Hogy mit szeretek leginkább a munkámban? A sztorikat. Szerencsére 2025-ben rengeteg izgalmas történetet meséltek nekem rendkívüli emberek, a leghétköznapibb hősöktől elkezdve egészen az extrém, folyton kalandvágyó figurákig. Nem volt egyszerű a döntés, de megszületett a top 10+1 válogatás. Olyan történetek ezek, amelyeket jó (újra)olvasni: mindegyik inspiráló, őszinte, és a sorok között ott dobog egy kis lélek is.
1. Geszti Péter, az igazi szóakrobata
Mesterien zsonglőrködik a rímekkel és ritmusokkal. Az ő tollából születtek több generáció kedvencei: a mára klasszikussá vált A dzsungel könyve és A Pál utcai fiúk musical dalszövegei, valamint Oláh Ibolya sokat idézett dala, a Magyarország, hogy csak a legismertebbeket említsük. Geszti Péter, a mindig megújuló előadó idén a 16. Kolozsvári Magyar Napok nagyszínpadán adott koncertet, előtte pedig beszélgettünk vele a zene csodatevő erejéről, a népszerű tehetségkutató, a Csillag születik zsűrizéséről és az új musicalről, amelyet Dés Lászlóval írnak.
2. Rakonczay Gábor, a kockázatvállalás nagybetűs példája
Volt már a halál torkában, mégis újra és újra nekivágott annak, amit más lehetetlennek tartott. A világon elsőként szelte át kenuval az Atlanti-óceánt, méghozzá kétszer tette ezt meg. Jócskán a határait feszegette, azonban tizennyolc év extrém sport után most végleg pontot tett ennek az életszakasznak a végére. És hogy mi a legnagyobb tanulsága ennyi életveszélyes expedíciónak? Az emberi élet borzasztóan rövid, nincs idő álmodozni, cselekedni kell, de azonnal!
3. Kovács Csenge, aki bevállalta a nepáli kalandot egyedül
20 nap, 353 gyalog megtett kilométer, 5416 méter magas csúcs – így nézett ki a 24 éves Kovács Csenge útja számokban, hiszen áprilisban egyedül végigment a Himalája egyik legendás túraútvonalán, az Annapurna-körúton. Tizenhárom kilós hátizsákjával nekivágott az ismeretlennek, küzdött hóviharral, homokkal, szembeszéllel, sőt saját magával is, de végül megtalálta azt, amiért ment: a belső szabadságot.
4. Pogány Judit, a Nemzet Színésze nyolcvanon túl is játszik
Erdély mindig ott élt benne, szülei történeteiben, családi fényképeken, így Pogány Judit nyolcvanegy éves kora és egészségügyi nehézségei ellenére is eljött Kolozsvárra. A 25. Filmtettfeszt egyik díszvendégeként érkezett a kincses városba, és elhozta magával a Zuhanás közben című, feledésbe merült filmet. A nagy múltú színésznő erdélyi kötődéséről, a kaposvári aranykorról, és jelenlegi társulatának, az Örkény István Színháznak szerető közösségéről is mesélt.
5. Rostás Árpád, „a nemzet asztalosa”
Gyermekkorát intézetben töltötte, hiszen szülei nem tudták volna felnevelni, négyévesen már el is döntötte: ő a legjobb asztalos szeretne lenni. Álmait valóra is váltotta, hiszen jelenleg a párizsi Notre-Dame-székesegyházban restaurál, de dolgozott már Versailles-ban, a Louvre-ban, a válaszúti Bánffy-kastélyban, sőt javította már Ferenc József és Ady Endre íróasztalát is. Szakmája iránti elhivatottsága és szenvedélye megkérdőjelezhetetlen, ahogyan az is, hogy cigánysága miatt sajnos nem egyszer érte hátrányos megkülönböztetés, amiről őszintén beszélt interjúnkban.
