A családorvosok elveszítették a türelmüket, mert a különben egészséges páciensek egyre gyakrabban kérnek küldőpapírt, beutalót, vagy éppen receptre antibiotikumot. Az orvos csak akkor adhat küldőpapírt, beutalót, és akkor írhat receptet, ha a beteget megvizsgálta, és azt indokoltnak tartja, szögezte le a Maszol megkeresésére Dr. Soós Szabó Klára, a Hargita Megyei Háziorvosok Egyesületének elnöke.

Hozzátette, a kialakult helyzetért nemcsak a páciensek, hanem a rendszer is felelős, hiszen a hatalmas bürokrácia, a folyamatosan akadozó informatikai rendszer miatt alig marad idő a betegellátásra, az alapos vizsgálatokra, vagy éppen a megelőzésre. „A rendszert kellene pontra tenni, az orvosokat pedig tehermentesíteni a papírmunkától!” – szögezte le Soós Szabó Klára.

A rendelő nem bolt, nem piac és nem étterem

A jelenségre, hogy a páciensek egyre gyakrabban konkrét kérésekkel, megrendelésekkel érkeznek a rendelőkbe, a brassói családorvosok irányították rá a figyelmet. Leszögezték, a beutalót, a küldőpapírt, a receptet nem a beteg kérésére állítják ki, hanem az orvosi aktus eredményeképpen döntik el, mi a következő lépés, javasolják a további kivizsgálásokat, és írnak gyógyszert a receptre.

„A háziorvosi rendelő nem bolt, nem piac és nem is étterem. A családorvos és bármelyik más szakorvos keretszerződést köt, és minden kivizsgálást, receptet meg kell indokolni” – idézi a G4Media dr. Ana Șestacova családorvos, a Brassó Megyei Családorvosok Egyesületének korábbi elnökének nyilatkozatát.

Az orvosnő azzal érvelt, mindannyian hozzájárulunk az egészségbiztosítási rendszerhez, és nyilván minden egyes ilyen kérésnél különböző összegek forognak kockán, amelyeket a román állam kifizet. „Nem elfogadható, hogy jön a beteg, és felsorolja milyen kivizsgálásokat szeretne.

Ez úgy működik, hogy a páciens elmegy a családorvoshoz, elmondja melyek a panaszai, és az alapján az objektív klinikai vizsgálat végén az orvos eldönti, milyen további vizsgálatokra van szükség, és megírja a küldőpapírt, a beutalót az ingyenes szolgáltatásokra, laboratóriumi, szakorvosi vizsgálatokra” – részletezte a brassói doktornő.

A gyermekorvosi rendelőkben is gyakran megalapozatlan kérésekkel szembesülnek, és ezek többsége antibiotikumok felírására vonatkozik. Dr. Mirela Ardeleanu elmondta, hogy ezeket a kéréseket a betegek általában azzal indokolják, hogy a gyermek egy bizonyos kórképét gyorsan szeretnék megoldani.

„Rendelik” a küldőpapírt, a receptet

Folyamatosan szembesülnek hasonló kívánságokkal, a páciensek kérik a küldőpapírt, az antibiotikumot, pedig azért hogy „legyen otthon tartalékba”. Az is megtörténik, hogy a külföldön dolgozó biztosítottak hazajönnek, és „rendelik” a családorvosi rendelőben a receptet antibiotikumra, hogy ha visszamennek, akkor „legyen”, mondta el a Maszolnak Soós Szabó Klára.

Hozzátette, azzal érvelnek, hogy külföldön nem úgy történik, hogy csak elmennek az orvoshoz, és már írják is fel az antibiotikumot. „Ez nálunk sem így működik!” – szögezte le a csíkszeredai orvos.

Rámutatott, gyakran előfordul, hogy a páciensek feliratkoznak vizsgálatra, időpontot kérnek a rendelőkben, majd jelentkeznek a családorvosnál, és bejelentik az igényt, hogy hova kérik a küldőpapírt. „Ez nem járható út, nem törvényes” – mutatott rá hargitai szakember.

