Irodalomtörténeti érdekességek a Flóra-versek múzsájáról, József Attila szerelmi életéről és a „művelt kurtizánról”
Kolozsváron is bemutatta Nyáry Krisztián magyarországi író, történész az Így szerettek ők című kötetsorozat harmadik részét. Szombaton a Bulgakov Irodalmi Kávéházban a könyvek születéséről és a magyar irodalom kiemelkedő alakjainak szerelmi életéről Kinizsi Gyöngyi kérdezte a szerzőt.
Nyári Krisztián először 2012-ben „rántotta le a leplet” írók és költők szerelmi életéről, saját bevallása szerint először saját közösségi oldalán osztott meg rövid történeteket a magyar irodalom alakjairól barátainak és ismerőseinek, majd később arra figyelt fel, hogy nemcsak barátai, hanem a barátainak ismerősei is várták és lelkesen olvasták azokat a történeteket, amelyeket az irodalomórákon elhallgattak a diákok elől. Bár nem tervezte, tíz év után mégis úgy döntöttek a kiadóval, hogy megjelentetnek egy harmadik részt is.
„Nagyon sok minden történt az elmúlt tíz évben, ami azt indokolta, hogy az első két részhez hozzányúljak. Megjelent nagyon sok olyan forrásmunka és nagyon sok irodalom történeti tény került napvilágra, amelyek valószínűleg megjelentek volna mindenképpen, de nem a széles közönségnek kínálták” – mondta. Hozzátette, az Így szerettek ők sikere kellett ahhoz, hogy belássák a kiadók, hogy ezek a történetek érdeklik az embereket.
A kutatási munkáról Nyáry Krisztián elmondta, nem „poros padlásokon kutat”, hanem könyvekből, forrásokból, naplókból, interjúkból, visszaemlékezésekből vagy irdalomtörténeti munkákból meríti az információkat. Nagyon nehéz eldönteni, hogy mi tartozik a nyilvánosság elé és mi nem, ezért nem ír olyan szerelmi történetekről, amik az 1970-es, 1980-as évek után estek meg. „Minden egyes történetnél felmerül, hogy mihez fűződik magasabb rendű érdek: a személyes szféra védelméhez vagy pedig a tudományos megismeréshez” – tette hozzá.
A szerző telt ház előtt mesélt az Így szerettek ők harmadik részének legérdekesebb szerelmi kapcsolatairól, ilyen volt például József Attila is, aki vonzódását a kiszemelt hölgyek irányába sajátos módon mutatta meg. A kötetből kiderül, a költőtőtől nem állt messze az sem, hogy szerelme jelélül felgyújtsa a haját vagy kést szorítson Gyömrői Edit, akkori pszichológusa nyakához, hogy így kényszerítse őt arra, hogy szeresse őt. József Attila majdnem mindegyik szerelmi kapcsolata véget ért, mielőtt elkezdődhetett volna, kivéve egyet. Szántó Judit volt az egyetlen nő, aki viszonozta a költő érzéseit, és akivel élettársi kapcsolatban élt, nyomorúságban, közös problémáikkal. Viszont ő volt az egyetlen nő, akihez József Attila nem írt soha szerelmes verset.
CSAK SAJÁT
József Attilának halála előtt még egy szerelmi fellángolása volt, szerelme tárgya pedig Kozmutza Flóra pszichológus volt. Bár a nő tartotta volna a távolságot, környezete nyomására elfogadta József Attila leánykérési kívánságát, hogy segítsen a költő lelkiállapotán. Kozmutza Flóra egyébként nemcsak József Attila múzsája volt, hanem Illyés Gyulának, akinek felesége, valamint Szabó Lőrincnek is, akinek szeretője volt. Nyáry Krisztián rámutatott: az említett költők tollából összesen 150 körüli Flóra-vers maradt fent.
Az Így szerettek ők harmadik kötetében olvasni lehet még Kaffka Margitról, aki folyton szerelmes volt, viszont mindig a rossz emberbe, végül rátalált az igazi szerelem, a tíz évvel fiatalabb Bauer Ervin személyében. Házasságuk viszont tragédiával ért véget, először a világháború állt közéjük, majd a spanyolnátha-járvány vetett véget neki. A harmadik részben többek között megismerhetjük Pilisy Rózát is, aki Pilisről származott. Házassági ígérettel csábította Budapestre egy katonatiszt, ezért az árva lány vele ment, de ezek után a katona utcára tette, így Pilisy virágokat kezdett el árulni, majd pár év múlva művelt kurtizán lett, később pedig azon dolgozott, hogy álmát megvalósítsa és írónővé válhasson.
.jpg)
