Megosztja Európát a brüsszeli Bizottság január elsején közzétett javaslata, amely a környezetkímélő energiák közé sorolja a földgázt és a nukleáris energiát is. Főleg a németek reagáltak keményen. Robert Habeck német alkancellár „zöldmosással”, a klímavédelem „felvizezésével” vádolta meg az EB-t.

El kell ismerni, hogy a földgáz- és a nukleárisenergia-szektor hozzájárulhat az uniós gazdaság karbonmentesítéséhez – fogalmaz az Európai Bizottság (EB) javaslata, amelyet szombaton, az új év első napján tettek közzé Brüsszelben. A dokumentumot előző nap, pénteken késő este juttatták el az Európai Unió tagállamaihoz. A terv mellett azzal érvelnek, hogy a földgáz tisztább, mint az egyéb alternatívák – például a szén –, az atomenergia pedig nulla szén-dioxid-kibocsátással jár.

A dokumentumtervezetben megfogalmazott irányelvek azokra a gázüzemekre korlátoznák a klímabarát címkét, amelyek a legmagasabb szabványokat alkalmazzák, azaz egy kilowattóra energia előállítása során legfeljebb 100 gramm szén-dioxid szabadulhat fel. Ugyanígy a zöld besorolás csak a legkorszerűbb technológiai szabványokat és szigorú hulladék-elhelyezési terveket alkalmazó atomerőművek esetében jöhet számításba.

A terv ellenzői azonban elutasítják a fenti érveket. A legmarkánsabban Robert Habeck, Németország alkancellárja fogalmazott. A környezetvédő Zöldek párt tagja a fenntarthatóság „felvizezésével” vádolta az Európai Bizottságot. A dpa német sajtóügynökségnek nyilatkozó politikus szerint erősen kétséges, hogy a tagállamok jóváhagyják az Európai Bizottság javaslatát, amelyet személyesen „zöldmosásnak” minősített. (A Jay Westerveld amerikai környezetvédőnek tulajdonított terminus olyan politikát jelöl, amely klímabarátnak tűnik, miközben környezetromboló gyakorlatokat fed.) A tagállamoknak január 12-ig kell reagálniuk a tervezetre; ha a többség támogatja a javaslatot, akkor az 2023-tól hatályba lép.

A német alkancellár abban is kételkedik, hogy „ez a zöldmosás” pozitív fogadtatásra talál a pénzpiacokon. Véleményét osztja Steffi Lemke, a december elején beiktatott berlini kormány környezetvédelmi minisztere is. A szintén zöldpárti Lemke a nukleáris hulladék hosszú távú hatásait hangsúlyozta, és ebből a szempontból „hibának” nevezte az atomenergia fenntarthatóvá minősítését. Nem szabad elfejteni szerinte azt sem, hogy az atomerőművek környezeti katasztrófákat okozhatnak.

Erre az utóbbi érvre hivatkozva kezdte el Berlin az atomenergia kivezetését, miután 2011-ben egy földrengés okozta szökőár a japán Fukusimában a legsúlyosabb atomkatasztrófát váltotta ki az 1985-ös csernobili óta.

Németországban éppen a tavalyi év utolsó napján, az EB javaslatának elküldésével egy időben zártak be három atomerőművet. Pedig az egész Európát sújtó energiaválság a németeket is gondolkodóba ejtette. A Welt am Sonntag című újság megrendelésére készült októberi felmérés szerint a megkérdezettek mintegy fele válaszolta azt, hogy az energiaárak gyors emelkedése miatt vissza kellene fordítani az atommentesítési folyamatot. A kormány azonban kitart az egy évtizeddel korábban hozott döntése mellett, és 2022 végén a fennmaradó három üzemre is lakat kerül.

Az atomenergia kérdésében még az Európai Unió motorjaként emlegetett francia–német páros között sincs egyetértés, hiszen – ahogyan arra az EB is rámutat tervezetében – a zöld átállás tagállamonként változó kihívásokat jelent. Nem véletlen, hogy az EU soros elnökségét az idei év első felében ellátó Franciaország – több más tagállammal, köztük Magyarországgal karöltve – az elmúlt hónapokban nyomást gyakorolt az Európai Bizottságra az atomenergia zölddé nyilvánítása érdekében.

A német atomerőművek kiváltása is – más megújuló forrásokkal – jelentős erőfeszítéseket igényel, mindazonáltal a most bezárt vagy bezárásra váró hat üzem összesen az ország villamosenergia-szükségletének mintegy tizedét biztosítja/biztosította. Ezzel szemben Franciaország erősen függ az atomenergiától, a szükségletének mintegy 70 százalékát nukleáris erőművekkel állítja elő.

Ugyanakkor a blokk keleti és déli részén található tagállamok nagyobb mértékben támaszkodnak a fosszilis tüzelőanyagokra, ezért kiálltak a földgáz mint lehetséges átmeneti energiaforrás mellett. Éppen ezért megfigyelők szerint nem valószínű, hogy az EB tervezete elbukik a német ellenálláson. A döntéstől függ nemcsak az, hogy a gáz- és atomenergia-projektek kapnak-e uniós támogatást, hanem – amint arra utalt a német alkancellár is – a befektetők viszonyulása is az ilyen beruházásokhoz.