Kérdésünkre arra is kitért, valóban léteznek rendszeres évi szűrővizsgálatok, laboratóriumi vizsgálatok, de ez esetben is az orvos dönti el, mire van szükség. Ebben az esetben sem járható út, hogy a beteg kijelenti: „Az összes létező vizsgálatot írja fel, Doktornő!”.

Az orvosi dokumentumoknak pénzügyi vonzata van, amiért az orvos felel

Küldőpapírt, beutalót a családorvos csak akkor ad és adhat, ha a beteget megvizsgálta, és szükségesnek, indokolta találja a további kivizsgálást vagy szükség van paraklinikai vizsgálatra, szögezte le Soós Szabó Klára.

„Mindez nem kérés alapján történik. Az állami egészségügyi rendszeren belül semmiképp nem. A páciensek saját elképzelés alapján akkor igényelhetnek vizsgálatokat, szolgáltatásokat, ha azt kifizetik” – szögezte le a doktornő.

Hozzátette, minden egyes küldőpapír, recept, nem csak orvosi dokumentum, hanem egyben pénzügyi dokumentum is, amiért a családorvos így is felel. Az egészségbiztosító pénztár ezt ellenőrzi, és az orvost felelősségre vonják, tehát meg kell tudja indokolni, hogy miért állított ki egy küldőpapírt, miért írt meg egy receptet.

„Azzal nem indokolhatjuk, hogy ez volt a beteg óhaja, az egészségbiztosítási rendszer nem így működik. Szabályok, törvények vannak, tetszik, nem tetszik, ezeket a biztosítottnak és az orvosnak is be kell tartania” – taglalta Soós Szabó Klára..

A rendszert kellene pontra tenni

Soós Szabó Klára rámutatott, azért harapódzott el ez a jelenség, mert a családorvosok túlterheltek, egyszerűen nincs fizikai idő arra, hogy megelőző jelleggel rendszeresen, alaposan megvizsgáljanak minden pácienst, csak a panaszaikat kezelik. Kevés a családorvos, és minden szakembernek nagyon sok a páciense, naponta átlag negyven beteget kénytelenek ellátni, részletezte az orvosnő.

Kifejtette, az egészségbiztosító pénztárral kötött szerződés alapján 15 percet szánhatnának egy betegre, közben ebből a negyedórából tíz perc elmegy arra, hogy kínlódnak az akadozó informatikai rendszerrel, és küzdenek a papírtengerrel.

„A rendszert kellene pontra kellene tenni, hogy működjön az informatikai része, az orvosokat pedig szabadítsák meg a felesleges adminisztratív munkától” – fogalmazta meg Soós Szabó Klára.

Meglátása szerint évek óta ennek éppen az ellenkezője történik, folyamatosan újabb és újabb papírmunkával terhelik az orvosokat, újabb akadályokat gördítenek a betegellátás elé, mintha „készakarva azt akarnák elérni, minél távolabb kerüljön az orvos a pácienstől, minden kevesebb ideje maradjon, hogy megvizsgálja, kezelje, fektessen hangsúlyt a megelőzésre, vagyis végezhesse a szakmáját”.

Túlterheltek az orvosok és a keretszerződésen felül dolgoznak

A csíkszeredai orvos kiszámolta, hogy tavaly 1300 konzultációval végzett többet, mint amennyit az egészségbiztosító pénztár kifizetett. Ez 56 munkanap, vagyis két és fél hónapnyi munka.

„Két és fél hónapnyi időt úgy dolgoztam, hogy a rendelőnek csak kiadásai voltak, jövedelme nem. Ebben a negyedévben már február végére elfogyott a keretszerződésben rögzített konzultációszám, tehát márciusban már »ingyen« dolgoztam” – mondta az orvosnő. Hozzátette, ez nem egyedi eset, hanem a családorvosi rendszer általános helyzete.

„Nem létezik még egy társadalmi kategória, amely a saját kiadására, és nem a saját hasznára dolgozik. Kizárólag a családorvosi rendszerre érvényes az, hogy minél többet dolgozik az orvos, annál inkább ráfizetéses a tevékenysége: a kiadások növekednek, a bevétel pedig nincs, mert nem fizet a biztosító a leszerződött konzultációkon felül” – részletezte Soós Szabó Klára.