„Félek a görögöktől, ha ajándékot hoznak is” – kommentálja Laokoón a trójai falovat Vergilius Aeneisszében. „Félek a kormánytól, ha jótékonykodna is” – jutott eszembe akkor, amikor Marcel Ciolacu miniszterelnök bejelentette, hogy a megszorítások az igazságos jólétet hozzák el Romániába.

Amikor kedden délután felelősségvállalással terjesztette be a Parlamentnek a deficitcsökkentő törvényt Marcel Ciolacu miniszterelnök, a kormányfő leszögezte: egyetlen román állampolgárt sem fognak hátrányosan érinteni a kormányzati intézkedések.

Sőt, a törvénytervezet véget vetne „az erősek és gazdagok érinthetetlenségének”. Ciolacu elmondta, a deficitcsökkentő törvénytervezettel a kormánynak az a szándéka, hogy felszámolja a „kettős mércét”, a közszférában alkalmazott privilégiumokat, a versenyszféra egyes szereplőivel való kivételezést és az adócsalással megvalósított haszonszerzést. „Az egész rendszert igazságos és méltányos alapokra kell helyeznünk mindazok számára, akik dolgoznak, függetlenül attól, hogy hol dolgoznak: a közszférában vagy a versenyszférában!” – jelentette ki a miniszterelnök.

Ez a mérgezett ajándék színes, szemfényvesztő csomagolása.

A valóság ugyanis más.

Vegyük például a minimálbér emelését!

A kormány dicsekedhet ugyan, hogy megnövelte a sokak és szegények jövedelmét, valójában mintegy 90 lejjel vihetnek haza többet, mint előtte. Több mint 200 lejt fizetnek be a munkaadók a kormánynak adótöbbletként munkavállalónként. A béremeléssel nem kalkuláló cégtulajdonosok a pluszkiadást munkaerő-leépítéssel vagy termékei, szolgáltatásai árának növelésével tudja ellensúlyozni. Az áremelkedés növeli az inflációt, így aki szerencsés lesz és nem veszíti el a munkahelyét, a havi bevásárló kosárért 100 lejnél is többet fizethet. Így rosszabbul élhet, mint bérének emelése előtt…

A gazdasági elemzők is arra jutottak, hogy a kiadások lefaragását célzó intézkedések negatív hatással lesznek a gazdaságra.

Még a parlament és a kormány gazdasági tanácsadó testülete szerint is a törvénytervezet aránytalan terhet ró az üzleti szférára, amelytől a kormány 100 milliárd lejes pluszbevételre számít, miközben a költségcsökkentő intézkedések csak 16 milliárd lejes megtakarítást eredményeznek. Emlékeztet arra, hogy a költségvetési hiány fedezése a magánszektor adóterheinek növelésével éppen ellenkező hatást váltott ki a múltban. „Az adók növelése ösztönzi az adóelkerülést, és az állami hatóságok eddig képtelenek voltak az adóelkerülés és a feketemunka megfékezésére; az üzleti környezetnek kiszámíthatóságra és stabilitásra van szüksége az egészséges gazdasági fejlődéshez” – olvasható a CES közleményében.

A testület szerint a mikrovállalkozásokra kivetett többletadó az adójukat eddig is tisztességesen fizető cégeket fogja terhelni, és nem érinti majd az adóelkerülőket. Bevezetése azt eredményezi, hogy ezt a terhet a vállalkozások a fogyasztókra hárítják drágítások révén, vagy elbocsátásokra, netán tevékenységük korlátozására kényszerülnek.

A CES szerint a nagyvállalatokra kivetett árbevétel-arányos különadó szintén negatívan hat majd a gazdaságra, elsősorban a kiskereskedelemre, az energiaszektorra és az autógyártásra, mert csökkenti az ágazatok versenyképességét és begyűrűzik majd az árakba is.

Saját cégem túlélési lehetőségeit vizsgálva, nem vagyok nyugodt.

Eszembe jut egy másik görög mondás: Még egy ilyen győzelem a korrupció és a spekulánsok ellen vívott kormánycsatában, és végképp elveszünk mi, kényszervállalkozók, akik hajdan arról álmodoztunk, hogy ha több pénzt keresnénk, több adót fizetnénk és mi tarthatnánk el az államot. Az állam most kis pénzt kínál és nagy adót követel.

Ez van Ciolacu csomagjában elrejtve.

(Nyitókép forrása: Pexels)