Kijev, Moszkva, Peking – ezek voltak a kedden kezdődő washingtoni NATO-csúcs előtti, s az Európai Unió soros elnökségének átvétele utáni diplomáciai állomásai annak a körútnak, amelyet előre be nem jelentett módon, azaz a nemzetközi politikai színteret tudatosan meglepve tett Orbán Viktor. A magyar miniszterelnökre természetesen azonnal össztűz zúdult, amiben semmi meglepő nincs.

Európa „fekete báránya”, ugyan nem Brüsszel nevében, de kétségtelenül az Európai Unió Tanácsának elnökségét betöltő Magyarország vezetőjeként tárgyalt, ami óriás méretű rajzszegként fúródott a Joe Biden féle amerikai adminisztrációt kritikátlan kiszolgáló brüsszeli elit fenekébe. Ráadásul Orbán ugyanazt az üzenetet mondta el Kijevben, Moszkvában és Pekingben, amit már korábban annyiszor: a béke esélyének teret adó tűzszünetre kell törekedni az orosz–ukrán háborúban.

Az ismert, unalmas, zsigerből megfogalmazott bírálatok mellett ugyanakkor megjelentek a józanabb elemzések is a magyar miniszterelnök diplomáciai offenzívájával kapcsolatban. Még a román fősodrú sajtóban is olvashattunk olyan véleményt, ami nem azzal kezdődött és végződött, hogy Orbán Viktor Putyin trójai falova. Sergiu Mișcoiu külpolitikai elemző, a Paris-Est Marne-la-Vallée Egyetem és a
kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora az Adevărulnak azt mondta, a magyar kormányfő moszkvai útjával meg kívánja erősíteni azt a tételt, miszerint Magyarország egy szuverén, mérsékelt kiegyensúlyozott állam, amelynek külpolitikáját nem az Európai Unió és a NATO határozza meg.

Mint a román szakértő elmondta, Orbán független vezetőként mutatkozik, aki párbeszédet folytat a világ összes fontos hatalmával, egy független vezetői aurát teremt magának, olyan politikusét, aki képes zsonglőrködni a nemzetközi partnerekkel. Hozzátette: ez a fajta viselkedés természetesen megbízhatatlannak számít a nyugati vezetők, az EU és a NATO szemében. Szerinte az a tény, hogy előbb Kijevben, majd Moszkvában tárgyalt a magyar kormányfő, azt jelzi: Orbán Vikor egy esetleges béketárgyalás közvetítői szerepét is vállalja. „Orbán azt is szeretné megmutatni, hogy kiegyensúlyozott közvetítő lenne, ami nem lenne hiteles, mondjuk, Lengyelország, Románia elnöke vagy egy másik, az euroatlanti blokkhoz tartozó vezető részéről” – fogalmazott a külpolitikai elemző.

Laurențiu Sfinteș volt román katonai diplomata ugyanezt a témát boncolgatva az Adevărulnak írt véleménycikkében megjegyzi: nehéz úgy a békéről tárgyalni, hogy nincs felhatalmazásod rá, kis ország vagy, és amikor átvetted a soros elnökséget, azt mondták neked, a békének nem jött el az ideje. Hozzátette ugyanakkor, a béke soha nem jön el magától. Szerinte a magyar kormányfő a béke szándékával, az ukránok és oroszok által meghúzott vörös vonalak feltérképezésére indult, s szó
sincs arról, hogy „bosszantani” akarná európai kollégáit, a célja inkább Brüsszel előkészítése a háború utáni időszakra.

Egyetlen állítását azért vitatnám a volt katonai diplomatának. Orbán Viktor bizony bosszantani is akart. Tudatosan bosszantja a változásra képtelen, a kommunistákat idéző bikkfanyelvet beszélő brüsszeli elitet, amely most kénytelen végignézni, miként kellene egy önálló külpolitikát folytató Európai Uniónak tárgyalni az európaiak többsége által kívánt békeesély megteremtése érdekében.

(Nyitókép forrása: Orbán Viktor Facebook oldala)