A Maszol #Fórum csütörtök esti meghívottja ezúttal Bölöni László legendás futballedző volt, akivel nagyívű beszélgetést folytatott Varga-Mihály Márton. Az olvasói kérdéseket is feltettük a nemzetközileg elismert marosvásárhelyi sportembernek, így nemcsak a legutóbbi időszak történéseiről, hanem arról is hallhattak nézőink, hogy Bölöni László miképpen indult el a válogatottság, majd pedig a nemzetközi labdarúgás útján, illetve hogy melyek a fő problémái a romániai labdarúgásnak.

A futballedző kendőzetlenül vallott arról, hogy melyek voltak azok a tényezők, amelyek miatt meghiúsult a közte és a Román Labdarúgó Szövetség közötti megállapodás. Mint mondta, amikor megkeresték és felajánlották neki a lehetőséget, akkor ő maga is úgy gondolta, hogy szükség van rá, azonban amikor elkezdődött az alkudozás és elküldték neki a szerződéstervezetet, feltette magának a kérdés: vajon valóban akarnak engem? Mert hiába engedett, és voltak konkrét javaslatai, a Szövetség részéről vagy elutasították ezeket, vagy nem foglalták bele a szerződésbe és olyan feltételeket szabtak, amelyek mellett nem tudta vállalni a nyugodt, kiegyensúlyozott munkát.

Kapcsolódó

Maszol #Fórum Bölöni Lászlóval közéletről és fociról – Vajon valóban akartak engem?

A Maszol #Fórum csütörtök esti adásában Bölöni László legendás futballedzővel beszélget Varga-Mihály Márton. Az adás 20 órakor kezdődik, kövessék Facebook-oldalunkat!

Maszol #Fórum

Elmondta, sokan úgy tekintettek rá, mintha nála lenne a varázspálca, amely biztosíthatja a győzelmet a román válogatott számára. „Varázspálcám márpedig nincsen, de vannak munkaterveim és elképzeléseim” – közölte Bölöni László.

Könyvet ír, amelyben az érzelmei dominálnak

A Maszol Fórumon Bölöni László tudatta, immár készül az önéletrajzi könyve is. Ebben részletezi pályafutása kezdetének nehézségeit, azt, hogy miképpen került be a román nemzeti válogatottba és hogyan jutott be a kezdő tizenegybe. Ennek részleteibe nem is merült bele a szakember, mint mondta, „akit érdekel, az majd részletesen megtalálja a könyvben a történetet”. Annyi mégis elárult, hogy „nagyon nehezen született meg a döntés” arról, hogy bekerüljön a válogatott csapatba, ám „annál tovább tartott”, tette hozzá Bölöni László.

A Maszol kérdésére, hogy miképpen áll a könyv megírásával, a futball-legenda elmondta, most már „látja a fényt az alagút végén”. Megtudtuk, a tervezettnél lassabban halad az írással, mert mint mondta: „amikor az embernek más fontosabb, vagy fontosabbnak vélt problémája van, mert aktív edző vagy mert éppen utazik és más gonddal küzd”, akkor kevesebb ideje marad az alkotásra. „Ebben a könyvben csak az én futballista éveimet idézem fel, amikor elindultam Dicsőszentmártonból addig, amíg megérkezem Brüsszelbe” – magyarázta, és hozzátette, a futballista karrierje felidézésében már ott tart, amikor leigazolt a Steauához, tehát már az utolsó éveket kell csak összefoglalnia.

A Maszol kérdésére Bölöni László elárulta, a könyv három szakaszra osztva mutatja be labdarúgó tevékenységét. Az ifjúsági válogatottba bekerülés és az ottani eredmények alapján elinduló dicsőszentmártoni pályafutása képezi a kötet első részét, ezt követi a Marosvásárhelyi ASA és a román válogatott, illetve az érettségi vizsgák és az egyetemre való beiratkozás időszaka. „Azért ilyen hosszú, mert nemcsak a futballról írok, hanem mindarról, amit abban az időben átéltem, hallottam, éreztem láttam, és amennyire akkor lehetett, kommentáltam is saját magam számára a dolgokat. Természetesen szó lesz a kellemetlen dolgokról is, gondolok itt például a politikai titkosrendőrségi dolgokra, tehát kilépek a futball labdából és elsiklom más irányba is. Persze szó lesz a válogatottal elért eredményekről is, de a harmadik szakaszban a Steauához igazolásommal kezdődik és eltart addig, amíg elhagyom Romániát” – magyarázta az edző.

