A műemlék – amely az évszázadok folyamán püspöki- és fejedelmi palotaként, majd Habsburg- és román kaszárnyaként működött - története során először szombaton tárta ki kapuit a nagyközönség előtt, Raluca Turcan kulturális miniszter jelenlétében.  A patinás ingatlanban Erdélyi Fejedelmek Palotája néven múzeumot hoztak létre.

Az egykori fejedelmi palota a Szent Mihály-székesegyház mögött található, a vár délnyugati szegletében. Első említése 1287-ből való. 1542-ben, Statileo Jánosnak, az utolsó középkori erdélyi katolikus püspöknek a halála után az országgyűlés ezt a palotát jelölte ki rezidenciának a Budáról menekülő Izabella királynénak és kiskorú fiának János Zsigmondnak, a későbbi unitárius fejedelemnek.

Így alakult át a püspöki palota a fejedelmek székhelyévé, a reformációt követően pedig a püspöki és káptalani kincstári birtokká. Az alacsony tetős palotát Báthory Zsigmond, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György korában kezdték átépíteni, megnagyobbítani. Az építkezések Bethlen Gábor idejében érték el a tetőfokukat, amikor a palota lenyűgöző reneszánsz formát és díszleteket kapott. Építője Giacomo Resti olasz építész volt.

„A trónterem padlóját Bethlen Gábor korában virágos, színes mázú csempék borították, utána pedig tölgyfalécek közé fogott fehér alabástromlapok. A mennyezet festését Egerházi János végezte. A palota belsejében flandriai gobelinek, selyem és bársony terítők, függönyök, keleti szőnyegek és berakásos bútorok emelték a fejedelmi udvartartás színvonalát”- írja Gudor Botond történész, református esperes az Erdélyi-Hegyalja és térsége című útikalauzában.

A palota egykor összefüggő négy épülettestében a főkapuk, orommezők, homlokzatok, boltívek díszítőelemei a reneszánsz jegyeit viselik magukon. A székesegyházzal egy átjáró kötötte össze. 1542-vel kezdődően a palota az erdélyi fejedelmek lakóháza, a fejedelemség politikailag reprezentatív épülete lett. Az épület az aranykorát ekkor, a fejedelemség idején élte, amikor 150 éven keresztül Erdélyt innen igazgatták.

Az 1600-as évek elején Básta György generális felgyújtotta az épületet. 1658-ban az Erdély megbüntetésére érkező török és tatár hadak az épületet kifosztották és tönkretették.

Az erdélyi fejedelemség önállóságának elvesztése után az épületegyüttes nyugati része az Erdélyi Római Katolikus Püspökség adminisztratív palotája lett, míg a kétudvaros keleti épülettömbből a Habsburgok katonai kaszárnyát alakítottak ki. 1711 és 1736 között az érsekségi palotát leválasztották az épülettest többi részétől, azoktól, amelyek katonai funkciót kaptak. Jelenleg ez az épület ad otthont az Erdélyi Római Katolikus Főegyházmegye központjának illetve itt található Kovács Gergely római katolikus püspök, gyulafehérvári érsek tartózkodási helye. Ezt az épületszárnyat a román állam támogatásával újították fel 2008 és 2011 között.

Interaktív kiállítás

A mai hivatalos avatóünnepségen a fejedelmi palota egy részének, éspedig az utcára eső frontjának – ahol a két főbejárat található - a teljes, külső-belső restaurálását illetve az új múzeum alapítását ünnepelték meg.

Ezen épülettömb felújítása nemrég fejeződött be – főleg – Európai Uniós forrásokból, és most az Erdélyi Fejedelmek Palotája (Palatul Principilor Transilvaniei) néven egy új múzeumot nyitottak meg benne, illetve ideköltöztették a városban már korábban is működő információs központot. Az még nem világos, hogy a többi épületszárny felújítása mikor fog megvalósulni.

A magyarul is jól beszélő múzeumigazgató, Robert Roman a Maszolnak elmondta: jelen pillanatban egy alapkiállítást sikerült összehozni, illetve helyet adtak néhány időszakos kiállításnak is már, s nyitottak más, hazai és magyarországi múzeumokkal való együttműködésre.

