„Mancs a kézben járhattuk ezt a világot” – hörcsögtörténetekkel debütál a nyolcadikos Balázs-Blénessi-Pataki Kincső
Nyolcadikos, 12 éves korától ír, és most tartja kezében az első könyvét: ki Balázs-Blénessi-Pataki Kincső és hogyan legyünk felelősségteljes kisállattenyésztők egy morcos hörcsög tanácsait követve? A fiatal szerző gazdagon illusztrált könyve többek között ezekre is keresi a választ. Az Exit kiadó gondozásában megjelent kötet bemutatóján jártunk szerdán a kolozsvári Vallásszabadság Házában.
A frissen megjelent gyermekkönyv, a Forgácsba rágott emlékeim, nem más, mint egy perlekedő és saját érdekeit harciasan képviselő, de kompromisszumkész hörcsög monológja, hörcsögtartási útmutatóval és bevezető verssel egybekötve. „A hepciáskodó rágcsáló legfőbb mottója, a „Vigyázat, harapok!” nagyon is igaz, hiszen sokszor oda mar, ahol a legjobban fáj. Rágd végig magad a komikus történeteken és a hörcsögtartási útmutatón, tanuld meg a verset, színezd ki a legújabb haveromat, és lépj be a fergeteges forgácsbuliba! Ajánlott korosztály: 5–99 év” – olvassuk a fülszövegben, és nem győzünk fel-felnézni a szigorúan fölkészült szerző és a vele beszélgető Ferencz Zsolt feje fölé, ahol kivetítve láthatjuk a könyvet inspiráló delikvensek kivetített fotóit: Rumi és Turmix, Kincső két hörcsöge is jelen volt az eseményen – ha élőben nem is, virtuálisan biztosan.
Kincső és Zsolt ismeretsége nem új: korábban Berg Judit író-olvasó találkozóján vehettek részt együtt, ami Kincső elmondása szerint hatalmas és felejthetetlen élmény volt, hiszen többek között Berg Rumini-könyveivel nőtt fel és mai napig kulcsfontosságú inspirációs forrásként tekint rájuk. A könyvbemutató apropóján maga kereste fel Ferencz Zsoltot, mert szerette volna, ha beszélgethetnének és tartanák a szakmai kapcsolatot.
Kincső elmondása szerint „beköltözött az olvasás világába”, sokszor nem lehetett másra rábírni – például kimenni levegőzni egyet – tetemes idejét az olvasás és írás teszi ki. A két éves intenzív pandémiába és a János Zsigmond Unitárius Kollégium online oktatási folyamatába kényszerülve egyre elszigeteltebbnek érezte magát, viszont már egy jó ideje győzködte a szüleit, hogy vegyenek egy kisállatot. Miután a sokadik, hörcsögbeszerzésre utaló cédulával ragasztotta tele a lakás különböző pontjait, a szülők végül beadták a derekukat – Kincső számára pedig megkezdődött egy kalandos út. Bár az online órák alatt sokszor besétált a képbe ez az apró rágcsáló, illetve éjszakai motozásához is hozzá kellett szoknia, mégis úgy érzi, hogy biztonságérzetet és stabilitást adott számára a vele való foglalkozás. Határozottan hangsúlyozta: a hörcsög az hörcsög – nem egér, nem patkány – annál sokkal több, hiszen egy ilyen pici állatba is olyan sokféle tulajdonság szorulhat, hogy külön világot képez. A hörcsög egy igazi „személyiségmilliárdos”, teszi hozzá a szerző.
A kreatív folyamat – mely körülbelül két évet tett ki, a szöveg fiókban tartogatásával és kiadásra előkészítésével együtt – csúcspontján Kincső a fejezeteket rágációknak nevezte el, hiszen a hörcsög-narrátor legnagyobb fegyvere és eszköztára a foga: a „vigyázat, harapok!” szállóigéjévé vált a kötetnek. A hanyag gazdit elmondása szerint nem konkrét emberekről formázta, hanem a „mindenkori emberi hülyeségből” inspirálódott, ezért is döntött amellett, hogy egy vicces tanács-sorozatot is beépít a könyvbe, amellyel kicsit és nagyot egyaránt segíthet a felelősségteljes hörcsöggondozásban – mit adjunk neki enni, mit ne, hogyan bánjunk velük? „Mi nem birtokolunk állatokat, mintha telket íratnának a nevünkre” – mondja Kincső, aki abban hisz, hogy az állatok bennünket választanak ki és mi csak gondjukat viseljük. A beszélgetés során a szerző részleteket is felolvasott a könyvből.
CSAK SAJÁT