Politikai célzatú román támadás indult a Bán Mór regényfolyama alapján készült Hunyadi című történelmi sorozat ellen, amelyet Rise of the Raven (A holló felemelkedése) címmel a napokban mutatnak be Cannes-ban, Európa egyik legrangosabb televíziós eseményén, a MIPCOM Cannes premierjén. A regény szerzője szerint egy újabb hitvita alakult ki a film kapcsán.

A Hunyadi Jánosról szóló film, a magyar soft power és Orbán Viktor álma – ezzel a címmel jelent meg nemrég az Adevărul portálon egy elemzésnek szánt cikk, amely politikai felütéssel támadja Magyarországot a produkció miatt. Az írás idézi Ari Lantost, a film egyik producerét, aki azt mondta: „úgy döntöttünk, hogy nem akarunk tipikus hollywoodi megközelítést alkalmazni ehhez a különleges történethez. Angol nyelvű produkció helyett minden szereplő az anyanyelvén beszél – magyarul, törökül, szerbül, olaszul, és így tovább.”

Hunyadi János anyanyelve nem lehetett más, mint a román?

A cikk szerzője, Matei Blănaru a Bukaresti Egyetem doktorandusza szerint  Hunyadi János anyanyelve nem lehetett más, mint a román, hiszen fiatalkori dokumentumaiban maga is „Iohanes Olahusként”, azaz „román Ioanként” emlegeti magát, „mivel édesapja román volt, és édesanyja is román vagy aromán származású volt”. Az írás „egyértelmű kulturális kisajátításnak” nevezi azt is, hogy 15. századi magyar katonai vezetőként mutatják be Hunyadit. „Kétségtelen, hogy Hunyadi János hős és katonai vezető volt a románok, szerbek és magyarok számára is, de ő maga nem volt magyar. Ez tehát még egy kulturális kisajátítás. Kíváncsian várjuk, hogy milyen más kulturális és történelmi kisajátítások lesznek még a filmben, de az első ilyenek Hunyadi János anyanyelvével és etnikai hovatartozásával kapcsolatosak” – írja Blănaru. 

Innentől jön be a politikai szál. A szerző azt írja, nem csodálkozik, „hiszen jól ismerjük Orbán Viktor kormányának a román nyelv iránti ellenszenvét, amely – a román döntéshozók tudatlansága mellett – hozzájárul ahhoz, hogy a romániai magyar fiatalok ne tanulják meg a nyelvet, ami komolyan befolyásolja jövőjüket és a romániai munkaerőpiacra való integrációjukat”. Blănaru szerint a téma tökéletesen illeszkedik Orbán Viktor „propagandájához”, mivel Hunyadi János Európa középkori védelmezője volt az oszmán invázióval szemben.

Az ügy kapcsán megszólalt a Hunyadi-regények szerzője is. „Nincs ember, aki félezer év távlatából biztos választ tudna adni arra a kérdésre, hogy vajon Hunyadi anyja, akinek nevét egyetlen oklevél, korabeli írásos forrás sem említi, milyen nyelven szólt a fiacskájához. Innentől pedig hitvitáról beszélhetünk. Mi, magyarok abban hiszünk, hogy magyarul. A románok szeretnék azt hinni, hogy románul” – mondta a Demokrata című hetilapnak a Hunyadi-regényeket Bán Mór néven jegyző Bán János író. 

„Hogy miért nem beszél egy magyar filmben a Magyar Királyság területén, egy katolikus magyar zászlósúr románul? A válasz nyilvánvaló. Ugyanazért, amiért Petőfi sem szerb vagy szlovák nyelven mondta el a Nemzeti dalt. Amiért Zrínyi a magyar főurakkal magyarul beszélt, és nem horvátul. Amiért József Attila magyarul írta a verseit. Nagyapám mindig azt mondta, egy kicsit mindenkinek igaza van. De nekünk a mi igazunk a legfontosabb. Mi abban hiszünk” – fogalmazott az író.

A magyar történelmi múlt kisajátítása

Szerinte neuralgikus pontról van szó, hiszen magyar szempontból Trianon óta keserűen tapasztaljuk, hogy nem csak a területeinket, a városainkat rabolták el, de ezzel együtt az utódállamok igényt tartanak a múltunkra, a történelmünkre is. Mint mondta, a románok, a szlovákok elsősorban, de a szerbek és horvátok is azonnal hozzáláttak a magyar történelmi múlt kisajátításának, mintegy ezzel is újabb érveket gyűjtve területi követeléseik, az „ősi román, szlovák stb.” földek jogosságának igazolásához.

A Hunyadiak származásával kapcsolatban Bán János úgy fogalmazott a Demokratának, hogy az nem fordítható le a mai értelemben vett nemzeti hovatartozásra, ugyanis ennek a 15. században még nem volt ilyesfajta jelentősége.