Az olimpiák sohasem pusztán sportról szólnak, minden egyes alkalommal találni egészen különleges élettörténeket is. Ilyen a párizsi olimpián közel hatvanévesen debütáló Zhiying Zenggé is, aki asztaliteniszben képviselte Chilét az idei ötkarikás játékokon.

A kínai származású sportoló legnagyobb álma vált ezzel valóra, hiszen ahogyan a CNN Sportnak bevallotta, kislány kora óta arra vágyott, hogy olimpikon legyen. Fiatal korában viszont ez nem adatott meg számára, vissza is vonult a versenyzéstől, hogy most családanyaként visszatérve, 58 évesen ötkarikás játékokon szerepeljen. „Fontos, hogy sohase add fel” – mondta, és cseppet sem bánkódott amiatt, hogy a selejtezők során kikapott a libanoni Mariana Sahakiantól, mert férje és a két felnőtt fia a helyszínen szurkolt neki, és 92 esztendős édesapja is megélhette álma beteljesülését. „Az én koromban örömmel kell játszani, nem szorongással” – mondta a The Guardiannak.

Zeng története még Kínában indult, ahol édesanyja asztalitenisz-edző volt, így nem véletlen, hogy amint meg tudta fogni az ütőt, el is kezdett játszani. Nagy tehetségként tartották számon és be is került a sportág nagyhatalmának számító kínai válogatottba. Csakhogy 1986-ban változtattak a szabályokon, az egyszínű ütőket kétszínűre változtatták – jelezve az ellenfélnek, hogy milyen ütésre számíthat. „Ez megölte a játékomat. Gyengének éreztem magam mentálisan és technikailag is” – magyarázta a gyors ütőforgatással addig magának előnyt kovácsoló Zeng. Emiatt vissza is vonult a versenyzéstől, 1989-ben Chilébe költözött, ahol edzőként dolgozott. Gyermekkel foglalkozott, ugyanakkor 2003-ban megint elkezdett játszani, remélve, hogy ezáltal „elcsábítja” az akkor 13 éves fiát a számítógépes játékoktól. Ez bevált, amint a Self.com írta, gyermeke is elkezdett versenyezni, de miután fia már egyedül is tudott edzeni, Zeng ismét letette az ütőt és saját bútorüzletük irányításával foglalkozott.

A változást a koronavírus-járvány hozta meg, amikor a karantén idején vett magának egy asztalt és ismét elkezdett játszani. Ez vezette vissza a versenyzéshez és így válhatott valóra élete álma, hogy 58 évesen részt vehessen élete első olimpiáján.

Amikor az életkor nem akadály

Érdekesség, hogy Párizsban találkozhatott Ni Xialiannal, egykori válogatottbeli csapattársával is. Annak idején még Kínában edzettek együtt, Xialiant példaképnek tekinti. Ő már 61 éves, ez pályafutása hatodik olimpiája, de nem Kínát, hanem Luxemburgot képviseli, ahová még a 80-as évek végén emigrált.

Az ötkarikás játékokon nincs felső korhatár, eddig a legidősebb sportoló Oscar Swahn volt, aki az 1920-as antwerpeni játékokon közel 72 évesen versenyezett sportlövészetben. Ez a rekord a mostani párizsi olimpián nem dől meg, de műlovaglásban három hatvan év feletti férfi is érintett, közülük a spanyol Juan Antonio Jimenez Cobo a korelnök a maga 65 évével.

Ő több mint fél évszázaddal idősebb, mint az idei játékok legfiatalabb szereplője: a mindössze 11 éves és a 11 hónapos kínai gördeszkás Zheng Haohao minden idők legfiatalabb olimpikonja. Sportágában nincs alsó korhatár, így itt több kiskorút is találunk, hiszen maga a sportág is fiatal sportágnak számít. A mezőny legidősebbje viszont már 50 esztendős: Andy Macdonald az Egyesült Államokban született, de a briteket képviseli Párizsban.

És ha már kornál tartunk, azt is meg kell említenünk, hogy az 55 éves sportlövő grúz Nino Salukvadze pályafutása tízedik nyári olimpiáján vesz részt, ami abszolút rekordot jelent a női mezőnyben.