kabinet élén maradhat, az államfőnek pedig az alkotmány csak lehetőséget ad az előre hozott választások kiírására több sikertelen kormányalakítási próbálkozás esetén, de nem kötelezi őt erre.

Ha tehát Klaus Iohannis első vagy második körben újra Florin Cîțut jelöli miniszterelnöknek, de a parlament nem szavaz neki bizalmat, a PSD vagy az USR PLUS parlamenti támogatása nélkül folytathatja a kormányzást, korlátozott jogkörrel. Ez a Cîțu-kormány azonban nem hozhat rendeleteket és sürgősségi rendeleteket, nem terjeszthet be a törvénytervezeteket, kénytelen lesz minden fontos jogszabályról egyenként alkudozni a parlamenti pártokkal.

Mindazonáltal ez a forgatókönyv is felvethet alkotmányossági problémákat. Az ellenzék bepanaszolhatja az államfőt az alkotmánybíróságon, amiért nem járul hozzá egy teljes jogkörű kormány megalakításához, de bepanaszolhatja azért is, mert több sikertelen kormányalakítási próbálkozás után sem ír ki előre hozott választásokat. Klaus Iohannis ennek a forgatókönyvnek az életben tartásával a második mandátumát kockára teszi: az ellenzék kezdeményezésére a parlament felfüggesztheti a hivatalából.

5. forgatókönyv: a PSD alkut köt a PNL-vel

Az ötödik forgatókönyv szerint a PSD visszavesz a harciasságából, és ha meg is buktatja kedden a miniszterelnököt, később hozzájárul ahhoz, hogy ismét Florin Cîțu alakítson kormányt, amelyet aztán a parlamentből támogat. Ezt ahhoz a már említett feltételhez köti, hogy osztozhasson a PNL-vel a kormányzati erőforrásokon. Nyilván Marcel Ciolacuék nehezen tudják majd elmagyarázni a kezdeti eltökéltségük után a választóiknak, hogy miért járnak el így, de akárcsak tavaly, a második Orban-kormány támogatásakor, érvként használhatják fel erre a járványhelyzet súlyosbodását.

A legkisebb valószínűségű forgatókönyvek

Volna még néhány valószínűtlen forgatókönyv, amelyek egyikét sem lehet azonban teljesen kizárni. Az egyik szerint az államfő a járványhelyzet súlyosbodása miatt ismét szükségállapotot hirdet, amelynek ideje alatt a kormány „érinthetetlen”. A másik szerint a parlamenti pártok kiegyeznek egy szakértői kormánynak vagy pedig egy nemzeti egységkormánynak a felállításában. Ezekhez a forgatókönyvekhez kapcsolódhat az előre hozott választások kiírása is. Egy biztos: ez most nem érdeke Klaus Iohannisnak, a PNL-nek és az USR PLUS-nak sem, mert a PSD akár abszolút parlamenti többséget is szerezhet, ha ismét urnákhoz hívják a szavazókat.