Súlyos etikai vétségeket és az esetek többségében a plágium tényét állapította meg a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem független szakértőkkel kiegészített vizsgálóbizottsága a Lucian Bode belügyminiszter 2018-ban megvédett doktori dolgozatáról. A szerdán közzétett közleményben a BBTE közli, mivel súlyosan sérült a doktori dolgozatok elkészítésére vonatkozó szakmai-etikai szabályrendszer, indítványozzák a belügyi tárcavezető dolgozata alapján megjelent könyv visszavonását is, az ügyet pedig az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanácshoz (CNATDCU) továbbítják a következő törvényes lépések megtétele érdekében. 

A Babeș-Bolyai Tudományegyetem etikai bizottsága megvizsgálta Lucian Bode belügyminiszter doktori disszertációját, és arra a következtetésre jutott, hogy „a plágium gyanúja többnyire beigazolódott”, és „a feltárt etikai hiányosságok elég jelentősek ahhoz, hogy megállapítható legyen: a disszertáció »mélyen hibás«” – olvasható a BBTE közleményében.

Nemcsak a dolgozat javítását, a dolgozatból készült könyv visszavonását is kérik

Az Etikai Bizottság ugyanakkor felszólítja Bodét, hogy javítsa ki a dolgozatát és vonja vissza az ennek alapján kiadott könyvet. Az ügyet a BBTE az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanács (CNATDCU) elé utalja „a törvénynek megfelelő további intézkedések megtétele céljából”.

A BBTE Etikai Bizottságának idei első számú határozatában foglalt állást Lucian Bode belügyminiszter doktori dolgozatát ért plágiumvádak ügyében, miután új információk láttak napvilágot a Lucian Bode doktori disszertációjában felmerült plágiumgyanúról. „Az elemzés következtetése az, hogy a plágiumgyanú többnyire beigazolódik. Mivel nincs jogi lehetőség arra, hogy fegyelmi szankciókat alkalmazzanak egy olyan személlyel szemben, aki nem tagja a tudományos közösségnek, a Bizottság kéri a szakdolgozatának kijavítását és a szakdolgozat alapján megjelent könyv visszavonását, és a törvény értelmében az ügyet az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanácsához (CNATDCU) továbbítja a további intézkedés céljából” – olvasható a BBTE kommünikéjében.

A történethez hozzá tartozik az is, hogy Lucian Bode január 5-én beperelte a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (UBB) etikai bizottságát.

Először még egy megrovást sem róttak ki

A BBTE Etikai Bizottsága másodszor vizsgálta át a belügyminiszter doktori disszertációját. Első alkalommal, a november 1-jén közzétett megállapításaik szerint az október 18-án iktatott 14390. számú panasz négy pontjából háromban találtak plágiumtöredéket, a BBTE belső elemzését követően pedig további plagizált részeket is azonosítottak. A plágiumproblémásként azonosított szakaszok a dolgozat 65 ezer szavából körülbelül 1923 szót tesznek ki, ez dolgozat 2,95 százalékát jelenti, állapította meg akkor a  BBTE etikai bizottsága.

A kolozsvári egyetem első vizsgálata eredményeinek fényében a BBTE Etikai Bizottsága az ősszel még csak az írásbeli figyelmeztetés szankcióját javasolta volna, valamint a doktori dolgozatírás szabályait sértő valamennyi közzétett részlet kiegészítését, de ilyen „büntetést” csak akkor lehetett volna kiszabni, ha Lucian Bode az egyetemi közösség (hallgatók, mesterszakos hallgatók, doktoranduszok, oktató és kutató személyzet, kisegítő oktatók) tagja lett volna. S mivel nem az, még írásbeli figyelmeztetést sem kapott.

Az ügyet akkor úgy kommentálta a belügyminiszter, hogy „a BBTE szerint a doktori értekezésem megfelel a tudományos dolgozat szabályainak, és az ellenőrzések eredménye nem változtatja meg az értekezés eredeti értékelését”.

Az első vizsgálat után mintegy három héttel, november 24-én a BBTE bejelentette, a plágiumgyanú tárgyában napvilágra került újabb információk tökrében ismét megvizsgálja Lucian Bode szakdolgozatát, de ezúttal külföldi független szakértők bevonásával.

Reagált a belügyminiszter

Lucian Bode belügyminiszter Facebook-oldalán pontokba szedve reagált a BBTE Etikai Bizottságának szerdán nyilvánosságra hozott határozatára.

