Minden ünnephez társulnak hagyományok, ízek és illatok. Így van ez a karácsonnyal is, és hát mi mással lehetne ráhangolódni a közelgő ünnepre, mint egy ízletes diós és mákos bejglivel, amely egyszerre a család kedvence, ugyanakkor a háziasszonyok rémálma is, hiszen a sütőbe kerülés után már mindenki csak annak drukkol, hogy ki ne hasadjon az édes tészta. Gáll Tímea, a Zsigmond Malom vezetője osztotta meg velünk ennek a süteménynek a titkát, mindeközben családja nem mindennapi történetébe is beavatott minket.

Ki ne ismerné a népdalt a malomról, ahol a bánatot őrölik? Azt viszont talán kevesen tudják, hogy ez a bizonyos malom a csíkmadarasi Zsigmond Malom, az itt őrölt bánat pedig egy feldolgozhatatlan tragédia, amely után sokáig – talán egészen a mai napig – úgy tartják, hogy átok ült az egész tanyára. Ezzel az átokkal együtt került a malom Gáll Tímea őseinek birtokába, aki kisgyerekként igencsak sok időt töltött ott.

Gáll Tímea nevével sokan akkor találkozhattak, amikor megjelent a Kölcsönkért kovász című könyve. Az Ádám Gyula fotóival illusztrált szöveggyűjtemény valahol a receptes könyv és az anekdotaválogatás között helyezkedik el, hiszen miközben megosztja az olvasókkal nagymamája „kosztoskönyvének” legfinomabbjait, elmeséli mindazt is, amit gyerekként az öregektől tanult.  Gyógyszerészasszisztensi állását hagyta ott, hogy férjével visszaköltözhessenek a régi malomhoz, mára pedig teljesen újjávarázsolták a birtokot, ahol panziót működtetnek. Gazdálkodnak, állatokat tartanak, mindeközben Tímea a nagymamájától tanult receptekkel kápráztatja el a vendégeket, minden nap azon dolgozva, hogy ősei hagyatékát tovább vigye. Az ide vezető út nem volt akadálymentes. Minden egy kölcsönkért kovásszal indult.