Még véget sem ért a negyedik, máris megkezdődött az ötödik járványhullám. A koronavírus omikron variánsa által előidézett megbetegedés-hullám várhatóan gyorsabban terjed, és az előzőekhez képest másként zajlik majd. Dr. Fejér Szilárd kémikus-kutató szerint ezen, illetve a jövő héten lesz a leggyorsabb a terjedés. A #Maszol Fórum idei első adásában a koronavírus-mutációról, az oltások hatásosságáról, a nyájimmunitás és az átoltottság összefüggéséről, valamint az új Pfizer-gyógyszerről is beszélgettünk. Olvasóink hozzászólásokban küldött kérdéseire is válaszoltunk.

Dr. Fejér Szilárd meglátása szerint az omikron variáns terjedése nyomán Romániában is ugyanaz történik majd, mint Nyugat-Európában és Dél-Afrikában, annyi különbséggel, hogy nálunk várhatóan ismét túlterhelődnek a kórházak. A delta kétszer olyan gyorsan terjedt, mint az alfa. De közel sem olyan gyors a felfutási ideje, mint az omikroné. „Szerencsénk van azzal, hogy ez a variáns nem okoz olyan súlyos tüneteket, mint a delta, de megvan rá az esély, hogy egy következő variáns ugyanolyan káros legyen az alsó légutakra, mint a felsőkre. Románia az oltások tekintetében erre nem készült fel” – mondta.

Hozzátette, időnek kell eltelnie, amíg a koronavírus endemikussá válik, erre akkor van esély, ha minél több ember immunizálódik, egyre többen lesznek azok, akik ha újrafertőződnek is, a vírus már nem terheli meg annyira az immunrendszerüket.

Az oltási kampány sikerességét sok minden befolyásolta, de talán sokkal eredményesebb is lehetett volna, ha sikerül az emberekhez a valós információkat eljuttatni. Fejér Szilárdot arról is megkérdeztük, miért alakulhatott ki ez az oltásellenesség a romániai, ezen belül az erdélyi magyar közösségben. Meglátása szerint erős a félretájékoztatás, sokan pedig nem tudják megfelelően értelmezni az összefüggéseket, nem hallgatnak a szakemberekre. „A kritikus gondolkodást tanítani kellene, erre ugyanis nincs az oktatási rendszer felkészülve” – jegyezte meg.

Olvasónk észrevételére válaszolva, miszerint az ünnepek alatt gyanúsan alacsony volt az új fertőzések száma, azt a választ adta, hogy Angliában éppen akkor robbant az omikron által kiváltott hullám. „Nyáron azért nem volt, mert akkor az addigi variáns kimerítette a lehetőségeit, nem tudott annyira terjedni. Nálunk a delta november végén csengett le, az iskolabezárások olyan lépésben jöttek ki, hogy nem alakult ki fertőzési góc. Bevallom, akkor arra számítottam, hogy a tetőzés jóval magasabb platón történik, és majd a téli iskolakezdésre emelkednek a számok. Erre jött az omikron, de az ötödik hullám merőben más lesz, mint a következő és mint az előző” – nyomatékosította.

Mennyi az esély, hogy az oltás az új törzsek ellen is véd?

„A vírustörzsek különböző variánsai az örökítőanyag-másolások hibajavító mechanizmusa során alakulnak ki. A koronavírus csak nem rég ugrott át az emberre, ezért az ember a vírus számára még nem ideális gazdatest. Mivel rövid időn belül sok embert megfertőzött, az életképesebb, fertőzőképesebb változatok kiszorítják egymást. A kórokozó megpróbál a lehetőségek szerint a legjobban adaptálódni az emberi szervezethez. A víruson evolúciós nyomás van, az adott szervezetben hosszú időn keresztül viaskodik a vírus az immunrendszerrel. A delta variáns valószínűleg zárt csoportban jött létre, ide-oda ugrálva az emberek között. Az a gond, hogy nem tudjuk, milyen irányba tud még elmozdulni a koronavírus” – tette hozzá a kémikus-kutató.

Rámutatott: a szakemberek szerint az újabb hullámot okozó variáns éppen most alakul ki egy immunszuprimált betegben, ami normális dolog a vírusok evolúciójában. Jöhet olyan variáns, amely a felső légutakban szeret terjedni, de olyan is, amely az alsó és felsőben tud tanyázni. „A nettó effektus az lesz, hogy egyre kevesebb ember fog súlyosan megbetegedni, vagy belehalni, mivel a szervezet emlékezik a különböző variánsokra” – fűzte hozzá.

