A városvezetés és a Művelődési Minisztérium figyelmét is felhívták az engedélyeztetés során elkövetett szabálytalanságokra, mindhiába.

Toronydaru magasodik a legjelentősebb nagyváradi műemlék, a vár mellett futó Sánc (Griviței) utca egyik telkén, ahol egykor a szőrmegyár működött. Az üzem 1928-ban kezdte meg a termelést, azonban két épülete korábbi, egyes források szerint 1870-ből származik, de a XIX-XX. századfordulón már mindenképpen állt. Ezt beépítik a telekre tervezett lakóparkba, melynek fejlesztője a kolozsvári Scala Development.

„Műemlékvédelmi szempontból nagyon problematikus ez a történet, valószínűleg sehol máshol az országban nem történhetett volna meg, hogy építési engedélyt adjanak rá” – nyilatkozta a Maszolnak Emődi Tamás műemlékes építész, a Regionális Műemlékvédelmi Bizottság korábbi tagja. Elmondása szerint a beruházás műemlékvédelmi szempontból is megkérdőjelezhető, de még súlyosabb, hogy az engedélyeztetési eljárás során több törvénytelenséget is elkövettek.

A lakópark az egykori vizesárok közvetlen közelében lesz, részben ráépítik a külső ellenlejtőjére, márpedig a vár A-kategóriás, országos jelentőségű műemlék. Ezen okból kifolyólag a beruházásra a bukaresti székhelyű Országos Műemlékvédelmi Bizottságnak kellett volna rábólintania, ami nem történt meg, s Emődi szerint nagyon csekély a valószínűsége annak, hogy jóváhagyást kapott volna. A tervet a Regionális Műemlékvédelmi Bizottság javaslatára a Megyei Műemléki Felügyelőség láttamozta, az építési engedélyt ennek alapján bocsátotta ki a nagyváradi polgármesteri hivatal.

Az engedélyeztetési folyamat során Nagyvárad Általános Városrendezési Tervét (PUG) sem tartották be, mondja Emődi Tamás, mely előírja, hogy a vár ellenlejtőjén semmilyen beavatkozást nem szabad végezni egy átfogó tartószerkezeti és művészettörténeti szakvélemény, valamint egy Zonális Városrendezési Terv (PUZ) hiányában. Az építési engedélyt egy 2009-ben készült és 2016-ban lejárt PUZ alapján adta ki a városháza, úgy, hogy az engedélyeztetési folyamat 2019-ben kezdődött.

Kit érdekel?

„A városvezetésnek és a Művelődési Minisztériumnak is jeleztem, hogy az engedélyeztetés folyamán törvénytelenségek történtet. Az alpolgármester annyit mondott, hogy a bíróság majd eldönti, így van-e” – idézi fel a történteket a műépítész. A helyi önkormányzathoz hasonlóan a szaktárca sem tett lépéseket az ügyben, sőt, válaszra sem méltatta a szabálytalanságokra figyelmeztető beadványt. Bíróság elé egyébként nem került az ügy.

Az engedélyeztetési eljárás során sokan követtek el mulasztást: az engedélyt kibocsájtó polgármesteri hivatal, az önkormányzati testület városrendezési bizottsága, a városháza urbanisztikai és jogi osztálya, a városi főépítész. A tervező szintén ludas, főleg, hogy ugyanazon személyről van szó, aki elkészítette Nagyvárad Általános Városrendezési tervét, így tehát teljes mértékben tudatában volt annak, hogy nem teljesülnek a PUG előírásai.

A PUG preambulumában le van írva, hogy negatív hatású a korábban a vár elé épített ortodox székesegyház és a mellette álló két tömbház, ennek ellenére az illetékesek semmi kivetnivalót nem találtak további tömbházak felhúzásában, melyek ráadásul még közelebb vannak a műemlékhez. A mostani építkezés ellentmond több, Románia által is aláírt műemléki chartának, hangsúlyozza Emődi Tamás. 

Sokmilliós beruházás

Az engedélyezetetés során elkövetett szabálytalanságokra rákérdeztünk a városháza sajtóosztályánál, melynek válasza tagadja, de érdemben nem cáfolja a törvénytelenségeket.

A városvezetés arra hivatkozik, hogy az építési engedélyt az önkormányzati testület 48/2021-es határozatával elfogadott Részletes Városrendezési Terv (PUD) alapján bocsátották ki, ami egy 2010-es PUZ-ban szereplő helyszínre vonatkozik. Afölött, hogy a PUG 34-es cikkelyének 5-ös pontja szerint ez utóbbi a 2021-es határozat megszületése előtt öt évvel érvényét vesztette, nagyvonalúan átsiklik a városháza.

A polgármesteri hivatal arra is hivatkozik, hogy az építési engedély alapjaként szolgáló PUD rendelkezett a Bihar Megyei Kulturális Igazgatóság jóváhagyásával. Úgy tűnik, a válasz megszerkesztőit nem zavarta a tény, hogy az illető intézmény jóváhagyására nem volt szükség, mivel A-kategóriás műemlékek esetében nincs ilyen jellegű illetékessége.

„Az 1463/2022-es engedély kibocsátása valamennyi hatályban levő törvényi előírással összhangban történt” – zárja válaszát az önkormányzati sajtóosztály.

Az, hogy minden illetékes szemet huny ilyen szabálytalanságok fölött nem meglepő, hiszen nagy beruházásról, fontos érdekekről, komoly pénzekről van itt szó. A Scala Cetate lakópark 6 épületében 164 lakást és 11 üzlethelyiséget alakítanak ki, melyekhez 209 föld alatti parkolóhely is társul. Nagyváradon immár négyzetméterenként 1600 euró fölött jár a jobb lakások ára, márpedig ezek annak számítanak. 164 lakás több mint 9 ezer négyzetmétert jelent, ami kb. 15 millió eurónak felel meg. Ekkora összegnél igazán bagatell az a néhány szabálytalanság, amit az engedélyeztetés folyamán elkövettek.