Trollok, orosz befolyásolás, kölcsönös szidalmazások, mindent is ígérő programok – araszol a választási kampány. Unalmas, olykor triviális, de semmiképpen sem meglepő politikusi megnyilvánulások. Nagyjából erre számítottunk ezzel a politikusi felhozatallal.

Mégis történt valami ebben a tompa kampányzajban, amire nagyon érdemes odafigyelni. Benyújtotta a parlamentnek közigazgatási reformcsomagja első törvénytervezeteit a Mentsétek meg Romániát Szövetség. Az USR elképzelése szerint a létező fejlesztési régiókban összevonnák a megyéket. Megszűnne a városi státusa a húszezer lakosnál kisebb településeknek, községeket pedig csak minimum háromezer lakossal lehetne kialakítani.

A párt természetesen költségcsökkentésre hivatkozik, minden más szempontot mellőz, elhallgat. Holott nyilván az USR-ben is tudják, hogy a közigazgatási szempontból semmilyen hatáskörrel nem rendelkező fejlesztési régiókat kizárólag statisztikai megfontolások alapján jelölték ki 1998-ban. Az erdélyi, partiumi és bánsági megyéket kizárólag a lakosság száma alapján sorolták a Nyugati, Észak-nyugati, illetve Központi néven ismert fejlesztési régiókhoz.

Az USR kiadáscsökkentő érvelése népszerű. A gazdasági szakemberek évek óta állítják: a Bukaresttel kiegészülő negyvenegy megye megfelezésével Románia sokkal jobban működne. Idén tavasszal Marcel Ciolacu miniszterelnök is pedzegette a kérdést. Azt mondta, megyénként végzett alapos elemzések alapján végre kell hajtani az ország régiósítását. A téma három-négy évente visszatérő témát jelent a román politikának, de sosem lehet tudni, mikor fordul komolyra a dolog.

Semmi jót nem ígér, hogy a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) is beszállt az átrajzolási licitbe. George Simion tavaly novemberben arról beszélt, hogy a jelenlegi közigazgatási felosztás révén a Hargita, Kovászna és Maros megyében élő románok hátrányos helyzetben vannak. Korábban egy AUR-képviselő ötletelt: Brassó megye „átvenne” bizonyos részeket Hargitából és Kovásznából.

A magyarellenes hátterű határtologatások Szlovákiában már közel harminc évvel ezelőtt megtörténtek. Az 1996-os szlovák közigazgatási átszervezés következtében a magyar érdekképviselet gyakorlatilag kikerült a megyei vezetésekből, miután a déli országrészeken tömbben élő magyarság az átrajzolás során mindenhol elvesztette többségét. Pedig akkor még a jelenleginél jóval erősebb volt a felvidéki magyar párt.

Az Ukrajnában zajló háború közelségét figyelembe véve talán szorul annyi tisztánlátás a román politikai elitbe, hogy nem kockáztat meg egy etnikai feszültséget a nemzetiségi arányok megváltoztatásával. Talán. Ma ugyanis még nem látjuk, mit hoz egy olyan, új összetételű parlament, ahol a megerősödött AUR mellett az SOS Románia is a magyarokra gerjed, az ultraliberális, rettentően Európa-párti USR pedig kezdeményező szerepet játszik a magyar közösség szétforgácsolását eredményező határmódosításos átszervezősdiben.

(Nyitókép: reper24.ro)