Fejlesztésre szorul az egészségügyi rendszer Romániában, mindenekelőtt a beteget kell előtérbe helyezni, ezzel kell kezdeni – áll Kelemen Hunor RMDSZ-államfőjelölt Józan ész programjában. László Attila szenátor, orvos, az egészségügyi bizottság elnöke ezen a téren elsősorban a betegút kialakítását látja fontosnak, a rendelők támogatását a jobb járóbeteg-ellátásért és a prevencióért, valamint a rezidenvizsga eltörlését a fiatal orvosok itthon tartása érdekében. 

 Jelenleg inkább az egészségügyi személyzet prioritásai vannak előtérben, nem a betegnek az ellátása – véli László Attila szenátor, a felsőház egészségügyi bizottságának elnöke, aki a Maszolnak példaként elmondta, az emberek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését nehezíti, hogy sok esetben nem tudják fogadni őket, „mert valaki eldöntötte, hogy csak húsz beteget nézhet meg az orvos”. Így „várakozási listák alakultak ki, sajnos még olyan esetekben is, amikor sürgősségi ellátást igényelne az illető”, tette hozzá a szenátor.

Betegút: gondoskodjanak a páciensről

„2024-ben abszolút normális lenne az, hogy ne csak beszéljünk a betegutakról, hanem működtessük is azokat. A betegút azt jelenti, hogy megállapítod a diagnózist, majd annak függvényében meg van határozva, hogy mi a következő lépés, milyen kivizsgálásokat kell elvégezni, melyek azok a központok, amelyek azt el tudják végezni. Ne kelljen telefonálgass jobbra-balra, hogy szerezz ismerőst, aki ott be tud avatkozni, hogy téged fogadjanak” – mutatott rá, miért is kellene bevezetni a betegút rendszerét.

Példaként elmondta, tud olyan helyzetről, hogy kardiológiai problémája volt egy páciensnek, ami sürgősségi ellátást igényelt volna, de az intézményben, ahol megvizsgálták, ezt nem tudták elvégezni, így azt mondták a betegnek, keressen egy olyant, ahol azt a beavatkozást meg tudják csinálni. „Nem hiszem, hogy ez a beteg dolga lenne” – mutatott rá László Attila, aki maga is orvos.

Úgy véli, a megfelelő ellátáshoz megállapodások szükségesek az egyes intézmények között, és a finanszírozásban is érvényesülnie kellene ennek az ellátási módnak. „Áttörés kellene, hogy ne a szolgáltatást fizessük, hanem azt, hogy oldják meg a beteg helyzetét. Ha hárman oldották meg annak a betegnek a problémáját, akkor a költségek abba a három irányba menjenek. Mindenkinek aszerint, hogy mit tett a beteg érdekében. Ez a teljesítményre alapuló finanszírozási rendszer” – magyarázta el a szenátor.

A szakorvos is lehetne háziorvos

Romániában, mint arról a Maszolon is több ízben beszámoltunk, nagy gond a háziorvosok hiánya. „Több mint 1200 körzetben nincs jelenleg háziorvos: hajmeresztő adat. Szinte kétmillió embernek nincs családorvosa” – mutatott rá László Attila. Ezen a téren több intézkedést lát szükségesnek annak elősegítésére, hogy többen válasszák a háziorvosi pályát, és valójában már törvénymódosítást is véghezvittek annak érdekében, hogy kedvezőbbek legyenek a feltételek a fiatal orvosok számára, azonban minisztériumi szinten elakadt egy részük.

„Úgy módosítottuk a törvényt, hogy jelenleg Romániában bármilyen szakvizsgával rendelkezik egy orvos, lehet családorvos is, és ki kell egészítse az ismeretanyagát a szakorvosi tudással. Az egyetemek ki kell dolgozzák a különbözeti vizsgákhoz szükséges anyagot. Ugyanakkor azokkal a szakorvosokkal, akik vállalják a háziorvosi munkát, az egészségügyi biztosító két szerződést kell kössön: egyrészt családorvosi szerződést és a szakterületének megfelelő ambuláns ellátásra a szerződést. Egy kardiológus dolgozhatna családorvosként, és ha kardiológiai beteggel van dolga, akkor őt el tudja ambuláns módon. Szakmai szempontból ennek nem látom akadályát” – fejtette ki az elképzelést. Hozzátette, a céljuk az volt a módosítással, hogy megteremtsék azokat feltételeket a szakma számára, amelyekkel csökkenthető a betegvándorlás az ágyas intézmények irányába. A törvénymódosítás már három éve megtörtént, a végrehajtási utasításokat azóta sem dolgozták ki a minisztériumban, mondta a szenátor.

Szolgálati lakásokkal az orvosokért

Ezen a módosításon túl az anyagi feltételek javításával igyekeztek bevonzani a szakembereket. „Az erdélyi megyékben főleg Hargita, Kovászna, Maros megyében, ahol jelen vagyunk, akár az önkormányzat, akár a civil szféra segítségével megpróbáltunk szolgálati lakásokat biztosítani, hogy megteremtsük azokat a feltételeket, amelyek vonzóvá teszik az adott települést, akár családorvosok, akár fiatal szakorvosok számára. Itt ki szeretném emelni Vass Leventének, meg a Studium Alapítványnak a munkáját” – számolt be László Attila. Kiemelte, tettek azért is, hogy a jövedelmek jobbak legyenek az egészségügyben. „2017-ben létrehoztunk egy 175 százalékos béremelést az állami egészségügyben, aminek eredményeképpen enyhült az egészségügyi személyzet hiánya Romániában, és valamelyest mérséklődött az elvándorlás az elmúlt időszakban. Sőt, bizonyos szakterületeken azt tapasztaljuk, hogy van egy Románia irányába tartó visszatelepedés is a fiatal szakorvosok részéről” – magyarázta.

