A Sokadalom ünnepi forgatagában, az Incze László Céhtörténeti Múzeum falai között mutatták be a Kézdivásárhely Lexikon eddigi mérföldköveit és jövőbeli terveit.

Kézdivásárhely múltja, kulturális öröksége, ikonikus helyszínei és híres személyiségei egyre szélesebb körben válnak elérhetővé az interneten. Bár a nagyszabású szellemi vállalkozás gyökerei majdnem négy évre nyúlnak vissza, az igazi áttörést a tavalyi év eleje hozta meg, amikor elindult a lexikon online változatának fejlesztése. A munka gyümölcse lassan, de határozottan érik: jelen pillanatban már 260 kész szócikk böngészhető a felületen, a gyarapodás üteméről pedig egy dedikált Facebook-oldalon folyamatosan tájékoztatják a nagyközönséget.

A projekt mögött álló csapat nem csupán száraz adatokat gyűjt. „Ez egy teljesen önkéntes civil vállalkozás, amelyet lokálpatrióta buzgalommal csinálunk” – hangsúlyozta Bakk Miklós. Bár a kutatómunka és a tartalom előállítása teljes mértékben a civilek vállát nyomja, Kézdivásárhely önkormányzata is beállt a kezdeményezés mögé: ők biztosítják a honlap működtetéséhez szükséges tárhelyet és a technikai karbantartást, ami adminisztratív és anyagi segítséget jelent.

A most bemutatott, immár kézzelfogható tartalom rendkívül sokszínű képet mutat. A szócikkek jelentős része a városhoz ezer szállal kötődő neves személyiségek életútját mutatja be. Emellett kiemelt figyelmet kapnak a helyi identitást meghatározó, ikonikus helyszínek is, mint például a legendás udvarterek (kanták), az Akasztófadomb vagy a Kovácsszer.

A lexikon szerkesztői ugyanakkor ügyelnek arra is, hogy Kézdivásárhelyt ne elszigetelten, hanem a tágabb térségi és közigazgatási beágyazottságában mutassák be. Így születtek meg a Kézdiszék, a Kézdi Rajon vagy éppen a Felső-Háromszék mint tájegység történetét feltáró anyagok. Olvashatunk a helyi vasút építéséről, valamint a városhoz szorosan kapcsolódó olyan földrajzi pontokról is, mint Csiszárfürdő vagy a Katrosa. A jövőbeli tervek között szerepel a településtörténet mélyebb kibontása és a város műemlék jellegének részletes, tudományos igényű bemutatása is, ahogyan az egy komoly városi lexikonhoz illik.

A digitális térből a könyvespolcra

Bár Erdélyben a helyi, lokális lexikonok műfaja szinte teljesen ismeretlen – Magyarországon is leginkább csak a Budapest Lexikon nyújt erre példát –, Bakk Miklós már a következő fejlesztési szakaszokon és távlati ideákon gondolkodik.

A legközelebbi nagy cél, hogy a következő 2-3 év során a szócikkek száma elérje a 800-as, vagy akár az ezres nagyságrendet. Amint ez a szövegkorpusz összeáll és egy lezárható egységet alkot, a tervek szerint a Kézdi Lexikon nyomtatott formában is napvilágot lát majd, ehhez azonban már elengedhetetlen lesz egy professzionális könyvkiadó és komolyabb finanszírozói háttér bevonása.

A legmerészebb és egyben legszebb jövőkép mégis az, hogy a kézdivásárhelyi példából egy összekapcsolódó, Székelyföld-szintű mozgalom szülessen. „Ebben az értelemben tettem is lépéseket, mert az ötlet már ismert a lehetséges kezdeményezők számára Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron” – nyilatkozta Bakk Miklós, hozzátéve, hogy több helyen magukkal a polgármesterekkel is egyeztetett. Bár a fogadtatás mindenütt rendkívül pozitív volt, és az elvi egyetértés megvan, a tényleges munka megkezdése a többi székelyföldi városban még várat magára.