Állásfoglalást adott ki pénteken a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakása ügyében. Megjegyezték, a pontosítással megvárták volna a rendőrségi kihallgatást, de mivel azt későbbi időpontra halasztották, így most tájékoztatnak a részben összeomlott ingatlannal kapcsolatban. Hozzátették azt is, hogy a tragédia nyomán nem céljuk nyilatkozatháborúba bocsátkozni.

A RomKat.ro oldalon közzétett állásfoglalásban azt írják, hogy a két iskolaépület felújítása után, az érsekség 2022 februárjában megújította a szerződést a projektmenedzserrel, hogy ő megtehesse a szükséges lépéseket a bentlakás épületének felújítására és környékének rendezésére. Az erre vonatkozó dokumentáció részeként bizonyos tanulmányok már elkészültek, majd idén szeptemberben megkötötték a szerződést a régészeti felügyeletre. „A dokumentáció műszaki értelmezése nem az Érsekség illetékessége, viszont laikus számára is világos, hogy részletes szeizmológiai felmérés is készült, amely nem állapított meg strukturális vagy szerkezeti problémákat. Az épület RsIII-as szeizmikus kategóriába nyert besorolást, és a szakemberek mindössze csak kisebb beavatkozások végzését javasolták” – fogalmaznak.

Az iskola és a bentlakás épületei 2004-ben kerültek vissza az érsekség tulajdonába, azóta bérli tőlük a székelyudvarhelyi önkormányzat. A két iskolaépület felújításához nem kaptak támogatást sem a helyi önkormányzattól, sem pedig a román államtól. „A rehabilitációt a magyar állam karolta fel és biztosította az ahhoz szükséges többmillió eurós befektetést” – szögezték le.

Kapcsolódó

Szakértő a Maszolnak: a fal menti árokásás okozta a Tamási Áron Gimnázium bentlakásának részleges összeomlását

A helyszíni felmérések igazolták a gyanút, mely szerint azért omlott össze a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásának egy része, mert közvetlenül a fala mellett több méter mély árkot ástak.

Székelyudvarhely Tamási Áron Gimnázium bentlakás tragédia

Hozzátették, hogy az 1948-as államosításig a római katolikus egyház összesen 482 tanintézményt működtetett Erdélyben. Ezen ingatlanok mindössze kis részét szolgáltatták vissza 1990 után, és azok rendszerint rossz állapotban voltak. „Ugyanakkor nem szolgáltatták vissza azokat a tulajdonainkat (erdők, mezők, bérépületek stb.), amelyek 1948 előtt ezen épületek fenntartását biztosították” – írja az érsekség. Megjegyezték, hogy a visszaszolgáltatott épületekben többnyire ma is állami intézmények működnek, olyan bérleti díjért, amelyek az állagmegóvásra sem elegendőek. „Az egyház készséggel bocsátja ingatlanjait a közjó hasznára, viszont méltatlannak és igazságtalannak tartja, hogy nem egy esetben 1000-2000 lejes havi bér mellett az épületek fenntartásának kötelezettségét az egyháztól várják el és kérik. Ezért sürgetjük és követeljük továbbra is az ingatlanjaink működtetését biztosító államosított tulajdonunk visszaszolgáltatását” – szögezték le.

Állásfoglalásukban azt is írják, hogy elkötelezetten felvállalnak köz- és szociális szolgálatot, amennyiben azt nem lehetetlenítik el. „Az érsekség osztozik a gyászban és a fájdalomban, együttérzéséről biztosít minden érintettet” – olvasható a RomKat.ro oldalon.

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, Pálfi Előd építész, az építkezési felügyelőség által kinevezett szakértő azt mondta a Maszolnak, hogy a helyszíni felmérések igazolták azt a gyanút, mely szerint azért omlott össze a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásának egy része, mert közvetlenül a fal és az alap mellett több méter mély árkot ástak a csatornázási munkálatok során.

Kapcsolódó

Szülőfalujában, Farkaslakán temetik el csütörtökön a székelyudvarhelyi tragédiában elhunyt fiút

Csütörtökön szülőfalujában, Farkaslakán kísérik utolsó útjára a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásépületénél történt falomlás 17 éves áldozatát.

bentlakás tragédia Székelyudvarhely Tamási Áron Gimnázium

A hétfői tragikus baleset nyomán Ligia Deca tanügyminiszter azt nyilatkozta, hogy mivel az érintett épületek a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonában vannak, és a helyi önkormányzat bérelte őket, így a biztonságossá tételükért a tulajdonos és az épület kezelője között megoszlik a felelősség. A Hargita megyei rendőrség még kedden közölte, hogy gondatlanságból elkövetett emberölés és testi sértés miatt bűnvádi eljárást indított. Kihallgatták a csatornázási munkálatokat végző cég ügyvezetőjét, László Szilveszter Sándort, akit előbb őrizetbe vettek, majd az ügyet átvevő Marosvásárhelyi Ítélőtábla 60 napos hatósági felügyelet alá helyezte.