 Az első állandó kiállítás azokat a jelentős történelmi időszakokat, kulcsfontosságú eseményeket és átalakulásokat mutatja be, amelyeken a fejedelmi palota átment.

Az intézményvezető és az alkalmazottak egyöntetűen kihangsúlyozták, hogy korszerű, interaktív módon és eszközökkel szeretnék szemléltetni az épület történetét és a hozzá kapcsolódó személyiségeket és eseményeket. Ez a szándék már az első teremben tetten érhető, ahol  Izabella királynő (Szapolyai János felesége, János Zsigmond fejedelem édesanyja) virtuális tárlatvezetőként   várja az érdeklődőket, azaz egyes szám első személyben „meséli el” saját történetét egy, a falra kivetített kisfilm által.

 Az első állandó kiállítás megnyitóját a jövőben még kettő fogja követni, amelyek a palota történetének még több szereplőjét hozzák előtérbe: fejedelmeket, fejedelmi hitveseket, kormányzókat, olyan szereplőket, akik jelentős szerepet játszottak Erdély fejlődésében. A szándékok szerint a termeket nem a klasszikus hagyományoknak megfelelően fogják berendezni, hanem az interaktivitásra helyezik a hangsúlyt.

A kiállítás februárban ingyenesen tekinthető meg. A múzeumi élmény biztosítása érdekében, az állandó kiállítást egyszerre 15 ember nézheti meg, és félóránkként tárlatvezetést biztosítanak. Az idegenvezetést magyar, angol, francia, német és görög nyelven tudja biztosítani az intézmény.

Folytatódik a felújítás

A román hadseregtől 2009-ben került a város tulajdonába az országos jelentőségű, tehát A-kategóriás műemlék, amelyik az Unesco világörökség várólistáján is szerepel. Az épület úgynevezett E szárnyának a felújításai munkálatai 2018 végén kezdődtek el, és 2021-ben kellett volna befejezni. A kivitelező céggel eredetileg 16 millió lej értékű szerződést írtak alá. A beruházás terveit azonban többször aktualizálni kellett, és a költségek már 2022-ben meghaladták a 27,5 millió lejt. Az eredeti tervek szerint a felújítás 98 százalékát az Európai Unió biztosította volna, de a megemelkedett felújítási költségek miatt végül kisebb arányú volt az uniós támogatás.

A palota A, B, C, D, F és G szárnyában eddig csak a tetőszerkezet újították fel, hogy megállítsák az épület beázását és továbbromlását. A 16 millió lej értékű munkálatokat a román állam finanszírozta.

Nagy József régész-történész, a múzeum magyar anyanyelvű alkalmazottja, készségesen bemutatta az alapkiállítást a Maszol olvasóinak. „Ez az egyetlen olyan múzeum az országban, amely az Erdélyi Fejedelemség több mint 150 éves történetéről szól. Fejedelmekről, fejedelemasszonyokról, kormányzókról és császári megbízottakról, akik az Erdélyi Fejedelemséget vezették. Ebben a múzeumban három tematikus narratív szálat fedezhet fel a látogató: a nagy történelmi időszakokat, amelyek során épült a palota, az erdélyi fejedelmeket, valamint azon személyiségeket, akik befolyásolták a Fejedelemség politikai-, vallási-, kulturális- és közigazgatási fejlődését. A földszinti öt teremben bemutatjuk a fejedelmi udvar légkörét és különösen vizuálisan érzékeltetjük, hogy miként fejlődött építészeti szempontból az épületegyüttes, a római korszaktól egészen a barokkig, amikor a Habsburg Birodalom helyőrsége működött benne és létrejöttek a ma is látható jelentős változások. A múzeum szakértői folyamatosan kutatják és tanulmányozzák az Erdélyi Fejedelemség elbűvölő történetét. Időre van szükségünk ahhoz, hogy számtalan kérdésre választ tudjunk adni és a fennmaradó rejtélyeket meg tudjuk fejteni” – hangsúlyozta a szakember.