Az egymásnak ellentmondó, leplezetlenül pártérdekeket szolgáló közvélemény-kutatási eredmények sűrű ködbe vezették a választók egy részét, akiknek fogalmuk sincs jelen pillanatban arról, hogy mi a valós népszerűségi helyzet négy olyan jelölt esetében, akiket sokan esélyesnek tartanak az elnökválasztás második fordulójába jutásra.

Bár óriási különbségek valószínűleg nincsenek George Simion, Nicolae Ciucă, Elena Lasconi és Mircea Geoană között, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje elleni, hisztérikus, heteken át tartó, bizonyítékok nélküli „oroszügynöközés” azt jelzi: ő az, akitől tarthat a másik három versenyző. Milyen jó lenne, ha a Klaus Iohannis kalapjából előrántott tábornok, a külpolitikában egy tájékozottabb középiskolás szintjétől is távol álló progresszista pártelnök és a nagyon független, de Ion Iliescuig vezető szociáldemokrata múlttal rendelkező jelölt Simion magyarellenessége miatt aggódna.

Jóval hitelesebbek lennének az úzvölgyi AUR-randalírozások képsorai a szavazók elrettentésére, ha számítanának a magukat büszkén Európa- barátként nevező jelölteknek a magyarok sérelmei. Simion ugyan a kampányban mellőzte a magyarellenességet, de egy pillanatig se kételkedjünk abban, hogy a választások utáni első napon már a soviniszta AUR fog megerősödve tündökölni az új összetételű parlamentben.

Marcel Ciolacu szinte kőbe vésett, minden felmérés által megerősített első helyén kívül semmit sem tudunk a reális erőviszonyokról. Nemcsak a tudatosan létrehozott közvélemény-kutatási homály miatt sok az ismeretlen tényező a vasárnapi választásokkal kapcsolatban, hanem azért is, mert nehezen követhetők a közösségi médiában zajló kampányok hatásai, a Facebook és a TikTok népének politikai észjárása. Alig több mint két héttel ezelőtt Donald Trump úgy semmisítette meg ellenfelét a választáson, hogy közben a felmérések még a megmérettetés előtti napon is fej-fej melletti csatáról szóltak.

Az utóbbi harminc év talán legunalmasabb kampányának finisében aztán sikerült egy nagyot és meglepőt dobbantani. Az első fordulós győzelmét a zsebében tudó, de a Nordis-botránnyal hírbe hozott Marcel Ciolacu Budapesten közölhette a tizenhárom éve várt hírt: Románia január elsejétől a schengeni övezet teljes jogú tagja lesz. Nehezen vitatható, hogy magyar közvetítéssel született a megegyezés. A zöld jelzést kapott schengeni bővítésben nemcsak az osztrák választási év vége, hanem a soros uniós elnökséget ellátó Orbán Viktor téma iránti érzékenysége, annak napirenden tartása is döntő szerepet játszott.

Az utóbbi másfél évtizedben természetessé vált, hogy a magyar kormányzati politikusok segítik az RMDSZ kampányát. Az viszont újdonságnak számít, hogy egy elnökválasztásra készülő román miniszterelnök Budapesten, az RMDSZ-elnök és Magyarország kormányfője társaságában igyekszik jó pontokat szerezni a potenciális szavazói körében. Emlékezzünk, Klaus Iohannis két hete még a hátát mutatta Orbán Viktornak a magyar fővárosban.