Hozzátette, a jegyzetei mellett előkerülnek újságcikkek is, de főleg az érzelmeit írja le, mert sehol nem jelent még meg az, hogy például miért volt és azóta is miért jó barát Valentin Ceaușescuval, a kommunista diktátor fiával. „Ezek rendkívül nehéz témák számomra, mert nagyon jól tudom, hogy ezeket, hogy ítéli meg a nagyközönség, vagy hogy mit gondolt ezekről a közönség, és azt mondom, hogy helyesen gondolkodik. De mint lenni szokott az életben, mindig van egy ’igen, de’, és ezt nagyon nehéz megmagyarázni sok okból kifolyólag” – mondta Bölöni László, aki ugyanakkor tudatta, azt is leírja, miért tiltották el egyszer egy rövid időre a sportélettől.

Látjuk-e még romániai csapatnál edzőként?

A fórumbeszélgetésen kérdésünkre az is kiderült, hogy több ajánlattal is megkeresték romániai futballklubok az utóbbi időben, de mint elmondta, alaposan mérlegelnie kellett azt, hogy megéri-e neki a nyugati futballvilágból visszatérnie. „Profi edző voltam, és még vagyok. Egy profi edző minden ajánlatot meghallgat. Természetesen egy Sepsiszentgyörgyi OSK sokkal közelebb áll a lelkemhez, mint egy Iași, vagy egy olyan helyről, amiről azt sem tudom, hogy hol van, akkor könnyen kitalálható, hogy én melyik felé mennék” – fogalmazott a szakember.

Miért nem lett magyar szövetségi kapitány?

„Egy szép nap megfordult a fejemben, hogy ne csak az újságírók jártassák a szájukat vagy hegyezzék a pennájukat, hanem vegyem a kezembe a sorsomat” – tudatta Bölöni László. Találkozási lehetőséget kért Csányi Sándortól, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökétől, aki fogadta is az erdélyi szakembert. Éppen akkoriban a magyar utánpótlás válogatott igen jó eredménnyel szerepelt, és akkor az utánpótlás edzőjét nevezték ki a felnőtt csapathoz. Bölöni elárulta, jó szakmai kapcsolat alakult ki Csányi Sándorral, akivel aztán többször egyeztettek szakmai kérdésekben, sőt elemzéseket is kért az edzőtől. Azon az első találkozón elhangzott, hogy akkor nem volt „szabad csapata” Csányinak, és Bölönit is szerződés kötötte Katarhoz. Ezután következett a magyar válogatott „egy nagy botlása” Hollandiában, ahol 8–1-es vereséget szenvedtek.

„Akkor megcsörrent a telefonom és hívott a magyar szövetség elnöke, Csányi Sándor, csakhogy nekem élő szerződésem volt akkor. Rengeteget gondolkodtam akkor, hogy mit tehetnék, megmondom őszintén, még az is benne volt a fejemben, ha a csapatommal botlok egyet-kettőt, akkor nyugodtan elmehetek, de azt is el kell mondanom, hogy Katarban a fizetések jók voltak. Csak úgy felállni a székről és megfordulni és odamenni a magyar válogatotthoz, azt nem engedhettem meg magammal szemben, a családommal szemben sem, hanem kivártam egy kicsit. Ez a kivárás felbosszantotta Csányit, amit abszolút megértek. Azt hiszem, ezzel magamra haragítottam és azóta a kapcsolatunk elhidegült” – elevenítette fel az akkor történteket Bölöni László.

„Itt érzem, hogy otthon vagyok”

Marosvásárhelyi kötődéséről szintén vallott Bölöni László. „Amikor én Marosvásárhelyen vagyok, és most itt vagyok már három hete, nagyon jól érzem magam, egy-két nap alatt rátalálok a gyökereimre. Amikor hazaérek, leszedem a lepedőket a bútorokról és érzem, hogy itthon vagyok.”

Korábban felkérték polgármester-jelöltnek is, de ekkor neki mindig élő szerződései voltak, és a választásokra való felkészülés több hónapot vett volna igénybe, ezért is nem vállalta a feladatot. Ugyanakkor „elszakadt a helyi realitástól”, úgy gondolja, ahhoz, hogy valamit tenni lehessen a városért, ismerni kell a gondjait. „Tudom, hogy senki sem születik polgármesternek, csak azzá válik”, így akár ő is lehetett volna, de „a könnyebbik utat választotta”, mivelhogy ő a futballpályán könnyebben eligazodik.

Bölöni László szerint Marosvásárhely most vizsga előtt áll: „Szükség volt a változtatásra, de most, amit megválasztottunk, az úgy kell támogatni és éltetni, hogy valóban bizonyíthasson.”