Dr. Fejér Szilárd a saját példáját is ismertette: három oltás után kapta el a koronavírus delta variánsát, akkor, amikor maximális volt a védettsége. Az egyik orrlyukban telepedett meg, ahol folyamatosan enyhe „diszkomfort érzetet adott”. Mivel PCR-teszt segítségével napi szinten nyomon követte a vírusmennyiséget, azt tapasztalta, hogy szervezete tized vagy század annyi vírusmennyiséget termelt azokhoz viszonyítva, akik nem voltak beoltva. Mint mondta, ez is azt bizonyítja számára, hogy a védőoltások hatása nem száz százalékos a megfertőződés ellen, de hogy ilyen könnyen megúszta, az az oltás mellett szól. Az antitestjeinek száma nem is változott, mert a fertőzés nem terhelte meg az immunrendszerét.

Miért van szükség több dózisra, illetve emlékeztető oltásra is?

A kémikus-kutató elmondása szerint az immunrendszer, ha nem kap újabb löketet, kikísérletezi a módszert, hogy felismerje a kórokozókat. A vakcinákat a vírus eredeti tüskefehérjére fejlesztették ki. A tudósoknak a tüskefehérje azon verzióját kellene megtalálniuk, amely nem változhat a koronavírus mutációja során. De addig is azt a vakcinát kell használnunk, ami rendelkezésre áll.

Hozzátette, nem valószínű, hogy eljutunk a kilenc-tíz oltásig. Rámutatott: a harmadik dózisra teljesen másként reagál a szervezet, mint a másodikra: szélesíti a megtermelhető antitestek spektrumát, olyanokat állít elő a szervezet, amelyek még jobban észlelik a tüskefehérjét, ez a helyzet az omikronnal is. Mindazonáltal az omikron gyors terjedése aggodalomra ad ugyan okot, de egyelőre csak az új fertőzöttek száma nő, az elhalálozásoké továbbra is enyhén csökken.

Miért nem vállalnak felelősséget az oltások miatt?

„Igenis felelősséget vállal a gyártó és a hatóság, amely engedélyezi a vakcinát. Olyant nem engedélyeznek, amiről be nem bizonyosodik, hogy jóval hatásosabb, mint átesni a betegségen. A felelősség hangoztatása kifordított érv, hiszen annak a tudatában döntünk a beadatásról, hogy ismerjük a biztonságossági profilt. Felelősséget vállal az egészségügyi rendszer is, mert jelenteni lehet a mellékhatásokat, és kórházi kezelésben részesülünk. A szülői felelősség pedig az, ha nem oltatom be magam és a gyermeket, és megfertőződik egy idős dédszülő, akkor a halála a mi lelkünkön szárad” – fogalmazott a kémikus-kutató.

Elmondta azt is, hogy akinek bármilyen társbetegsége van, az jó eséllyel rosszabbul jár oltatlanul, mintha nem lenne beoltva. Vannak olyan akut betegségek, amelyek esetében egy bizonyos időszakon belül nem ajánlják az oltást, mert azzal terhelik a szervezetet, hozzáfűzte, tévedés, hogy autóimmun betegeknek nem ajánlott az oltás.

Arra a kérdésünkre, hogy mi a véleménye a Pfizer gyógyszeréről, amelyet Izraelben már alkalmaznak, illetve elképzelhetőnek tartja-e, hogy az emberek szívesebben beveszik majd a gyógyszert, mint az oltóanyagot, azt válaszolta, hogy a gyógyszer alkalmazása nem az ideális megoldás, hiszen azzal a betegséget kezelik, miközben az oltással megelőzik azt, ráadásul a gyógyszer drágább is, és nem akármikor adható be.

„Ez a gyógyszer a vírus szaporodását gátolja, és egész jó a klinikai tesztek alapján. Persze idejében kell alkalmazni, nem lehet megvárni, hogy súlyos állapotba kerüljön a beteg. Nem mindenki veheti be, nem mindenki lesz tőle jobban, erősek a mellékhatásai. De mindenképp ebbe az irányba fogunk elmenni, az emberek kevésbé félnek a gyógyszertől. Az ivermektin-hisztéria is ezt mutatja: sokan inkább preventíven bevesznek egy gyógyszert, amit nem is engedélyeztek, minthogy oltással megelőzzék a bajt. A gyógyszer egyedül nem megoldás, az oltás egyedül nem megoldás, hanem több dolog, védekezéssel együtt a megoldás” – mutatott rá a kémikus-kutató.

Végezetül megjegyezte, a koronavírust nem tudjuk eltüntetni a föld színéről. Hosszú távon a megfelelő oltottság, illetve olyan védőoltások fejlesztése lehet a megoldás, amelyek függetlenek az adott variánstól. Emellett fontos a folyamatos tesztelés, hogy tudjuk, milyen mértékben van jelen a vírus.