Köztes megoldás: csak történeti leírásokban jelenthetnek meg a régi magyar utcanevek Nagyváradon
Nagyváradon megjelentek az első háromnyelvű utcatörténet-ismertető táblák, amelyeknek különlegessége, hogy immár tartalmazzák a történelmi magyar utcaneveket is.
A magyar utcanevek ügye másfél évtizede parázs vita tárgya a közbeszédben. Eddig számos próbálkozás született a terek, utcák nevének magyarosítása ügyében a bihari megyeszékhelyen, azonban kevés járt sikerrel, mivel a városvezetőség és a tanácsi többség mereven ellenállt mindennemű magyar kezdeményezésnek.
Miután Ilie Bolojan előző nagyváradi liberális polgármester Zatykó Gyulát szerződtette maga mellé polgármesteri tanácsadónak, az ő kezdeményezésére született egy köztes megoldás: turisztikai utcatörténeti ismertetőkön megjelenhetnek a belváros utcáinak egykori magyar nevei is.
Bár arra most sem született megoldás, hogy miképpen lehetne egységesen magyarosítani a terek és utcák neveit (például a Gheorghe Doját), vagy hogy azonos standardok alapján írják ki a táblákra magyarul is az utca, tér, sétány stb. kifejezéseket, sőt hogy egyáltalán kikerüljenek a városban magyar feliratok, a történelmi magyar utcanevek hivatalos feltüntetéséről nem is beszélve.
Zatykó Gyula, aki a frissen megválasztott nagyváradi polgármester, Florin Birta mellett folytatja tanácsadói pályafutását, a Maszolnak legutóbb elmondta, hogy a nagyváradi Fő utcán, illetve ennek sétálóutcai szakaszán három helyen tették ki az utcatörténeti ismertetőket, a barátok temploma előtt, az Orsolya-zárda környékén és az utca Bémer tér felőli végén.
Ugyanakkor elismerte, hogy ezeknek a tábláknak a pozicionálása egyelőre nem a legmegfelelőbb, ugyanis túl alacsonyan vannak. Hozzátette: a következőkben a többi belvárosi utcában is kihelyezik a román, magyar és angol nyelvű leírásokat, amelyekből megtudható, hogyan alakultak ki az utcák, miképpen változott a képük, és legvégül pedig egy felsorolásból, hogy mik voltak az illető utcák nevei korábban.