A politikus szerint „teljesen megdöbbentő”, hogy egy 2018-ban írt dokumentumot a 2020–2022 folyamán frissített szabályok alapján elemeztek. „Ez rendkívül veszélyes precedens nemcsak a tudományos világra, hanem a jogállamiság alapelveire is” – állapította meg Bode. Kiemelte: esetében a szabályok visszamenőleges hatályú alkalmazásáról van szó, amely minden 2022 előtt írt művet „ugyanolyan bélyeg alá helyez”. Szerinte „ez egy logikai törés és egy abszurd megközelítés, amelyet senki sem fogadhat el érvényesnek vagy legitimnek”.

A belügyminiszter véleménye szerint „az alkalmazott idézési módszer teljes mértékben megfelel a 2018-as szakdolgozat készítésének idején érvényes tudományos szabványoknak. Ez egy olyan tény, amelyet szükség esetén meg fogok ismételni. A »mélyen hibás« kifejezés a Bizottság szubjektív értékelése, olyan értékítélet, amelynek nincs tudományos jelentősége, amennyiben a normák teljesültek” – közölte Bode.

Hozzátette, az elmúlt években a doktori értekezése az elemzés minden egyes szakaszán átment, és sikeresen átment az összes ellenőrzési szűrőn is. Kijelentette: BBTE és az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanács plágiumvizsgálatot végzett, és mindkét intézmény hivatalosan igazolta a munka hitelességét.

Eljárási és jogi szempontból is problémás lehet a BBTE határozata

Lucian Bode álláspontja szerint eljárási és jogi szempontból legalább két szembetűnő probléma merül fel, éspedig: „a törvény szerint az Etikai Bizottság csak az egyetemi közösség tagjai által elkövetett kötelességszegéssel kapcsolatos panaszok megoldásáról dönthet, és én nyilvánvalóan nem tartozom ebbe a közösségbe”, illetve „az Alkotmánybíróság tisztázta, hogy a doktori bizottság által létrehozott és a CNATDCU által jóváhagyott bizottságok felülvizsgálatára irányuló bármely más bizottság tevékenysége abszolút elfogadhatatlan. Az Etikai Bizottság megközelítése tehát durván sérti az Alkotmánybíróság határozatát.”

A belügyminiszter leírta, hogy az általa indított bírósági keresettel azt akarja elérni, hogy a törvényt tartsák tiszteletben, függetlenül attól, hogy ki az érintett. „Ez egy jogi, de egyben kötelességem is, amikor megszegik a törvényt” – fogalmazott Bode.  

Ugyanakkor hozzátette, „mindenki számára nyilvánvaló, hogy az USR és szatellitjei által ellenem és a Nemzeti Liberális Párt ellen intézett összehangolt támadásai abszurddá váltak”. Szerinte ugyanilyen nyilvánvaló a BBTE-re nehezedő „nyomás és támadás” is ebben az időszakban. „Sajnálom, hogy a Babeș–Bolyai Tudományegyetem sietett engedni ennek a nyomásnak, anélkül, hogy megvárta volna a bírósági megoldást”, jelentette ki a belügyminiszter, aki szerint ez az ügy már nemcsak a törvényesség, hanem az ésszerűség határait is túllépte.

Honnan indult az ügy?

Az előzményekhez hozzá tartozik, hogy Lucian Bode plágiumügyét a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) robbantotta ki. Mint ismert a párt törvényhozói és önkéntesek „szóról szóra” átmásolták Lucian Bode belügyminiszternek a nemzeti könyvtárban őrzött doktori dolgozatát, hogy azt plágiumvizsgálatra küldhessék.

A maratoni másolásra az ellenzéki párt szerint azért kellett sort keríteni, mert a belügyminiszter doktori dolgozatához csak egy módon lehetett hozzáférni: a fővárosi könyvtár két számítógépén keresztül. Ezek azonban nincsenek csatlakoztatva semmilyen hálózathoz, és a beszkennelt oldalakat nem lehet sem lefotózni, sem lefilmezni, „csak szóról szóra átmásolni”. Az USR akkor meg is jegyezte: „abszurd és nevetséges”, hogy a digitalizáció korában ily módon korlátozzák az információkhoz való hozzáférést.

Lucian Bode belügyminiszter az USR-s akcióra úgy reagált, hogy mindenkit beperel, aki őt plágiummal vádolja, és hazugságnak nevezte azokat az állításokat, miszerint „titkosították” volna a doktori dolgozatát. Elmondta, tudomása szerint a disszertáció megtalálható a Kolozsvári Egyetemi Könyvtárban és a bukaresti Román Nemzeti Könyvtárban is.