Négy napon át ünnepelt a Fehér megyei magyarság
Minden eddiginél gazdagabb programmal várta érdeklődőit a dél-erdélyi szórványmagyarság egyik legnagyobb fesztiválja, a Fehér Megyei Magyar Napok, amelyet ötödik alkalommal tartottak meg szeptember 30-a és október 3-a között. A fesztivál fő helyszíne Nagyenyed volt, de más vidéki településeket is bevontak és a programpontokat minden nap egy kiválasztott téma köré csoportosították.
A Kőrösi – versenyen kívül a diákság számára csütörtökön más alternatívákat is kínálkoztak, az egyik a Pályaorientációs sátorban zajló előadás- és beszélgetéssorozat volt, négy programponttal. Az első beszélgetésben Tóth Zsejke- Réka a BBTE Interdiszciplináris Bio-Nano Tudományok Kutatóintézetének almazottja, valamint dr. Kovács Gábor, a Sapientia EMTE adjuntusa vettek részt. Olyan kérdéskörre keresték a választ, hogy miért népszerű/népszerűtlen a tudomány a fiatalság körében, miként lehet a reál tudományokat élvezetesebbé tenni.
A tartalmas és humoros beszélgetést követően egy látványos kísérletsorozatot figyelhettek meg a jelenlévő diákok. Ezt követően az Országos Magyar Diákszövetség részéről (MAKOSZ) és a Kolozs Megyei Diáktanács képviselőjeként Müller Tibor tartott tartalmas és érdekfeszítő előadást a diáktanácsok létfontosságáról, valamint arról, hogy mit is jelent valójában a „diákok jogai” fogalom. A programpont záró mozzanataként Lőrincz István-Zoltán, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) egykori elnökével beszélgetett Nagy Egon, a Bethlen Gábor Kollégium magyartanára.
Miben rejlik egy pályakezdő pedagógus sikere vagy éppenséggel bizonytalansága? Mit jelent 2021-ben pedagógusnak lenni? Miként váltják egymást az oktatási szemléletek? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresték a választ egy másik csütörtöki programon, a pályakezdő pedagógusok kerekasztal beszélgetésén, Nagy Egon moderátor segítségével.
Csütörtökön, a hivatalos megnyitót követően Ilyenek voltak az előző Magyar Napok címmel tárlatmegnyitót is tartottak, a sport iránt érdeklődők pedig hagyományos íjászaton vehettek részt. A legkisebbeket a Vitéz László és az elátkozott malom című bábelőadás és a Máltai Szeretetszolgálat játszóbusza csalogatta a helyszínre.
A fesztiválon minden nap kiváló koncertek zajlottak, amelyek sorát a Gladius nyitotta, közismert és saját szerzeményekkel. Nagy közönségsikert aratott a magyarlapádi és nagyenyedi tagok alkotta HóHányók zenekar is, a magyar napok himnuszának megalkotója, amelyik most először csendült fel élőben. A fülbemászó dal előadását a kollégium diákjainak flash mobja egészítette ki, akik a rendezvény logóját alakították ki a színpadon. A fesztivál történetében először volt jelen lemezlovas, mégpedig nem is akármilyen, hanem az Untoldon is szereplő DJ Dark & Mentol, aki igazi party hangulatot teremtett.
Pénteken a népviselet, népzene és a néphagyományok kerültek a figyelem középpontjába. A magyar napok szervezői minden évben egy-egy településre irányítják a figyelmet, az idén ez a Nagyenyedtől 10 kilométerre fekvő Magyarlapád volt, ahol máig élő népzene, néptánc és jellegzetes viselet található.
A Bethlen Gábor Kollégium Apafi-termében Turzai Melán nyugalmazott magyartanár, aligazgató irányításával, egy lekerekített információcsomagot kaphattak az érdeklődők, amely népviselet- és könyvkiállítást valamint vetítettképes bemutatót foglalt magába.
Borbándi András magyarlapádi református lelkipásztor részletes bemutatót tartott a lapádi fafaragásról és rámutatott arra, hogyan lehet a mai építkezésekkor, épületfelújításokkor értékesíteni a hagyományos technikákat és díszítőelemeket, példaként pedig az általa képviselt egyházközséget hozta fel, ahol a közelmúlt minden ilyen munkálatát Kós Károly Kis-Küküllő menti népművészet című könyve alapján valósítottak meg.
A programpontot Szabó Mónika magyarlapádi, a kollégiumban tevékenykedő óvónő népviselet-bemutatója és az általa beszervezett, pompás viseletben megjelenő ifjak látványa tetté színessé.
A népművészetre irányították a figyelmet a gyerekeknek szánt foglalkozások megtervezésekor is, pénteken és szombaton, amelyek a nagyenyedi, magyarlapádi és torockószentgyörgyi pedagógusok irányításával valósultak meg, Szekeres Ildikó székelykocsárdi tanár festőműhelyében pedig a népművészeti díszítőelemekkel ékesített tányérfestést gyakorolhatták a kíváncsiskodók.
