Erdély legjei: a nagyenyedi vártemplom
A nagyenyedi vártemplom az erdélyi református egyház bölcsője. A számos egyház- és kultúrtörténeti eseménynek otthont adó templomot nemrégiben újították fel: a sajátos stílusjegyeiről ismert épületet Tóth Tibor László lelkipásztor vezetésével jártuk körbe.
A nagyenyedi vártemplomot nem véletlenül nevezik az erdélyi református egyház bölcsőjének, hiszen 1551-ben Enyed első papja itt írta alá a lutheri konfessziót, amelynek hatására protestánssá lett a gyülekezet. Később egy itt tartott zsinaton vált külön a kálvini és a lutheri irány, de szintén ehhez a templomhoz köthető Erdély első református püspökének, Dávid Ferencnek a megválasztása is.
A viszontagságos időknek köszönhetően sajátos stílusjegyei vannak a templomnak, amely az évszázadok során a várossal együtt ötször is leégett. Mindig az adott kornak megfelelően építették újjá, így figyelhetők meg rajta a romantika, a gótika és a barokk építészet jellemzői is.
Közel hat éven át tartó felújítási munkálatok eredményeként 2024 októberében átadták az immár teljes egészében felújított templomot, amely a gyülekezet számára valóságos történelmi esemény volt.
CSAK SAJÁT