Negyven kilométert tett meg a román légtérben a napokban újabb lakossági riadalmat keltő orosz drón. A háború közelsége miatt nem beszélhetünk rendkívüli eseményről, de joggal merül fel a kérdés, hogy meddig lehet tétlenül tudomásul venni az emberi életeket veszélyeztető történéseket. A választ patikamérleg segítségével kell meghozni politikai és katonai szinten egyaránt.

Moszkva figyeli Románia minden mozdulatát. Tisztában van azzal, hogy egy olyan országról van szó, ahol egyrészt katonákkal, hadieszközökkel van jelen az amerikai hadsereg, másrészt pedig a stratégiai döntések Washingtonban, de legalábbis tengerentúli rábólintással születnek. Nyilván azt is figyelik az oroszok, hogy milyen reakciók érkeznek egy-egy drón berepülésére. Eddig csak hivatalos elítélő nyilatkozatok születtek.

A helyzet paradoxona, hogy elvileg nincs jogi alap a Románia légterébe belépő katonai célú drónok lelövésére, mivel hadsereg békeidőben nem folytathat harci műveleteket, jelenleg nincs rendkívüli állapotot, ostromállapotot és hadiállapot sem. A vezérkari főnök szerint négy törvény módosítására lenne szükség a légtérbe behatoló drónok lelövéséhez. Vitatja ez az álláspontot Iulian Fota biztonságpolitikai szakértő, aki szerint van jogi alap például egy polgári repülőgép lelövésére is, ha azt fenyegetésnek minősítik, a védelmi miniszter tűzparancsot adhat ki.

Érezhető az óvatosság a román politikai vezetés részéről a határvonalak meghúzásában: mikortól minősül gyengeségnek a válaszlépés hiánya, s hol kezdődik a háborús kockázat, amit mindenki szeretne elkerülni? A döntés meghozatalakor azt is figyelembe kell venni, hogy van egy szomszédos ország, amelynek nyilvánvaló érdeke és célja a háború kiszélesítése. Ez pedig az Oroszország által megtámadott Ukrajna.

Ne feledjük, Kijev nem is olyan régen arra kérte a NATO-t, lője le az orosz rakétákat és drónokat, hozzon létre légvédelmi pajzsot a területe felett. Volodimir Zelenszkij elnök felhívásait az észak-atlanti szövetség elutasította, megerősítve: nem akar konfliktusba keveredni az Orosz Föderációval. Az ukrán államfő ezután szomszédait, Lengyelországot és Romániát kérte, hogy lőjék le az Ukrajna fölé érkező orosz rakétákat, drónokat.

Lényegi különbség van az ukrán kérés és a román légtérbe tévedt drónok esetleges lelövése között. Az első háborús kockázatot jelent Oroszországgal, a másik „csak” egy lépés az eszkalálódás irányába, ami úgyszintén Kijev érdekeit szolgálja. Mivel az orosz–ukrán háború nem tart szünetet a romániai elnökválasztás miatt, a kampány hevében tett harcias nyilatkozatok révén könnyen kiderülhet a meztelen igazság a jelöltekről. Egy választási lázban égő államfőjelöltről máris kiderült alkalmatlansága. A Mentsétek meg Romániát Szövetség elnökasszonya hisztérikus hangnemű nyilatkozatban követelte a törvénymódosítást és a gyors fellépést drónügyben. Vajon mennyi idő alatt vinné háborúba az országot Elena Lasconi államfőként?

Egy pár hónappal ezelőtt közölt felmérés szerint a romániaiak 76 százaléka úgy véli, hogy az ukrajnai háború veszélyes Romániára nézve. A veszély fokozása múlhat egy-egy elhamarkodott politikai döntésen. A higgadtságnak a sokadik drónügy kapcsán sincs alternatívája.

(Nyitókép: Reperio News)