A délután folyamán az ilyenkor elmaradhatatlan néptáncbemutatókat is megtartották, idén a Csombordi Pipacs Néptáncegyüttes kis és nagy csoportja, a Vajasdi Margaréta Néptáncegyüttes, a felvinci Létom Néptáncsoport, a magyarpéterfalvi Hanga Néptáncegyüttes kis és nagy csoportja, valamint a Magyarlapádi Hagyományőrző Néptáncegyüttes mutatkozott be.
A napi tematikához illeszkedve a péntek esti koncertek is kizárólag népzenei produkciók voltak, hangsúlyos magyarlapádi jelleggel.
Pénteken a szervezők más jellegű rendezvényeknek is teret biztosítottak, így két könyvbemutató is volt. Nagy érdeklődés övezte Böjte Csaba Füveskönyvét. A másik könyv, amellyel az enyediek megismerkedhettek, Hover Zsolt Erdélyi szabadságharc című történelmi regénye volt, mely az 1848–49-es szabadságharc eseményeit dolgozza fel.
Mivel pénteken az idősek világnapját ünnepelték, a szervezők többek között Operettissimo-előadással és egy vacsorajeggyel kedveskedtek nekik, amellyel a gasztróudvaron nyárson készült ökörsültet lehetett megkóstolni. A Fehér Megyei Magyar Napok történetében először szerveztek szimfonikus koncertet: a gyulafehérvári Augustin Bena Kulturális Központ kamarazenekara minden elvárást felülmúló koncertet adott a nagyenyedi Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplomban.
Ezzel párhuzamosan zajlott a volt BGK-s vállalkozók kerekasztal beszélgetése, amelyen a vállalkozás kihívásairól volt szó, valamint arról. Szintén péntek délután a nagyenyedi interetnikus tábor gazdag anyagából nyitottak kiállítást.
Szombaton különféle vetélkedőkre, könyvbemutatókra és két jelentősebb vidéki beruházásra fektették a hangsúlyt.
A gyermekek számára focibajnokságot és kerékpárversenyt, a véndiákoknak kosárlabda-vetélkedőt szerveztek a kollégiumban. Délután a gyomaendrődi mazsorettek műsorában egyéni, verseny, valamint hagyományos koreográfiákat is előadtak. Érdekesnek bizonyult a nagyenyedi Dojokan Karate klub tagjainak karate bemutatója is, amelyen több különböző korosztály képviselte magát, 7 évestől egészen 18-21 évesekig.
Az ínyencek a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház udvarán a gulyásfőző versenyen próbálhatták ki rátermettségüket, és mint utólag kiderült, a székelykocsárdi csapat bizonyult a legjobbnak. A magyar napok hivatalos díjátadóját délután tartották, amelyen az összes versenykategória győzteseit a színpadra szólítottak és értékes jutalomban részesítettek.
A kettős könyvbemutatón olyan kiadványokról volt szó, amelyek egyaránt a vidékhez kötődnek. Bakó Botond Történetek az Őrhegy tövében a szerző már megjelentetett és helyenként újragondolt újságcikkeinek a gyűjteménye, amely figyelemreméltó adalékokat szolgáltathat a helytörténet számára. Gudor Kund Botond református esperes egy sok szempontból hiánypótló kötetet mutatott be, az Erdélyi Hegyalja útikalaúzát, amely komplex tájékoztatást nyújt a térség történelméről, épített és természeti kincseiről, művelődéstörténeti kúriózumokkal kiegészítve. A könyv előszavait kollégiumi diákok olvasták fel.
Az idei rendezvény egyik legcsábítóbb programpontja a marosvásárhelyi Spektrum társulat fellépése volt, amelynek azért is örült a közönség, mert első ízben szerveztek színi előadást a fesztivál történetében. A Spectrum Színház P. Kincses Emese regényét, A függönyt mutatta be, amelyet Kincses Elemér dolgozott színpadra. A tragikomikus történet egy magyar szakos tanárnő kálváriáját és ezen keresztül a szocialista rendszer már-már feledőbe menő igazságtalanságát, embertelenségét elevenítette fel.
Szombat este két kiváló koncertet, az enyedi Smici Rock Band és az idei sztármeghívott, a Magna Cum Laude produkcióit láthatták a jelenlévők.
Vasárnap a lazításé volt: a festői tompaházi tónál horgász- és halászléfőző versenyt szerveztek, Bolgár Géza tulajdonos közreműködésével. A kilenc csapat közül a vajasdiak bizonyultak a legjobb szakácsoknak, ugyanakkor a résztvevők az íjászatban is kipróbálhatták tehetségüket, az Aranyosszéki és Alsó – Fehér Vármegyei Huszár és Honfoglaló Hagyományőrző Egyesület közreműködésének köszönhetően.
CSAK SAJÁT