banner_066Zffpe_maszol_6fel_rmdsz-02.png
banner_VnNOCp39_maszol_6fel_rmdsz-01.png

„A hegy megváltoztat, fegyelemre és tiszteletre tanít” – Varga Csaba mesélt a Nanga Parbat megmászásáról

A 8126 méteres Nanga Parbat megmászásával Varga Csaba nagyváradi alpinista, építész immár hat nyolcezres hegycsúcsot hódított meg. Ezzel a legsikeresebb aktív magyar alpinistának számít. Szerdán délután Kolozsváron tartott előadást az MCC képzési központjában, amely során részletesen elmesélte, hogyan sikerült 2023 júliusában pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül megmásznia a „gyilkos hegyet”, amely a világ 9. legmagasabb csúcsa.

Varga Csaba 10 évvel ezelőtt kezdett el 8000 méternél magasabb hegyeket mászni, elmondása szerint azelőtt sokat mászott az Alpokban, eljutott a Mont Blanc csúcsára is. Ezt követően Közép-Ázsiába utazott, ahol szintén sokat mászott. Először 2013-ban próbálta ki magát egy „nyolcezresen, az volt az az év, amikor Erőss Zsolt és Kiss Péter eltűntek Kancsendzöngán. Így indultam az első expedícióra, majd 2014-ben sikeresen megmásztam a Broad Peaket.”

Fotók: Hazajáró Facebook-oldal

Varga Csaba egyébként Suhajda Szilárddal együtt indult el a Kína-Pakisztán határán elhelyezkedő, 8051 méter magas Broad Peak csúcsára, és a K2 hegycsúcsot is együtt akarták meghódítani, de akkor Csabának vissza kellett fordulnia. Suhajda Szilárd május 21-én, oxigénpalack és serpák segítsége nélkül indult el, hogy megmássza a Föld legmagasabb hegycsúcsát, a 8848 méter magas Mount Everestet. Három nappal később eltűnt, egy másik expedíció serpája 8780 méteren látta utoljára.

„Az első expedíciókat nagyrészt saját pénzből finanszíroztam, nem véletlenül utaztam Pakisztánba, ott sokkal kevesebb pénzbe kerül megmászni a hegyeket. Már vannak támogatóim, tehát egy expedíció ára összegyűlt” – mesélte a hegymászó, aki elmondta, az idén több tragédia is történt, hiszen két mászótársát, barátját veszítette el, Győrffy Ákost és Suhajda Szilárdot.

Varga Csaba idén megmászta a Nanga Parbatot. „A tavaszi szezont sajnos ki kellett hagynom, végül június 6-án utaztam el Pakisztánba. Kérdéses volt az expedíció, de április végén már biztos volt, hogy megyek” – idézte fel. Hozzátette: hatalmas médiaérdeklődés övezte az expedícióját, de ez nem véletlen, hiszen nem sokkal a kiutazás előtt, május végén hunyt el Suhajda Szilárd.

Az expedíció

A Nanga Parbat különlegessége, hogy nagyon mélyen van az alaptábor, a szintkülönbség a csúcsig körülbelül 4000 méter. „Ilyen szempontból is nagyon nehéz és technikás a hegy, ugyanakkor nagyon meredek, ezért is nevezik a gyilkos hegynek” – fejtette ki. Kiderült az is, hogy német és osztrák expedíciók során nevezték el így a hegyet még a ’30-as években, mert rengetegen megpróbálták megmászni, de sokan nem tértek vissza. Végül 1953-ban egy német hegymászónak sikerült elérni a csúcsot és idén van hetven éve annak, hogy először megmászták a hegyet.

„Otthonosan mozgok Pakisztánban, sokszor voltam már az országban. Az első nap pihenésből állt, majd másfél nap alatt elértük az alaptábort. Ezt úgy képzeljük el, mint egy legelőt, amikor odaértünk még félig hó födte, de az expedíció végére már olyan volt, mint egy piknikhely” – részletezte Varga Csaba.

A megérkezés után nem telt el sok idő és már el is kezdődtek az akklimatizációs körök, először is felmászott a kettes és hármas tábobra, majd onnan vissza az alaptáborba. „Ez egy nagyon nehéz rész, hiszen gyakori a kőomlás és a lavina, napfelkelte előtt kellett elindulni, úgy biztonságosabb volt eljutni a táborig. A kettes tábor egy szűk gerincen található, a sátorhelyet ki kellett ásni” – számolt be a kalandokról a hegymászó.

Megtudtuk, két akklimatizációs kör után úgy érezte, készen áll a csúcstámadásra. Az alaptáborban várnia kellett a jó időre, így végül július 1-3. között indult a csúcstámadás. „A hármas táborból este 10 órakor indultam el a csúcsra. Nehéz volt és hosszú, nagyobb volt a szintkülönbség, mint amihez hozzászoktam, 1300 méterről beszélünk. Miután felkelt a nap, nagyon erősen fújt a szél, voltak néhányan, akik emiatt visszafordultak. Végül délután 3 óra körül sikerült felérni a csúcsra” – mondta.

