banner_ImRoxvBN_webbanner_970x250.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_3UKEdCdT_webbanner_300x250.gif

Silviu Purcărete rendezésében mutatják be Ionesco Macbettjét Kolozsváron

Eugène Ionesco Shakespeare-parafrázisával, a Macbett-tel tér vissza Kolozsvárra Silviu Purcărete rendező és alkotócsapata. Az előadást, amelyben az ismét a kolozsvári társulathoz csatlakozó Bíró József is játszik, október 13-án, szerdán este héttől mutatják be a Kolozsvári Állami Magyar Színház nagyszínpadán, és a hónap folyamán még kétszer adják elő.

Ionesco darabjait általában abszurd színháznak címkézik, pedig inkább a tragikus helyzetek új, modern megfogalmazásáról van szó, mondta el a színház bemutató előtti, hétfői sajtótájékoztatóján Silviu Purcărete. Ionesco színháza jól strukturált, poétikus, távol áll az abszurdra jellemző káosztól, magyarázta a rendező.Silviu Purcărete a Macbett próbáján | fotók: Kolozsvári Állami Magyar Színház

Mikor a sajtótájékoztatót moderáló Tompa Gábor színházigazgató a Macbett és a Shakespeare-i Macbeth közötti különbségre kérdezett rá, Purcărete arról beszélt, hogy Ionesco először 1972-ben bemutatott darabjában az eredeti történetre rárakódott mindaz, ami a Shakespeare ideje óta eltelt néhány évszázadban történt, világosabban körvonalazódnak a történelmi mechanizmusok. Ionesco egyértelműbben beszél arról, hogy minden ember, akinek hatalom kerül a kezébe, korrupt, bűnös lesz, mutatott rá Purcărete. Míg Shakespeare-nél Banco áldozat, Ionesconál csak kevésbé szerencsés bűnös, tette hozzá a rendező.

Purcărete egyik állandó munkatársa, Vasile Șirli szerezte az előadás zenéjét. A zeneszerző elmondta, Ionesco szövege egyértelmű utalásokat tartalmaz az opera műfajára, ez a zenei világ pedig Purcărete rendezői koncepciójának is része. A huszadik század ’20-as, ’30-as éveiben nagyon sok zeneszerző írt zenét színházi előadások számára, Șirli pedig ennek az időszaknak a színházi zenéje előtt tiszteleg a Macbettben.Vindis Andrea Lady Duncant és Lady Macbettet is alakítja az előadásban

A Németországban élő, temesvári származású, a kolozsvári színházban több ízben dolgozó Helmut Stürmer a Macbett látványtervezője. Az általa elképzelt díszlet szimmetrikus, amit szerinte a Ionesco-darab egyszerű és tiszta, szigorú arhitektúrája követelt meg, emellett az is, hogy a rendező is precízen felépítette a színpadképet, a mozgásokat, hangzott el a sajtótájékoztatón. A látványtervező arról ismert, hogy ő maga foglalkozik a díszlet bevilágításával is, amit müncheni műhelyében készített makettjein próbál ki, hívta fel a figyelmet Tompa Gábor. Stürmer szerint ez megkönnyíti a dolgát, hiszen a színház technikai lehetőségeinek függvényében előre kipróbálhatja, hogy hogyan működik majd színpadon a díszletet.

Silviu Purcărete – akárcsak a temesvári Az ember tragédiéja előadás esetében – Visky András dramaturggal dolgozott az előadáson. A dramaturg többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar színházi hagyományba nem épült be szervesen az abszurd színház, ezért az abszurd darabokat a komédia hangvételében fordították le, pedig az abszurd nem vígjáték. A Bognár Róbert fordítása alapján készült végső szövegváltozat kialakításában a színészek is sokat segítettek, hangsúlyozta Visy András.Bogdán Zsolt Macbettként

A Macbettet alakító Bogdán Zsolt kiemelte, hogy Silviu Purcărete „miliméteres pontossággal dolgozik”, ami egyre ritkább a színházi szakmában, a Duncant alakító Bács Miklós pedig arról beszélt, hogy a próbafolyamat rövidségéért az együttgondolkodás ritka szintjén dolgozó alkotócsapat kárpótolta. Dimény Áron, aki nem csak színpadon, hanem filmben is dolgozott már a rendezővel, egyrészt azt emelte ki, hogy Purcăretével dolgozni mindig újszerű, egy revelációval ér fel, másrészt azt, hogy a felismerés erejével hatott rá a Macbett „borzasztó aktualitása”, Ionesco közel negyven éves darabja ugyanis olyan, mintha az okostelefonon pörgetnénk az aktuális hírfolyamot.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?