A Maszol #Fórum csütörtök esti adásában Csép Éva Andrea parlamenti képviselővel, szociális szakpolitikussal beszélgetett Varga-Mihály Márton többek között a nyugdíjemelésekről, a gyerekpénzről, az újonnan elindult, a gyermekbántalmazást bejelentő segélyhívószámról és a kommunizmus áldozatai, hadifoglyai leszármazottainak járó kárpótlásáról is.

A kommunizmus áldozatai az 1990/118-as törvény alapján jogosultak havi juttatásokra és különböző kedvezményekre. Legtöbben közülük már elhunytak, ám az állami kárpótlásra való jogosultságot a 2020/232-es törvény kiterjesztette a – többségükben jelenleg már nyugdíjas – leszármazottakra is. Az akár havi 3500 lejt is elérő összeget azok a leszármazottak igényelhetik, akiknek elhunyt felmenőjük szovjet hadifogságban volt, vagy valamelyik már meghalt szülőjüket kitelepítették, kényszerkezelésnek vetették alá, esetleg kötelező házi őrizetben tartották a kommunista elnyomás idején.

Számos kérdés érkezik a szerkesztőségünkbe azzal kapcsolatban, hogy pontosan milyen iratokra van szükség ahhoz, hogy a jogosultak megkaphassák ezt a fajta kárpótlást. Ezek közül az egyik legfontosabb az, amely igazolja a fogság vagy meghurcolás tényét. Csép Éva Andrea elmondása szerint ehhez az egyik kulcsfontosságú dokumentum a felmenő katonakönyve, amelyben szerepelnie kell, hogy az érintett mettől meddig volt fogságban a Szovjetunió területén. Emellett olyan dokumentumra is szükség van, amellyel a felmenő, illetve a hozzátartozó személyazonosságát és a közöttük lévő rokoni kapcsolatot (születési vagy házassági anyakönyvi kivonat) bizonyítja.

A szakpolitikus ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a fogságbeli társ kézzel írott nyilatkozata ebben az esetben nem elfogadható.

Ha semmilyen hadifogságot igazoló dokumentum nem található meg otthon, az igénylőnek még mindig lehetősége van a Piteşti-i Katonai Levéltárból igényelni ezt a bizonylatot, mivel ott minden egyes katona adatai megtalálhatók. Azonban arra fel kell készülniük, hogy a sok igénylés miatt erre hosszú hónapokat kell várniuk. További lehetőség adott esetben bizonylatot kérvényezni a Magyar Nemzeti Levéltárból. Ebben segítséget nyújtanak az RMDSZ megyei szervezetinél kifejezetten ezzel foglalkozó személyek, akiket a területi irodákban lehet keresni akár telefonon. További segítség lehet az adatbazisokonline.hu platform, ahol az összes magyar hadifogoly adati fellelhetők.

A parlamenti képviselő tájékoztatása szerint, ha az iratok megfelelnek az igénylés feltételeinek, akkor körülbelül három-négy hónap alatt bírálják el a jogosultságot, kedvező döntés esetén pedig további egy-két hónap múlva folyósítják a juttatást.

Gyermekpénz és családi támogatások

Idén január 1-jétől változtak a szociális támogatások összegei, nőtt az úgynevezett gyermekpénz, a nyugdíjak. A gyermekpénz január elsejétől, havi 214-ről 243 lejre nőtt 2–18 éves gyermekek számára. Újdonság, hogy a fogyatékkal élők mostantól 18 éves korukig jogosultak a havi 600 lejes támogatásra, és ha a fogyatékkal élő a gyermek 18 éves kora után is speciális oktatási intézményben tanul, továbbra is megkapja a 600 lejes összeget.

„A személyes véleményem az, hogy a gyerekpénz növelése nem oldja meg a nehéz sorsú családok problémáját, ráadásul a gyermekpénznek csak csekély hányadát költik tényelegesen a gyermekre. A gyerek joga, hogy kapjon gyerekpénzt, de ő nem felelős azért, hogy nem rá költik azt az összeget. Azt szeretnénk elérni, hogy a gyermek oktatására, nevelésére szolgáltatások formájában is támogatást nyújtsunk, ezért olyan intézkedéscsomagot dolgozunk ki, amelynek révén ténylegesen segítséget kap a gyermek, de a családot is támogatjuk” – fejtette ki a szakpolitikus.

Mint mondta, a jövőben lakásvásárlási támogatással, családiautó-vásárlási programmal, családi adókedvezményekkel is támogatnák a családokat. Hozzátette, hogy az RMDSZ bölcsődeépítési programja is illeszkedik ezekbe az elképzelésekbe.

A Maszol #Fórum csütörtöki adásában az újonnan létrejött családügyi minisztérium szerepéről is szót ejtettünk. Mint kiderült, az új szaktárca idén elsősorban a tervezéssel foglalkozik. Az idei költségvetésükből az apparátus létrehozását tervezik, illetve stratégiákat dolgoznak ki többek között a család, az esélyegyenlőség és az ifjúság témakörében.

Fontos előrelépés, hogy országos szinten létrehozták a 119-es segélyhívó számot a gyermekbántalmazás, -kizsákmányolás, -elhanyagolás, erőszak megelőzése céljából. Ha a bajbajutottak hívják ezt a számot, a vonal másik végén az adott megyében tevékenykedő szakemberek válaszolnak, segítenek. Ha életveszélyben van egy gyermek, akkor a 112-re továbbítják a hívást. A hatóságokat és a gyermekjogvédelmet is értesítik. Csép Éva Andrea hozzátette, amióta beüzemelték a segélyhívó számot, körülbelül ezer hívás érkezett be, és ha majd fél éve működik a segélyvonal, statisztikákat is lehet készíteni a beérkezett hívások alapján.

Még nem méltányos a nyugdíjrendszer

Január elsejétől 10 százalékkal nőttek a nyugdíjak, illetve az energiaár-emelkedés miatt egyszeri támogatást kaptak januárban azok, akiknek 1600 lej alatt van a nyugdíja. A szakpolitikus megjegyezte, értékálló nyugdíjakra lenne szükség, ezért a lépcsőzetes nyugdíjemelést be kell tartani.

„Nem méltányos a nyugdíjrendszer, aki 15 évet dolgozott minimálbéren, ugyanannyit kap, mint az, akinek 30 évig volt munkaviszonya. Ellenben ez még javítható. Igaz, nem tudnak olyan rendszert létrehozni, hogy mindenki elégedett legyen vele. Nem támogatom, hogy kitolják a nyugdíjkorhatárt” – jegyezte meg a parlamenti képviselő.

A Maszol #Fórum adásában utolsó témaként érintettük a fogyatékkal élők juttatásainak témakörét. Amint Csép Éva Andrea elmondta, a szociális referenciamutató értékét kellene módosítani ahhoz, hogy méltányos támogatásokban részesüljenek az érintettek. A 448-as törvény szélesíti a jogosultságok körét. Jelen pillanatban többek között adómentesség autóra, lakásra, a tömegközlekedés ingyenes használatára, illetve bizonyos fokú sérültség esetén személyes gondozó alkalmazására van lehetőség.