Az elmúlt napokban jött szembe a hír, hogy az Európai Parlament Jogi Bizottsága úgy döntött, hogy Magyarország kérése ellenére Ilaria Salis mentelmi jogát nem függeszti fel. Igaz ugyan, hogy egyes sajtóértesülések szerint a döntés mindössze egy szavazaton múlott, de ez semmit sem változtat a lényegen: a Jogi Bizottság azt a javaslatot juttatja el az Európai Parlamentnek (EP), hogy ne fossza meg Salist immunitásától. A korrektség kedvéért azt is le kell írni, hogy az EP még mindig dönthet úgy, hogy ennek ellenére felfüggeszti az olasz képviselőnő mentelmi jogát, így a magyar ügyészség és igazságszolgáltatás vád alá helyezhetné a szélsőbalos aktivistát.

Az európai parlamenti választások után, amikor kiderült, hogy Ilaria Salis a Zöldek és Baloldal Szövetsége olaszországi pártszövetség listavezetőjeként az Európai Parlament képviselője lett, megdöbbenésemnek és felháborodásomnak a Facebookon adtam hangot. Akkor azonban még csendben abban reménykedtem, hogy az első adandó alkalommal felfüggesztik mentelmi jogát és az ellene indított jogi procedúra tovább folytatható Magyarországon. Ma már azonban messzemenően nem vagyok ebben biztos.

De lássuk csak, hogy miről is szól ez a híres-hírhedt mentelmi jog? A választ az EU-s jog adja erre meg. Egy hosszabb keresgélés és kutatás után úgy tűnik, hogy az európai parlamenti képviselők mentelmi jogával kapcsolatos jogszabályi előírásokat két dokumentum tartalmazza. Ezek közül az egyik az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt Protokoll az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről, a másik pedig az Európai Parlament eljárási szabályzata.

A hivatkozott jogi dokumentumok értelmében az immunitásnak két formája van. Az első az abszolút mentelmi jog, ami védelmet biztosít a képviselő számára abban a tekintetben, hogy az EP-ben szabadon kifejthesse tevékenységét. Ennek köszönhetően a képviselő nem vonható felelősségre a parlamentben elhangzó véleménye és leadott szavazata okán. A másik a személyi immunitás, ami azt jelenti, hogy mindaddig amíg az EP nem dönt a mentelmi jog felfüggesztéséről, egy képviselő ellen nem lehet semmiféle büntetőeljárást indítani.

Mindebből kiindulva megállapítható, hogy a mentelmi jog intézményét azért hozták létre, hogy a képviselőt a munkája végzése közben semmiféle politikai nyomással, zsarolással ne lehessen befolyásolni, hogy szabadon és autonóm módon végezhesse munkáját. Ez a fajta védelem tehát megteremti az EP-ben a demokratikus vita szabadságát, ami rendben is van. Azonban az is egyértelmű a fentebb hivatkozott jogszabályokból, hogy amennyiben egy EP-képviselőt súlyos bűncselekménnyel vádolnak, és a tagállami ügyészség kérelmezi az immunitás feloldását, a mentelmi jog nem szolgálhat menedékként az képviselői státusban lévő elkövető számára. Az egyén nem bújhat ki a felelősség alól a mentelmi jogra hivatkozva. Ezekben az esetekben a Jogi Bizottság tagjainak a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló döntés meghozatalában szem előtt kell tartaniuk, hogy az immunitás fenntartása az igazságszolgáltatás működését akadályozza és az európai intézményekkel szembeni társadalmi bizalmat gyengíti.

Mindezek fényében, hogy is állunk az Ilaria Salis-üggyel? Mindenekelőtt már az fura, hogy Salis úgy lehetett EP-képviselő, hogy mindeközben ellene Magyarországon súlyos vádak mentén folyt büntetőeljárás. Rossz az üzenete egy ilyen történetnek. Az ügyészség ugyanis a Budapesten letartóztatott Antifa-aktivista ellen bűnszervezetben elkövetett három rendbeli, két esetben társtettesként, egy esetben bűnsegédként elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete miatt emelt vádat. Mikor pártlistára került Olaszországban, Magyarországon előzetes letartóztatásban volt.

Az ügyészség tizenegy év letöltendő börtönbüntetést kért, amennyiben a vádak beigazolódnak. Most pedig ott tartunk, hogy egy súlyos bűntett elkövetésével gyanúsított személy, EP-képviselői mandátumából származtatott mentelmi jog mögé bújva próbálja meg elkerülni a jogi felelősségre vonást. És ehhez asszisztál az EP Jogi Bizottsága. Ráadásul azt is érdemes még egyszer hangsúlyozni, hogy Salis még nem volt EP-képviselő, amikor a nagyon súlyos tettekért bűnvádi eljárás alá került.

Mikor EP-képviselő lett és a sajtó az általa elkövetett tettek és a mentelmi jog felfüggesztéséről kérdezte, azt válaszolta, hogy reméli és elvárja, hogy az Európai Parlament kiálljon az alapvető jogok védelmében, az ártatlanság vélelme, az arányosság elve és a jogállamiság tiszteletben tartás mellett. Mondja ezt az a hölgy, aki részt vett abban az akcióban, amelynek keretében 2023. februárjában Budapest utcáin brutális módon vertek meg nyolc járókelőt. Letartóztatásuk pillanatában a rendőrség műanyagborítású kalapácsot, ólommal bélelt kesztyűt, viperát, gázsprayt talált a gyanúsítottaknál.

Végezetül pedig a korrektség jegyében még egyszer meg kell említeni, hogy van még egy
reménysugár: mint már említettem, az Európai Parlament még dönthet úgy, hogy felfüggeszti Salis immunitását. Az EP-nek mindenképpen mérlegelnie kell és egy támadhatatlan döntést kell hoznia ebben az ügyben. Mérlegelni kell azt, hogy Salis még nem volt EP-képviselő, amikor már büntetőjogi eljárás alatt volt, továbbá a döntés meghozatalát sem lenne szabad tovább halasztani, hiszen Magyarország 2024 júniusában kérelmezte a mentelmi jog felfüggesztését. Az erre vonatkozó döntését a Jogi Bizottság több alkalommal is elnapolta vagy az ügyet nem tűzte napirendre.

Reménykedjünk, hogy nincs minden veszve, és az Európai Parlamentben egy olyan megfontolt és indokolt döntés születik, amely figyelembe veszi a Salis-ügy előzményeit, és betartja mind az EP intézményi és szabályzati mechanizmusait, mind pedig az ezen a területen létező eddigi gyakorlatot.