A Bethlen Gábor Kollégium egykori óvodájának épülete fog otthont adni a gyűjteménynek. A legutóbbi városi tanácsülésen az ingatlan rendeltetésének megváltoztatásáról döntött a testület és célként fogalmazta meg az egykori óvodaépület felújítását.

A múzeum csak ezt követően költözhet át, de egyelőre nem tudni, milyen forrásból fedezhetik a költségeket. Igaz, különösebb ok nincs a sietségre, hiszen hét bő esztendő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a múzeum elhagyja az épületet, amelyik 2022-ben visszakerült az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába, de a törvény szerint még egy évtizedig jogosult itt működni.

A történelmi múzeum sorsának mihamarabbi megoldása elsősorban a látogatók előtti megnyitása szempontjából fontos, hiszen 2012 óta, a rehabilitációs munkálatok leállítása után, zárva van a nagyközönség előtt. Átmeneti megoldásként, időszakos kiállításokat szerveznek a Bethlen kollégium épületében található természettudományi múzeumban.

Az épület, amelybe a kommunizmus idején, 1951-ben, beköltöztették a történelmi múzeumot, Nagyenyed egyik nevezetes épülete, az egykori Bethlen-palota. A város központjában fekszik, a református templomot körülölelő, a 14. és 16. század között épült várfal részeként. A palota a 15. század végén épült, eredetileg a gyulafehérvári káptalan tulajdona volt. 1558-ban a kincstár birtokába került, később fejedelmi birtok lett. Károlyi Zsuzsanna, Bethlen Gábor első felesége sokáig lakott ebben a palotában. 1629-ben a gyulafehérvári kollégiumra hagyták, amelyet 1662-ben Enyedre helyeztek át.

Jelen pillanatban korai még arról beszélni, hogy a püspökség a jövőben milyen rendeltetést szán a műemléképületnek. Nagyenyed ezelőtti, illetve jelenlegi alpolgármesterei, Lőrincz Helga, illetve Fülöp Szabolcs a Maszolnak elmondták: a püspökség és az önkormányzat többször egyeztetett a kérdésben és hajlandóságot mutatnak arra, hogy együttműködéssel felújítsák a palotát.

Megvan ellenben a konkrét elképzelés arról, hogyan állítanák ki – az óvoda termeihez igazodva – a történelmi múzeum anyagát. A részleteket Paul Scrobotă projektfelelős, egykori múzeumigazgató árulta el a Maszolnak.

„A legszembeötlőbb változás az, hogy felhagyunk a klasszikus tárlatrendszerezéssel, azaz nem kronológikusan állítjuk ki az anyagot, hanem bizonyos témák szerint, a hely adta lehetőségek függvényében” – magyarázta Paul Scrobotă. A történész hangsúlyozta: fontosnak tartották kikérni neves szakemberek véleményét is, ezért február 6-án helyszíni konzultációt tartottak, amelyen részt vett Matei Drîmbărean, a Fehér Megyei Örökségvédelmi Igazgatóság ügyvezető igazgatója, Gabriel Rustoiu, a gyulafehérvári Egyesülés Nemzeti Múzeum igazgatója, Dumitrița Filip, a gyulafehérvári Museikon restaurátora, illetve a tordai történelmi múzeum két múzeológusa, Horațiu Groza és Gabriel Andreica.

Paul Scrobotă projektfelelőstől megtudtuk: az új helyszínt igyekeznek minél hatékonyabban kihasználni. A folyosón két kiállítás lesz, az egyik a múzeum, a másik a város történetét mutatja be. A hátsó teremben kerámiatárgyakat, szerszámokat és fegyvereket állítanak ki. Az utca felőli helyiségekben pedig csoportosan állítják ki a pénzérméket, medálokat és ékszereket, külön termet szánnak a kommunizmus ellentmondásainak bemutatására, egy másik teremben pedig a helyi és környékbeli népviselet és népművészet lesz látható. A pincében majd a megőrzésre szánt anyagot, illetve a frissen beérkezett darabokat helyezik el, és itt kap helyet a restaurációs laboratórium is.

A szakember hozzátette: igyekeznek a padlásteret is kihasználni, időszakos kiállítások számára, főként mert szép a faszerkezete. Az udvaron a római és a középkori lapidárium kap majd helyet, és itt szervezik meg a különböző közösségi tevékenységeket.