A BBTE szerint az Alkotmánybíróság döntése miatt súlyosan sérül az egyetemek autonómiája
A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) állásfoglalása szerint a politikai akciók befolyásolják az akadémiai etikát, és ez a helyzet az Alkotmánybíróság döntésében csúcsosodott ki, „amely megnehezíti a plágiummal kapcsolatos intézkedéseket”. A BBTE emlékeztet arra, hogy az etikai kihágások az akadémiai intézmények belső mechanizmusain keresztül szankcionálhatók – írja az Agerpres.
A kolozsvári felsőoktatási intézmény ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy az akadémiai autonómia alapján minden felsőoktatási intézmény rendelkezik az etikai vétségek szankcionálására szolgáló belső előírással, amelyet alkalmazhat.
„A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem aggodalommal vette tudomásul az akadémiai etikát érintő politikai intézkedéseket, amelyek már régen elkezdődtek, de az Alkotmánybíróság közelmúltbeli döntésében csúcsosodtak ki, ami megnehezíti a plágiummal kapcsolatos intézkedéseket” – fogalmaz a felsőoktatási intézmény.
„Ebben a konkrét esetben ahelyett, hogy a plágiummal szerzett doktori cím esetében a doktori fokozat visszavonását az azt odaítélő intézmény rendelhetné el a nemzetközi tudományos gyakorlatnak megfelelően, majd az elégedetlenkedők bírósághoz fordulhatnának, a bíróság megállapította, hogy a visszavonást csak a bíróság végezheti el, ezzel bonyolítva a folyamatot és megváltoztatva egy ilyen lépés etikai fontosságát” – olvasható a kolozsvári egyetem sajtóközleményében.
Mint írják, a BBTE gondosan elemezte a helyzetet és jövőbeli következményeit a romániai tudományos környezetre és általában a társadalomra nézve. Nemzetközi partnereikkel megvitatták a megfelelő reakciókat és intézkedéseket is az egyetemnek a nemzetközi tudományos színtéren betöltött státuszának védelme érdekében.
„Ennek megfelelően szeretnénk biztosítani a közvéleményt arról, hogy az autonómián alapuló bármely tudományos intézménynek, ha úgy kívánja, továbbra is rendelkezésére állnak az etikai vétségek szankcionálására szolgáló belső mechanizmusok, amelyek súlyos esetekben a munkaviszony fegyelmi alapú megszüntetéséig terjedhetnek.” Leszögezik még, „ezek a belső intézményi eljárások beilleszthetők a felsőoktatási rendszer átláthatóságának és befogadásának általánosabb mechanizmusaiba”.
A BBTE azt is hangsúlyozza, hogy „saját szabályzatában rendelkezik ezekkel az eljárásokkal, és azokat ki fogja egészíteni”. Ugyanakkor arra ösztönzi „az ország valamennyi felsőoktatási intézményét, hogy tegyen így” annak érdekében, hogy igazodjon a legjobb nemzetközi gyakorlatokhoz, valamint válaszként a politikumnak a felsőoktatási intézmények elleni nyomásgyakorlására.
Június 8-án az Alkotmánybíróság arról döntött, hogy a törvénynek a doktori cím visszavonásáról szóló cikke csak akkor alkotmányos, ha olyanra vonatkozik, amely „nem lépett be a polgári körbe, és nem váltott ki joghatásokat”.
Mit jelent ez? A plagizált doktori értekezés alapján szerzett doktori fokozatot csak azelőtt lehet visszavonni, hogy az oktatási miniszter aláírná a doktori fokozatot odaítélő miniszteri rendeletet. „Ami eddig plagizált, az jó plagizálás maradt” – mondta a Hotnews szerint Emilia Șercan újságíró, aki számos magas szintű plágiumot leplezett le. Facebook-bejegyzésében azt írja, hogy az Alkotmánybíróság „most tömegesen amnesztiában részesítette az összes romániai plágiumtevőt, akiknek mostantól kezdve nem vonhatják vissza a doktori címüket plágium miatt”.
Stelian Ion volt igazságügyi miniszter is reagált az AB döntése után, mondván, hogy „megnyugodhatnak” azok, akik szellemi lopással szerezték meg a doktori címüket. „A plágiumtevők akkor is megmaradnak a doktori címükkel, ha azt lopással szerezték. Például Ciucă miniszterelnök most már megnyugodhat” – mondta Stelian Ion.
A nagy visszhangot kiváltó legutóbbi romániai plágiumügy Nicoale Ciucă miniszterelnöké volt, amely Victor Ponta és Mihai Tudose után a harmadik olyan eset volt Románia történetében, amikor egy miniszterelnököt szellemi lopással vádoltak meg.
CSAK SAJÁT