„Nem a valóságot kell a törvényekhez igazítani, hanem a törvényeket a valósághoz” – ezzel a gondolattal reagált Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ stratégiai igazgatója a Számvevőszék múlt héten közzétett jelentésére, amely a Fejlesztési Minisztérium működését vizsgálta, és több ajánlást is megfogalmazott az önkormányzati rendszerrel kapcsolatban.

Számvevőszéki jelentés: kiindulópont vagy veszélyjelzés?

Szerinte hibás irány lenne, ha a számvevőszéki jelentést az önkormányzatok összevonásának vagy megszüntetésének előszobájaként olvasná a politikai döntéshozatal. Az RMDSZ stratégiai igazgatója más olvasatot adott a dokumentumnak: szerinte nem a települések felszámolására, hanem a pénzügyi és közigazgatási rendszer igazságosabbá tételére van szükség.

Antal Árpád hangsúlyozta, hogy a számvevőszéki jelentés túlságosan matematikai megközelítésben, vagyis kizárólag a lakosság száma alapján értékeli a települések státuszát. Ez szerinte félrevezető, hiszen Románia teljes lakossága csökken, nemcsak a falvakban, hanem a városokban is, miközben a nagyvárosok körüli községek népessége nő.

„Alvóvárosok” kontra szolgáltató kisvárosok

Ezek a községek azonban sokszor nem akarnak várossá válni, mert községként alacsonyabbak az adók, és lazábbak az építési szabályok. A polgármester szerint figyelembe kell venni, hogy egy nagyváros melletti húszezres község nem azonos funkciót lát el, mint egy kisváros, amely regionális központként egy egész térséget szolgál ki.

Példaként Kézdivásárhelyt említette, amely húszezer lakosával a térség ötvenezer lakosának biztosít szolgáltatásokat, miközben a nagyvárosok melletti, hasonló népességű települések valójában „alvóvárosok”, hiszen lakóik dolgozni, vásárolni, ügyet intézni a közeli nagyvárosokba járnak, számukra a lakóhelyük szerinti település nem nyújt szolgáltatásokat.

Sepsiszentgyörgy polgármestere a turisztikai kisvárosok, például Kovászna, Borszék, Tusnádfürdő vagy Szováta sajátos helyzetére is felhívta a figyelmet. Ezek a fürdővárosok a turistaforgalom révén a szezonban többszörösére növelik a kiszolgált lakosság számát, ezért nem lehet őket azonos elbírálás alá venni más, hasonló méretű településekkel.

Nem a községek hibája, ha kevés a pénz

A számvevőszéki jelentés másik vitatott pontja az önkormányzatok pénzügyi helyzetére vonatkozik, amely szerint több település nem képes saját bevételeiből fedezni működési költségeit. Antal Árpád szerint ebből nem az a következtetés adódik, hogy ezeket a községeket meg kell szüntetni, hanem az, hogy a pénzügyi rendszert kell igazságosabbá tenni, és több pénzt kell helyben hagyni.

„Nincs rendben például az, hogy a szegénynek tartott települések polgárai mindannyian a gazdag fővárosiak metróját finanszírozzák, amely évi egymilliárd lejes állami támogatást kap” – fogalmazott Antal Árpád, hozzátéve, hogy jelenleg azoknak a cégeknek és intézményeknek, amelyeknek egy adott településen öt főnél kevesebb alkalmazottjuk van, a jövedelemadója Bukarestbe kerül, nem pedig abba a községbe, ahol a munka zajlik.

Kapcsolódó

Közigazgatás az abszurditás jegyében: az 52 ezer lakosú falutól az 1372 lakosú városig

Van olyan erdélyi falu, ahol többen élnek, mint három megyei jogú városban együttvéve, s olyan község is, ahol 11 lakosra jut egy fizetett önkormányzati alkalmazott.  

közigazgatási reform közigazgatás Szászfenes falu város

A helyi bevételek növelésére Miklós Zoltán RMDSZ-es parlamenti képviselő törvénymódosítást kezdeményezett, amely előírná, hogy ha egy cégnek akár csak egy alkalmazottja is dolgozik egy adott településen, annak a jövedelemadója maradjon helyben. Antal Árpád szerint már néhány ilyen eset is érezhető bevételnövekedést hozhatna az önkormányzatoknak, hiszen, ha egy településen 15-20 olyan alkalmazott van, akinek jövedelemadója jelenleg máshová vándorol, az már számottevő pénzügyi erősödést eredményezhet.

Nem lehet sivatagot építeni a metropoliszok között

Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint az önkormányzatok alulfinanszírozottsága rendszerszintű probléma, amit nem összevonással, hanem méltányos forráselosztással kell kezelni. „Nem lehet megszüntetni községeket azért, mert látszólag nincs elég bevételük, miközben ezek az emberek más térségek, így Bukarest fejlesztéseit fizetik. Több pénzt kell helyben hagyni, és kevesebbet Bukarestnek küldeni” – fogalmazott.

Antal Árpád hangsúlyozta: az RMDSZ nem támogatja a megyék összevonását vagy a községek felszámolását, és politikai partnereket keres a központosító törekvések megakadályozására. „Nem lehet cél az, hogy az ország néhány nagy metropolisza között elnéptelenedett »sivatagok« alakuljanak ki, hiszen falun jobb életminőséget lehet teremteni, mint a nagyvárosban. Nem a fővárosnak van országa, hanem az országnak van fővárosa. Nincs rendben, hogy az egész ország azért dolgozzon, hogy Bukarestnek jó legyen” – fogalmazott a polgármester.

Az adóhatóság átláthatatlansága újabb konfliktust szül

Bírálta ugyanakkor az adóhatóságot is, amiért az nem teszi közzé az önkormányzatok számára, hogy pontosan mely cégek után mennyi jövedelemadó érkezik hozzájuk. Bár a Municípiumok Szövetsége pert nyert az ANAF ellen, az adóhatóság továbbra sem hajlandó kiadni az adatokat, ezért az önkormányzatok végrehajtási pert is indítottak.

Antal Árpád kitért arra is, hogy az ország jelenlegi regionális beosztása elfedi a valós különbségeket, hiszen egyazon fejlesztési régión belül is nő a szakadék a gazdagabb és a szegényebb megyék között. „Olyan közpolitikákra van szükség, amelyek a leszakadt térségeket támogatják, mert ezzel az egész országot lehetne felemelni” – hangsúlyozta.