Heves vitákat váltott ki Novák Károly Eduárd sportminiszter azon rendelete, amely szabályozza a csapatsportágakban – felnőtt és junior korosztályban – a külföldiek létszámát. A döntéssel a hazai versenyzőknek szeretnének több lehetőséget biztosítani, egyúttal a sportági szövetségeket sportszakmai szempontból segíteni – hangzott az indoklás. Számos sportszervezet azonban kifogásolja a rendelkezést, sőt a Maszolnak Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke elmonda meg is indokolta, hogy miért diszkriminatív a miniszteri rendelet.

A vitatott rendelet előírásait és várható következményeit vitatta meg pénteken Bukarestben az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) társadalmi párbeszéd bizottsága, melyben számos európai sportvezető foglal helyet.

A Román Labdarúgó Szövetség (FRF) közleménye szerint több témát is megvitattak, de a legfontosabb Novák Károly Eduárd miniszternek a külföldi játékosok szerepeltetését korlátozó rendelete volt. Valamennyi fél komoly aggodalmakat és fenntartásokat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy a rendelet összeegyeztethető-e az EU-n belüli munkaerő szabad mozgásának elvével. „A felek elvárják, hogy a kérdés a lehető leghamarabb megoldódjon” – fogalmaznak a közleményben.

Novák Károly Eduárd sportminiszter múlt héten csütörtökön jelentette be, hogy az általa kibocsátott miniszteri rendelet már a 2022–2023 idénytől kezdődően kötelezővé teszi, hogy a csapatok a hivatalos mérkőzések teljes időtartama alatt legalább 40 százalékban román állampolgárságú játékosokat szerepeltessenek. A szabály a felnőtt és a junior korosztályra egyaránt vonatkozik. A döntéssel a hazai sportolókat szeretnék több szereplési lehetőséghez juttatni a külföldiekkel szemben.

Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke is reagált a miniszteri rendeletre, diszkriminatívnak nevezve azt. A Maszol kérésére bővebben is kifejtette álláspontját: „Ami az európai uniós állampolgárokat illeti, jogilag nem megalapozott döntés, ugyanis az EU egyik alapelve a személyek szabad mozgásának a joga, beleértve a munkavállaláshoz való jogot is, hátrányos megkülönböztetés nélkül. Ha egy román állampolgárt Németországban foglalkoztatják sportolóként, ugyanolyan jogai vannak, mint egy német állampolgárnak. Ugyanez érvényes Romániára, vagyis az EU-s állampolgárokkal szemben nem lehet ilyen jogszabály bevezetni” – mondta Asztalos.

Hozzátette: „Érthető és legitim cél, hogy a román sportolókat támogassák, megpróbáljanak minél több lehetőséget biztosítani nekik, de nem ez a megfelelő intézkedés. Mit szólnának a romániaiak, ha más EU-tagállam vezetne be hasonlót? Remélem, hogy ezt a rendeletet módosítják.”