Az Európai Bizottság a napokban zöld energiaként, vagyis fenntartható energiaforrásként sorolta be a földgázt és a nukleáris energiát, sokfelé kiverve ezzel a zöld politikai pártoknál és szereplőknél a biztosítékot. A földgázról itt most nem beszélek, azt a megjegyzést leszámítva, hogy a legutóbbi idők „apokaliptikus” gázárdrágításait nem pusztán a piacgazdaság keresletre-kínálatra alapozó szabályozó mechanizmusai szabták meg, hanem ezek részleges, geopolitikai felülírása.

Kés, villa, olló – gyerek kezébe nem való! Pusztán tudományos szempontból a leghatékonyabb és legkiszámíthatóbb energiaforrás a nukleáris energia. A napelem- és szélturbina-farmok nem teljesítenek rosszul – feltéve, ha süt a nap és fúj a szél. Hol egyáltalán nem termelnek, hol alultermelnek, hol veszélyesen túltermelnek. Sokkal több környezetvédelmi problémát vetnek fel, mint azt a tiszta energia és az ideálisan tiszta kék bolygó hívei beismernék. Sokrétű és nagyon költséges áramszállítási, elosztási és raktározási gondot vetnek fel.

Amilyen mértékben nő az emberiség energiafogyasztása, olyan mértékben kell növelni ezeknek az energiafarmoknak a termelését is. Minden témába vágó innováció ellenére sem történt áttörés ezen nap-szélfarmok teljesítményének növelésében, ezért ezek alapterületének nagymértékű megnövelése marad az egyetlen megoldás. Ha eddig az volt a fő gond, hogy mindenütt lebetonozzuk a földfelszínt, ma már sokfelé napelemekkel is befedjük azt, ugyanakkor a kivágott erdők helyén szélturbina rengetegben süvölt a szél. Kiszámítható, hogy a nap-szél megújuló energiatermeléssel nem elégíthető ki az emberiség elektromosáram-igénye. Annál is inkább, mivel minden egyenlegnek két oldala van: a viszonylagos egyensúly megteremtése érdekében nem elég csak a termelési oldalra odafigyelni, de a fogyasztás természetét is meg kell nézni. Az éjszakai műholdfelvételeken nagyvárosaink jobban világítanak, mint valaha és újabban a kriptovaluta-bányászat őrülete is hihetetlen mennyiségű elektromos áramot fogyaszt. Kína nemrég lecsapott erre a párhuzamos, virtuális pénzvilágra, amelyről a szkeptikusok az elején azt hitték, hogy csak a nemzetgazdaságok pénzügyeire lehetnek veszélyesek, ahhoz, hogy mára kiderüljön, hihetetlen áramigényük miatt komoly energetikai kockázatot is jelentenek.

A zöldek felháborodottan tiltakoznak az atomenergia európai kizöldítése ellen, de a számok önmagukért beszélnek. Az atomreaktorait felszámoló Németországban például 2006–2018 között 51 százalékkal nőtt az elektromos energia ára, míg a szomszédos, nukleáris energiatermeléssel is rendelkező Franciaországban jelentősen alacsonyabb és stabilabb maradt. Tudomásul kell vennünk, hogy ideális megoldások nincsenek, csak felelős eljárások léteznek.

Komoly oka van természetesen, hogy a nukleáris reaktoroktól annyira tartanak sokfelé. Csernobil és Fukushima tragikus példái, mit jelent rövid és hosszútávon egy nukleáris baleset. A ma készülő nukleáris moduláris reaktorok viszont sokkal megbízhatóbbak és kisebbek, termelékenységük pedig összehasonlíthatatlanul nagyobb bármely más típusú elektromosenergia-termeléssel szemben. Az igazi áttörést a közeljövőben a fúziós reaktorok, a mesterséges napok hozhatják meg. Kína Franciaországgal közös projektjében egy hónappal ezelőtt jelentős előrelépést tett, amikor egy ilyen „napot” (képünkön) több mint tizenhét percig 70 millió Celsius-fokot meghaladó hőmérsékletre felmelegített! A maghasadás elvére alapozó mai atomreaktorokkal szemben, amelyek túlhevülése esetén ellenőrizhetetlen láncreakció indulhat be, a mesterséges napok a hidrogénatomok óriási nyomáson és hőmérsékleten történő egybeolvadására, héliummá való fúziójára alapoznak. Akárcsak a Napban ez a folyamat gigantikus mennyiségű energiát szabadít fel, amely ráadásul nem eredményez semmiféle hosszú életű radioaktív nukleáris hulladékot.

Energiaválság közepén vagyunk. Azzal főz az ember, amije van: nem csoda, ha az Európai Bizottság most a nukleáris energiát és a földgázt is kizöldítette. Ha megvalósul a mesterséges nap – egyre közelebb kerülünk hozzá – a legtisztább energiát fogja bőségesen szolgáltatni. Ez mégsem jelenti a Kánaán eljövetelét, hiszen jogosan merül fel az aggasztó kérdés: ha majd az olcsó és tiszta energia korlátlan mennyiségben rendelkezésünkre áll, mire fogja az emberiség ezt a rendkívüli lehetőséget fordítani?