Több programponttal emlékeztek Kőrösi Csoma Sándorra, a nagyenyedi kollégium egyik legismertebb tanulójára a Fehér Megyei Magyar Napok szervezői.

A szeptember 30-a és október 3-a között megszervezett fesztivál megnyitóján Lőrincz Helga alpolgármester, főszervező beszédében Kőrösi Csoma Sándor életútjához hasonlította a Fehér Megyei Magyar Napokat. Az anyanyelv fontossága és éltetése együttesen lehet a záloga annak, hogy túllendüljünk azon, amit a statisztikák igazolnak, miszerint Fehér megye szórvány megye, jelentette ki az elöljáró. Továbbá megemlítette azt is, hogy a rendezvény helyszíneként szolgáló Bethlen Gábor Kollégium „nem csupán egy szórványkollégium, hanem az erdélyi oktatás igazi ékköve, amely büszkén áll Nagyenyed központjában”.

A kollégium dísztermében interaktív vetélkedőt szerveztek a diákok számára a nagy tibetológus életútjáról a Fehér Megyei Magyar Napok csütörtöki nyitónapján. Kónya Mária nyugalmazott történelem szakos tanárnő egy rövid vetítettképes bemutatót tartott Kőrösi életéről, ez alapján fogalmaztak meg később kérdéseket a diákok számára. A próbák igencsak összetettek voltak, a névválasztástól elkezdve a telefonos alkalmazáson élőben közvetített kvízversenyen keresztül, a csapatok névválasztásának ötletességéig és az általuk Kőrösiről készített kisfilmig mindent pontozott a zsűri. Összesen kilenc csapat nevezett be a versenyre, első helyen a X. A osztályos Kőrösi lányai nevű csapat végzett. A zsűri elnöke, Turzai Melán egykori kollégiumi igazgatóhelyettes, arra buzdította a diákságot, hogy követendő példaképként tekintsenek Kőrösire és ápolják emlékét.

Délután könyvbemutatóval és vetítettképes előadásokkal emlékeztek Kőrösi Csoma Sándorra. Szász János nagyenyedi római katolikus plébános diákként meghallgathatta Jakabos Ödön élménybeszámolóját a Kőrösi nyomában megtett útjáról, ennek hatására kezdett el érdeklődni iránta. Két évtizeddel ezelőtt lehetősége adódott Indiába utazni, ugyan nem gyalog, hanem repülővel, ahol sikerült felfedezni a Kőrösihez kapcsolódó tárgyi emlékeket, például eredeti, kézzel írott dokumentumokat, Kalkuttában meglátogatni dolgozószobáját, dardzsilingi sírját.

Kapcsolódó

Nem emberfeletti, de teljesítmény volt ez az út – Pengő Zoltán ötmillió lépése Erdélytől Ladakig

A Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretében vasárnap mutatták be a Kőrösi Csoma Sándor legendás gyalogos utazását megismétlő Pengő Zoltán Ötmillió lépés Erdélytől Ladakig című könyvét. Munkatársunk nem csak úti élményeit osztotta meg az eseményen a hallgatósággal, előítéleteket bontott le és megfogalmazott néhány szentenciát is.

Kolozsvári Ünnepi Könyvhét Erdélyből Tibetbe Pengő Zoltán

Az emlékképek felidézése után Pengő Zoltán, a Maszol újságírója tartott érdekfeszítő vetített képes előadást a hat hónapig tartó, gyalog megtett 4000 kilométeres útjáról, amely nagyvonalakban Kőrösi útvonalát követte, gyakran a világ jelenlegi legveszélyesebb helyei felé sodorva az utazót. Kőrösi pontos útvonalának követését a koronavírus okozta járvány terjedése is befolyásolta, ezért Pengő Zoltánnak nem sikerült Zanglába eljutnia, ahol az a kolostor található, amelyben Kőrösi sok időt eltöltött, így útvonalának végső állomása a dardzsilingi sír meglátogatása volt, derült ki a beszámolóból.