Hogy érvényesülni tudjanak azok, akik esetleg külföldön szereztek diplomát, de itthon praktizálnának, szükségesnek látja a diplomáik honosításának megkönnyítését. Ezt az orvosi kamara új elnökétől reméli László Attila.

Nagyobb hangsúlyt a rendelőkre, a prevencióra

A járóbeteg-ellátás terén László Attila szerint nagyobb hangsúlyt kell fektetni a rendelőintézeteknek a fejlesztésére, olyanokra van szükség, ahol több területen több szakorvos dolgozik, és rendelkezésükre áll labor és imagisztikai eszközök, hogy el tudják látni az esetek jó részét, ne kelljen erre hónapokat várakozni. „Humánusabb, betegközpontúbb egészségügy kell legyen a célunk” – hangsúlyozta. Ugyanakkor a betegségek megelőzésében látja a járóbeteg-ellátás kiemelt szerepét. „A korai diagnózis lenne a cél – főleg a társadalom elöregedését figyelembe véve –, hogy minél korábban és minél kisebb költséggel tudjuk meggyógyítani a hozzánk fordult embereket, mert itt nagyon komoly problémák elé nézhetünk, ha nem változtatunk, ha komplikált egészségügyi állapotban fordulunk az orvoshoz, amikor a siker esélye kisebb, illetve nagyon sokba kerül ezeknek az eseteknek a gyógyítása” – mutatott rá.

„Itt nagyon komoly előrelépések történtek, a fő prioritás az elmúlt időszakban a rákprevenció volt, viszont ezzel párhuzamosan beindult számos más prevenciós tevékenység, például az elhízásra, és az ezekből adódó komplikációkra. Elfogadásra került a cukorbetegség korai diagnózisának, illetve prevenciójának a törvénye. Ezt világszerte elsőként fogadta el Románia parlamentje, és most alakulnak erre a célra a központok. Most alakulnak a szív és érrendszeri betegségeknek a központjai, a betegút állomásainak a kialakítása” – számolt be. Hozzátette: mindez nyolc év munkájának az eredménye. Kiemelte, ahol már működik kardiológiai intervenciós központ, például egyik megyeközpontban, ott működése első évében meglepetésükre 50 százalékkal csökkent a szívinfarktusban meghalt betegek száma. Bukarest esetében ez a csökkenés az első évben 32 százalékos volt, Kolozsváron 36, Vásárhelyen majdnem 40 százalék.

Azt is elmondta, több téren nagy a lemaradás, időigényes a megelőzési programok beindítása. Példaként elmondta: 2017-ben 29 stroke-központ kellett volna legyen, és volt kettő, ugyanakkor szakembereket is kellett még képezni. Mint mondta, „most jutottunk el oda, hogy a SMURD, illetve az sürgősségi ellátási egységek szintjén kialakítják a stroke központokat a nagyobb városokban”. Hogy szakember is legyen hozzá, idén fog szakvizsgázni az első 15 intervenciós neurológus szakorvos Romániában. Eddig hárman voltak.

Csak az elvándorlást segíti a rezidensvizsga

Az RMDSZ egyszerűsítené a rezidensképzést, például eltörölné a rezidensvizsgát, ami jelenleg csak a fiatal orvosok elvándorlásához vezet, hiszen Románián és Franciaországon kívül máshol nincs ilyen.  „Mindenhol feliratkozol, vagy interjún veszel részt, így jelentkezel, ha szakorvos akarsz lenni” – mutatott rá László Attila. Mint elmondta, Románia örökölte ezt a rendszert a Szovjetunióból, és „azóta sem akarunk erről lemondani”. Több mindent kifogásol a rezidensvizsgában, egyrészt, hogy egy háromórás vizsgán dől el, milyen szakterületet választhat az illető, másrészt, hogy ugyanabból kell vizsgát tennie, amiből néhány héttel korábban már záróvizsgázott, amikor befejezte az egyetemet. Szerinte ezek után nem csoda, hogy inkább máshol keresnek karrierlehetőséget a frissen végzettek.

Mint László Attila kiemelte, „túl sokat vesztettünk az elmúlt több mint 30 év alatt. Változtatnunk kell, ugyanolyan feltételeket kell biztosítanunk a szakorvosképzésben, mint más országok, amit biztosítanak, hogy a mi gyerekeink ne menjenek el, ha meg elmennek, akkor jöjjenek vissza, és itt hasznosítsák a külföldön megszerzett tudásukat”. Elmondta, a rezidensképzés során mindenképp lennének bizonyos szűrők beiktatva, hogy évente mit kell teljesíteni, a szakvizsga pedig szintén egy nagyon komoly felmérés lenne, hogy „amikor megkapod a papírt, akkor biztos legyen, hogy ismered annak a szakterületnek a csínját-bínját” – zárta a szenátor.