A 32 kiállító változatos technikákkal készült 50 alkotását Hamvas Béla életműve, szellemisége ihlette.  

Hamvas Bélának szentelt, az írásai által ihlett művekből álló nemzetközi tárlat látható a nagyváradi római katolikus püspöki palotában. A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) égisze alatt létrejött kiállítás tavalyra volt időzítve, Hamvas születésének 125-ik évfordulójára, azonban objektív okok miatt átcsúszott az idei évre.

Azt, hogy képzőművészeti kiállítással tisztelegjenek a magyar irodalom nagy alakjának emléke előtt, az is indokolta, hogy jelentőset alkotott a művelődéstörténet és a művészetfilozófia területén is. Hamvast nagyrészt a feleségével, Kemény Katalinnal közösen írt, Forradalom a művészetben: Absztrakció és szürrealizmus Magyarországon című, a marxista kritika által élesen támadott műve miatt szorították ki a szellemi életből.  

A tárlat 32 alkotó 50 művét gyűjti egybe. Zömük a MMA tagja, magyarországiak és erdélyiek egyaránt vannak köztük. A kiállítók egyike nem hivatásos képzőművész, azonban most kiállított munkái alapján ezt senki nem mondaná meg. Weiner Sennyei Tibor József Attila-díjas író, költő és műfordító, több Hamvas Béláról szóló esszé és értekezés szerzője, melyek a Hamvas Béla ezerarcú és egyszerű élete és műve című kötetben jelentek meg. Az irodalmár kiállító azokat a helyeket járta be és örökítette meg fotókon, ahol Hamvas is megfordult, többek között a dalmáciai Sibenik dómjának emberfejeket ábrázoló oszlopfőit.

A tervezés szakaszában a kiállítás munkacíme a Virágszedés lélektana volt, Hamvas azonos című esszéje nyomán, meséli Újvárossy László kurátor. Aztán kiderült, hogy a téma túlságosan szűk, programszerű, mely korlátozza az alkotói szabadságot, a beérkezett munkák jelentős része kilóg belőle. Ezért a címet Meditációs objektumokra változtatták, ami egyaránt utal Hamvas Béla világlátására, az alkotói folyamatra és magukra a kiállított alkotásokra.    

A művek a médiumok széles skáláját vonultatják fel, az olajfestménytől kezdve, a vegyes technikákon és a faszobrászaton át a videoinstallációig. A közös bennük az, hogy a Hamvasra jellemző mély szellemiség és szakrális gondolatok ihlették őket, azok köszönnek vissza belőlük.

Az alkotásokat négy teremben helyezték el, tematika alapján csoportosítva. Az első vezérmotívuma a virágszedés, a másodiké pedig a jantra. Ez egy szanszkrit szó, mely a világmindenséget megjelenítő mintát jelenti, s fontos eleme Hamvas művészetértelmezésének. A harmadik teremben a Mindennapi valóság reakciói témakörhöz illeszkedő munkák kaptak helyet, míg a negyediket nem tematika, hanem technika alapján alakították ki, itt az elektronikus kép a vezérfonal.

A kiállítás koncepciójának fontos motívuma volt, hogy mivel a valóság úgyis eléggé borzalmas, a művészek „pozitív alkotási cselekvéssel”, „szép tettel” reflektáljanak rá. „Úgy érzem, sikerült ezt megvalósítani” – nyilatkozta a Maszolnak Újvárossy László.

A tárlat december 10-ig látható.

Hamvas Béla 1897-ben született a felvidéki Eperjesen. Gyerekkorában nagy zenei tehetségről tett tanúbizonyságot, de írni is korán, középiskolás éveiben kezdett. Első regényét, az Ördöngösöket 1929-ben fejezte be. Első önálló, A világválság című kötete 1938-ban jelent meg. A kommunista hatalomátvételt követően marginalizálták, nem publikálhatott. 1951-től 1964-ig, nyugdíjazásáig raktárosként dolgozott. Fő művei: Karnevál, Sciencia Sacra, Az öt géniusz, A bor filozófiája.