Kiderült, fárasztó csúcstámadás volt, lefele már nagyon kimerült. Varga Csabával mászott még két lengyel férfi és egy német lány, ők sem használtak oxigénpalackot. Sajnos az egyik lengyel hegymászó annyira kimerült, hogy – bár feljutott a csúcsra – a lefele vezető úton életét vesztette.

Kalandos volt lejönni a hegyről, Varga Csaba elmesélte, lemerültek az elemek a fejlámpájában, ezért éjszaka a sötétben ereszkedett vissza, éjjel 2 óra körül érte el a 3-as tábort.

Egyébként először Erőss Zsoltnak sikerült elérni a csúcsot 1999-ben, azonban nem volt csúcsengedélye, ezért papíron nem ő az első magyar, aki megmászta a hegyet. A második Török Zsolt volt 2013-ban, de ő nem volt magyar állampolgár, ezért valójában Varga Csaba az, aki magyar állampolgárként hivatalosan eljutott a Nanga Parbat csúcsára. A hegymászó szerint nem ez volt a legnehezebb hegy, de a TOP3-as listájába mindenképp bekerült.

Felkészülés, oxigénhiány, holtpontok

Felmerült a kérdés, hogy mi a véleménye arról, amivel sokan megvádolták őt és Suhajda Szilárdot is, miszerint felelőtlenség elmenni ilyen veszélyes expedíciókra, miközben otthon várja a családja és egyáltalán nem biztos, hogy hazatér. A hegymászó kifejtette, őt „ez nem hatja meg”. Elmondta: „nekem is van két lányom és úgy érzem, hogy sok időt töltök velük és próbálok minél többet velük lenni. Mindent megteszek a mászások során, hogy hazajöjjek és rendben legyek. Nem érzem úgy, hogy felelőtlen lennék, nem vállalok be olyant, amit nem tudok megcsinálni” – hangsúlyozta.

Megtudtuk azt is, olyan még nem történt vele, hogy közvetlenül a cél előtt feladja a csúcstámadást, az viszont megtörtént, hogy visszafordult, mert nem érezte jól magát. „Tudni kell visszafordulni, de ez nem egyszerű dolog. Ha én lennék 50 méterre a céltól, lehet, hogy megpróbálnám teljesíteni, azonban ez nagyon veszélyes. Ilyenkor mégis mindennél jobban akarja az ember, hisz ott a szeme előtt a csúcs” – vallotta be Varga Csaba.

Kiemelte, a hegy megváltoztatta a személyiségét, fegyelemre és tiszteletre tanította. „Részben kaland, részben spirituális utazás, pszichikai teherviselés. Ha sikerül, az lelki boldogság, ilyenkor közel vagy a teremtőhöz is. Vonz a kihívás”.

A résztvevők arra is kíváncsiak voltak, hogyan hat a szervezetre az oxigénhiány. A hegymászó elmondta, egyértelműen megviseli a testet, nagyon sokat fogy ilyenkor az ember, a végkimerültségig le van fáradva, különböző betegségek is ledönthetik. „Mivel megszoktattam a szervezetem a hegyen, amikor hazajöttem nagyon erősnek éreztem magam, bármennyit tudtam szaladni, nem fáradtam el könnyen” – hangsúlyozta. Érdekességként elmondta azt is, hogy mivel az agysejtek elhalnak a magasban, sokkal feledékenyebb, nem jutottak eszébe egyszerű szavak, sokszor elfelejtette, hogy mit akart elmondani.

Nem olyan könnyű a csúcson. Varga Csaba elmondta, a 6 alkalomból egyszer érezte igazán jól magát. Egyrészt mert nagyon fáradtan ért fel a csúcsra, és a hideg, valamint az erős szél sem teszi kellemessé az élményt. „Hatból öt alkalommal szenvedés volt” – mesélte.

A hegymászótól megtudtuk a felkészülés alapja a terepfutás, a sziklamászás, a túrázás, télen a túrasízés. „A terepfutás a legfontosabb, a hosszú távfutások alatt sok holtpontot megél az ember, a 200 kilométeres futásokon átéli azt, amit a hegyen, csak persze más környezetben.”

Varga Csaba még nem tudja, hogy meddig, de ameddig lesz ideje, energiája és motivációja, addig gyűjti a csúcsokat. „Még pár évig biztosan mászok, de nem biztos, hogy a 14 nyolcezres a cél” – hangsúlyozta a hegymászó.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_Os8CxLFO_KUK_Webbanner_970x250_ANIM.gif
banner_9y4hN5Rx_KUK_Webbanner_728x90_ANIM.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?