6. Kalányos Ottó példaértékű sztorija
Kalányos Ottó gyermekként súlyos betegséggel küzdött, édesanyja lemondott róla, de a Jóisten más utat szánt neki. Ma katolikus papként szolgál Csíkszentkirályon, és cigánypasztorációs munkájával igyekszik közelebb vinni a roma közösséget Istenhez és az egyházhoz. Könyvében nevelőanyjának állít emléket, korábban
a Maszolon beszélgettünk vele a kötetről. Története idén jelölést kapott a
Highlights of Hungary-n, amit végül meg is nyert, ennek apropóján megkeresésünkre őszintén mesélt elhivatottságról, etnikai megkülönböztetésről és arról is, miért félt sokáig találkozni vér szerinti édesanyjával.
7. A Tóth házaspár hegymászós nászútja
Nászút a tengerparton? Ugyan! A székelyföldi Tóth házaspár inkább jégcsákányt ragadott, és Kirgizisztán felé vette az irányt, hogy meghódítsa a 7134 méteres Lenin-csúcsot. A RideEffect hívta meg őket a kolozsvári Planetariumba, hogy minél több emberhez eljusson üzenetük: merni kell nagyot álmodni, és tenni is érte! Egy kaland, ami legalább annyira szól a hegyek szeretetéről, mint a házasságuk erejéről.
8. Kolozsvári informatikusból nagybetűs, budapesti humorista
Felméri Péter pontosan húsz évvel ezelőtt lépett először poénjaival a közönség elé, azóta a kolozsvári származású informatikusból elismert humorista lett, a Dumaszínház és a Showder Klub állandó fellépője. Kétgyerekes apaként és férjként sokszor próbára teszi az élet, de negyvenhárom évesen rájött: néha nem küzdeni, hanem elfogadni kell. Legújabb önálló estje, a Kincugi is erről szól – ennek erdélyi turnéján, szülővárosában beszélgettünk vele.
9. Járt utat a járatlanért el ne hagyj! – Petki Milán nem hisz ebben
Már a húszas évei közepén egy sikeres marketingcég vezetőjeként dolgozott, amikor szembejött vele egy hirdetés: pilótaképzés Litvániában, támogatott program keretében. Ekkor gyerekkori álma hirtelen elérhető közelségbe került, ő pedig mert váltani. Ma már pilótanövendékként tanul a Pilot Runway programban, ráadásul első romániaiként. Interjúnkban mesél arról, milyen készségek kellenek ahhoz, hogy valaki repülőt vezessen, miért éri meg ezt az utat választani, és milyen lesz, ha a mikrofon mögött egy marketinges pilóta szólal meg.
10. Bornemisza Tünde és Attila, a „német sztárok”
Egy magyar testvérduó Abor&Tynna néven képviseli Németországot a 2025-ös Eurovíziós Dalfesztiválon Bázelben. Bornemisza Tünde és Attila már gyermekkorukban belecsöppentek a klasszikus zene világába, amit azóta egy kis elektronikus hangzásvilággal pörgettek fel. A beszélgetésben részt vett a szintén erdélyi származású Hadnagy Árpád, a formáció menedzsere, aki egyben eurovíziós daluk magyar verziójának producere is. Interjúnkban szó volt erdélyi származásról, tesós dinamikákról, eurovíziós előkészületekről és arról is, hogy mi mindent tesznek azért, hogy a dalfesztivál ugródeszkaként szolgáljon.
+1. Valóra vált álom: Erdélyből Dél-Koreába költözött a fiatal lány
A marosvásárhelyi születésű lány, január közepén tért haza Dél-Koreából, ahol a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) testvérkapcsolatának és ösztöndíjprogramjának köszönhetően Szöulban tanult egy éven keresztül. Bár koreaiul keveset tudott, amikor kiutazott, egy év alatt jelentősen fejlődött benne, és büszkén állítja, hogy románul is ott tanult meg bátran beszélni. Hogy történhetett ez? Az interjúból kiderül, ahogy az is, mi hiányzott neki a legjobban itthonról távolléte alatt.
16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
.jpg)
.jpg)