1651-ben, kis létszámban érkeztek Gyergyóba az örmények, később népesebb kereskedő és kézműves családok is csatlakoztak a már ittlévőkhöz. A közösségnek kezdetben nem volt saját temploma, hiszen az akkori törvények nem engedték ezt meg számukra, ám 1717-ben sikerül megvásárolniuk egy kis kápolnát, 1730-ben pedig annak a helyén elkezdik építeni saját templomukat, amely mindössze három év alatt el is készült.

A gyergyószentmiklósi örmény-katolikus templom az egész Gyergyói-medence legrégibb épített öröksége, amelyben mai napig megtalálható a korabeli szenteltvíztartó és a keresztelőkút. Az egyik legnépesebb erdélyi örmény közösség katolizált ugyan, ám rítusaikban számos hagyományos elem megmaradt, amely igazán különlegessé teszi a miséiket. Habár nyelvüket hamar elvesztették, hagyományaikhoz ragaszkodtak. Új otthonra leltek Erdélyben, így ma aligha van templom a környéken, ahol ne lenne megtalálható valami, amely az ők adományaiknak köszönhetően készülhetett el.

A 17. században Gyergyóba telepedett örmény közösségnek kezdetben nem volt saját temploma, hiszen az akkori törvények nem engedték ezt meg számukra, ám 1717-ben sikerül megvásárolniuk egy kis kápolnát, 1730-ben pedig annak a helyén elkezdik építeni saját templomukat, amely mindössze három év alatt el is készült. Mára ez az egész Gyergyói-medence legrégibb, teljes egészében megmaradt épített öröksége.