A csíkkarcfalvi római katolikus templom Felcsík egyik legjelentősebb erődtemploma, amelyről már a 15. századból vannak említések. Az ősi erődtemplom Nagyboldogasszony tiszteletére épült, és minden 200 évben átépítették.

A pápai tizedjegyzék alapján már 13. században létezett egyházközség, szervezett egyházi élet és templom a mai Csíkkarcfalva területén. A ma látható ősi erődtemplomot a 15. században építették, ám mondhatni minden 200 évben új formát kapott. Az első templom még két toronnyal nézett nyugatra, aztán bővítették a szentélyt, a sekrestyéket és a két mellékkápolnát is, majd a falu szülöttje, Mártonffy György püspök ideje alatt kapta meg a jellegzetes gyilokfolyosóját, amelyet ráépítettek a várfal tetejére.

Az erődtemplom számtalan különleges kincset rejt, például a várfalba beépített stációképeket, amelyeknek érdekessége, hogy Pilátus turbánban jelenik meg rajtuk, ezzel is bizonyítva, hogy a helyiek életére milyen nagy mértékben nyomta rá a bélyegét a török-probléma. A képeknek természetesen csak a másolatai láthatók körbe a várfalon, az eredeti, 17. században készült, nemrég felújított festmények a templom tornyában tekinthetők meg, így védik ezeket a felbecsülhetetlen kincseket a rongálódástól.

A templomot legutóbb 2012-ben újították fel, a sok átépítés során azonban megőrizték a régi kincseket, így például a gótikus stílusú keresztelőkutat, amely az egyik legrégibb Felcsíkon. A liturgiából mára már kimaradt, ám valamikor fontos szerepet betöltő áldoztatórács egy részét is megtartották, de van a templomban egy igencsak különleges szentségtartó is, amely a megszokottól ellentétben kőből készült, és nem az oltár része, hanem egy neogótikus, falba vésett tartó, eredetét a 15. századig vezetik vissza.

Az 1956-ban kibontott sekrestyebejárat a korabeli templomokhoz hasonlóan igencsak alacsony, ám mint megtudtuk, a közhiedelemmel ellentétben ezt nem azért építették ekkorára, mert az emberek alacsonyabbak voltak, mint manapság, hanem azért, hogy bárki belép, fejet hajtson az Úr előtt. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a templom alapzatából nemrégiben előkerült földi maradványok, amelyek közel két méteresek voltak.

A templom tornyában egy kis történelmi múzeumot alakítottak ki, amely a helyi egyházközség történetét hivatott bemutatni. Itt tekinthetők meg a szárnyasoltár megmaradt részei, valamint egy szentségtartó, amelyekről úgy tartják, hogy Báthory István fejedelem idejéből származnak, emellett egy kehely is, amit ő maga adományozott a templomnak.